Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-02-09 / 7. szám
I Röviden ■ A Rozsnyói (Ro2ftava) járás egyik legkisebb falujában. Perlócon (Prihradzany) az elmúlt év decemberében megalakult a Szlovák Nőszövetség helyi szervezete. A mindössze 99 lakosú községben 18 tagú a nőszervezet, melynek elnöke Csipka Magdolna lett. Munkájukat azonnal meg is kezdték, megrendezték a falu gyermekeinek a Télapó-ünnepélyt, utána pedig a kicsinyek diszkóját. Idei terveik kőét első helyen a tagtoborzás szerepel, de nőnapi rendezvényt, könyv- és kézimunka-kiállítást is szeretnének. Bekapcsolódnak a faluszépítési akciókba és védnökséget vállaltak a falu parkja felett, melyet nemrég létesítettek, s melynek közepén a község bösi halottainak emléktáblája is megtalálható. Jó munkát, sok sikert kívánunk nekik! BÁNYÁSZ IDA ■ Kedves vendég látogatott a Slovenka hetilap szerkesztőségébe: Aitalina del Rio, Kuba csehszlovákiai nagykövetének felesége. Lydia Brabcová főszerkesztővel arról beszélgettek, milyen szerepet játszanak a nők az átalakításban és a tudományos-műszaki haladás meggyorsításában. Érdeklődött a folyóirat új koncepciója iránt, nagyra értékelte színes írásait, műfaji gazdagságát. a témák ötletes feldolgozását. Analina de! Rio beszátnolt a kubai nők életéről és munkájáról is. Jelenleg a hibák kijavításának és a negatív tendenciák felszámolásának időszakában nagy szerep jut a személyiségformálódnak, az erkölcsi értékek elsajátításának. A kubai nép forradalmának harmincadik évfordulóját készül megütni; ez alatt a harminc év alatt kétségkívül sok sikert ért el mind a gazdasági élet, mind az oktatásügy, az egészségügy és a sport terén, s az életszínvonal tekintetében Latin-A meri ka legfejlettebb országai közé tartozik. A találkozón részt vett Hector A Ifonso Manresa. Kuba bratislavai Jőkonzulátusának konzulja is. —Ik— L LJS1CKYfelvétele í Mi így csináljuk A nőszövetség csicsói (Ciéov) helyi szervezetének élén majdnem harminc éve SzüUő Gyuláné áll. Szakmáját tekintve magyar—szlovák szakos pedagógus, szégyent! Az órára néztem. Nem sok időm volt a legközelebbi autóbusz indulásáig. Kapkodtam is az öltözködéssel. Ilyenkor szeretnek a tárgyak bosszúságot okozni. Fölróintom az egyik zoknim, majd a másikat, hát az lukas. Nosza, kaptam egy másik pár után. Föl a lábamra az egyiket a lukas helyett, tovább már nem is bajlódtam. Felemás zokniban. de az utolsó percben sikerült az autóbuszra fölkapaszkodnom. — Paliéknál már megindult a munka, s mikor váratlanul föltűntem, hát szépnek találták, hogy eljöttem. De mikor megmondtam, hogy nem hátramozditónak. de szakácsnak jöttem, fölragyogott Pali arca. A tízórai meg az ebéd után aztán ragyogott már a többieké is, csak látni kellett volna. Azóta járja az a mondás arrafelé, hogy jó gulyást felemás zokniban kell főzni. Jó az, ha az ember nem érzi magát fölöslegesnek sem a saját, sem a mások szemében. Jó, ha számba veszik, ha a véleménye felől érdeklődnek, ha a tanácsát is kikérik. Nekem az jó érzés, hogy nemcsak a kutyámmal beszélgetek, de néha a képviselőnkkel is. és nemcsak a dédunokámért megyek el. ha szükség van rá, az óvodába, de nem vonom el magam a közügyektöl sem. Nyugdíjasként is teljes értékű polgárnak érezhetem magam, s ezzel én megelégszem. Elgondolkodtam Ádám szavain, és sorra jelen tek meg előttem ismerős arcok. akik Ádi bácsi titkát szintén fölfedezték a maguk számára. Dóra, aki a Vöröskeresztben tevékenykedik. Imre. aki kirándulásokat szervez a szeniorok részére, s a látnivalókat ismerteti, meg Katóka és Laci, meg Pista, az őszülök, a ritkuló hajúak, akik mind ismerik a titkot: hogyan kell megöregedni, hogy az ember fiatal maradjon. Ha az egészség még többé-kevésbé jó! szolgál, nincs ennek semmi akadálya. tizenöt évig tanított a helyi iskolában. Jól ismeri a falut és lakóit, egy választási időszakon át a hnb titkára is volt. Lelkes könyvtáros, munkája elismeréseként tavaly születésnapja alkalmából, a járástól ..A kultúra fejlesztésében szerzett érdemeiért” kitüntetést, az SZNSZ KB-tóI pedig aranyérmet kapott. Ez utóbbi, vallja, nemcsak neki, hanem az egész szervezetnek szól. A könyvtárnak kb. ötszáz állandó olvasója van. így