Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-02-09 / 7. szám
Natalia Anyenko és Henrik Szretyenszkij ezüstérmes jégtáncosok Isabela és Paul Duchesnay produkciója nagy vitát váltott ki Forró Afrika a jégen hogy ez már nem jégtánc, nekem mégis ők tetszettek a legjobban." A szakemberek is két táborra szakadtak a jégtáncverseny befejeztével, s a kulisszák mögött viharos vita folyt a Duchesnay testvérek áltak jégre varázsolt afrikai hangulatról. Voltak, akik azt állították, hogy ez a fejlődés új útja, mások hevesen és felháborodottan bizonygatták: az egész produkció szöges elleniében áll a jégtánc szabályaival, és gyorsan hozzátették, hogy a győztes Besztyemjanova—Bukin kettős bemutatójának sem sok köze van ahhoz. De hasonló stílusban korcsolyáznak mások is, így nem véletlen, hogy Terták Elemér, a nemzetközi szövetség szaktekintélye is szabálymódosítást helyezett kilátásba. A prágai Eb-n a legnagyobb figyelem Katarina Witt bemutatóját kísérte. A Karl-Marx-Stadt-i 22 éves színművésznövendék már a rövid programban — ezt az aznap születésnapját ünneplő barátjának, a Frank Schöbelt kísérő Datzu zenekar dobosának ajánlotta — vastapsot kapott, csodálatos Carmenjével pedig férfiak-nök szívébe egyaránt belopta magát. Katarina technikai tudása kifinomult művészi előadással párosul, minden egyes mozdulatának szerepe van. Ugyanúgy, mint a férfiverseny ezüstérmesének, a szovjet Vlagyimir Kotyinénak — habár a bírák magasabbra értékelték Alekszandr Fagyejevet — és ifjú honfitársáénak, a Don Quijoterészletet bemutató Viktor Ftetrenkó-Szerencsém volt, hogy késve érkeztem a lelátóra, már javában folyt a gyengébb csoport kürje a jégtáncban, a csarnok pedig zsúfolásig megtelt. Marina Klimova — a világbajnoki ezüstérmes táncos sérülés miatt férjével és partnerével, Szergej Ponomarenkóval együtt csak nézőként volt jelen — integetett felém mellette üresen állt egy szék. A verseny befejeztével Így elsőkézből kaptam a szakvéleményt: „Elbűvölő, amit a franciák művelnek. Igaz, Műkorcsolya Eb Prágában nő 8