SzüUő Etel nap mint nap találkozik a falu lakóival. — Többször mondták már nekem szemrehányóan, hogy nem tartok sok gyűlést. Ez igaz. mégis ismerem az asszonyok gondját-baját. A falusi könyvtárosnak mindenkivel beszélgetnie is kell, nem elég azt mondani, hogy jó napot, keressen valamilyen könyvet, és viszontlátásra. így aztán tudok mindenről. — A több évtizedes tapasztalatával hogyan látja, melyik időszakban volt könnyebb a nőszövetségi munka, régen vagy ma? — Ma nehezebb összehozni az asszonyokat, többen dolgoznak, mint azelőtt, nagyobb rohanásban élnek, több az elfoglaltságuk. Községünknek 1 630 lakosa van, a nőszervezeti tagok száma 175. A legnagyobb gondunk az — gondolom, ezzel nem állunk egyedül —, hogy mióta a szövetkezetünk egyesült a három szomszédos falu — Nagykeszi (Vei. Kosihy), Füss (Trávnik). Kolozsnéma (KI. Nemá) — szövetkezetével, az ott dolgozó kb. 50 nőt gyakorlatilag elvesztettük. Mert aki például Nagykeszin dolgozik, egész nap ott van, azt nehezen tudjuk itt. Csicsón bevonni a munkába. Ha volna üzemi szervezet, az összefogná a négy falu ott dolgozó asszonyait A másik három falu nőszervezeti elnökének is problémát jelent ez. — Mi az. ami emlékezetes marad az Ön számára a szervezet életéből? S melyek ma az állandó rendezvényeik? — Ez alatt az idő alatt sokszor mondtam, hogy nem csinálom tovább, de aztán ... Volt olyan társadalmi munka, hogy csak ketten voltunk a Csemadok-elnökkel. de azért csináltuk. Az óvoda, az iskola épületét a mi tagjaink takarították ki. Mi rendeztük meg először a nyugdíjasok napját, a saját pénzünkön. Most már a polgári ügyek testületé vette át a rendezést. Rendszeresen szervezünk egészségügyi előadásokat, legutóbb a nőgyógyász beszélt a változás koráról. Van kézimunkakörünk, tavaly volt két kezdő varrócsoportunk, majd a kettőből alakult egy haladó, divatbemutatót is tartottunk. Idén a kézi kötést tanulják. Olvasókörünket egy tanítónő vezet), évente cg\-ket író-olvasó találkozót szervezünk, legutóbb Zs. Nagy Lajost láttuk vendégül. Olyankor mindig rendelek könyveket, elfogy 50—60 is. Jó kirándulásokat is szervezünk. Jó az együttműködésünk a Csemadokkak az iskolával, a Vöröskereszttel, a többi szervezettel. Általában közösen rendezünk mindent, egy szervezet nem él meg egyedül, csak együtt érhetünk el valamit. Községünkben van Galéria és tájház. Ott őrizzük azokat a munkaeszközöket, tárgyakat, amelyeket a múltból meg lehet még menteni. A hagyományőrző napon — legutóbb tavaly februárban tartottuk meg — van kenyérsütés és tollfosztás. régimódi aratás és kosárfonás stb. Mondtam is legutóbb egy gyűlésen a járás többi nőszervezeti elnökének, jöjjenek el hozzánk. Csicsóra a legközelebbi hagyományőrző napon, nézzék meg a többi falu nőszervezeti tagjai is ezt a rendezvényt! —tha— Fotó: PRIKLER LÁSZLÓ [ Szóvá teszem Tiszteb Szerkesztőség! A Rimaszombati (Rim. Sobota) járás egyik kis falujából küldöm levelem. Nálunk Óbáston (Stará Basta) az élelmiszerüzlet előtt reggelente fél hétkor elkezdődik a sorban állás, bár a boltot csak hétkor nyitják, mert aki tejet akar venni, annak már oda kell állnia idejében. Annak ez nem probléma, aki nem jár munkába és kisgyereke sincs, ám nekem — és még többeknek a faluban — két kis gyereket kell itthon hagyni felügyelet nélkül, hosszabb időre, ha tejet akarok kapni Mert hiába mentem ma is hét órakor, már nem kaptam 3,10-es tejet. Állítólag csak 12 litert kaptak s abból bizony nem jut elég még azoknak a gyermekeknek sem, akiknek a tej még a Jo táplálékuk. A legnagyobb baj mégis talán az. hogy ha valaki ilyenkor szólni mer felháborodásában, azt az elárusítónök úgy lekiabálják, hogy egész napra elege lesz. S arról szinte már írni sem merek, mi van akkor, amikor más tejterméket is kapnak, pL Termixet... Én nagyon-nagyon érzem, hogy valahogy szót kellene már értenünk, mert ha tehetném, a mostani bobba a lábam sem tenném be Ide másik üzlet a faluban nincs}. Fenyegetőzünk időnként azzal is, hogy a legközelebbi falugyűlésen szóvá tesszük, de aztán mindig, mindenki a másikra vár, így senki sem szól Mert mindenki tart a következményektől, hiszen vásárolni a felszólalás után is keü. TÓTH GYÖNGYI nő 7
