Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-02-02 / 6. szám
Egészségünk védelmében Betegségemet már két éve vonszolom. Mikor kórházba kerültem, megállapították, hogy tüdőembóliám van. Gyógyszerezve vagyok, Pelentanettae nevű gyógyszert szedek. Vérvizsgálatra járok havonta a kezelőorvosomhoz, a vérsűrűségemet ellenőrzik. Egy idő óta észlelem, hogy nem bírja a gyomrom a gyógyszert Szeretném tudni, okozhatja-e ezt a gyógyszer, és hogy egy életen át kell-e szedni. Házilag nem lehet-e valamilyen gyógyteát készíteni vérsűrűségre ?".. Tanácstalan fiatalasszony" A tüdöembólia a tüdő verőerének leggyakrabban vérröggel történő elzáródása. A vérrög a szervezet távolabbi pontján keletkezik, leggyakrabban az alsó végtag mély vagy felszínes visszereiben, esetleg a kismedence vénáiban. Ha az itt kialakult vérrög vagy annak része leszakad, a véráram továbbsodorja azt a jobb szívfélbe, majd onnan tovább a tüdő veröerébe, ahol vagy a főágban, vagy valamelyik mellékágban megakad, és elzárja azt. A betegség súlyossága, majd a beteg sorsa az elzáródás mértékétől és kiterjedésétől függ. A főágban megakadt vérrög azonnali halált okoz. A mellékágak elzáródása enyhébb tünetekkel jár — mellkasi fájdalommal, nehéz légzéssel, szorongással, émelygéssel, hányással, izzadással, sápadtsággal, tudatzavarral. Kisebb tüdöembólia akár tünetmentesen is kialakulhat. A vérrög keletkezését sokféle tényező befolyásolja. A legfontosabbak: a vér fokozott alvadékonysága, az érfal bántalma (leggyakrabban gyulladása) és a keringés lassulása (izommunka hiánya, hosszú ágyhozkötöttség, pangásos szívelégtelenség). A tüdöembólia kezelése speciális belgyógyászati ill. sebészeti probléma, ezzel az olvasót nem terhelem. Szót érdemel viszont annak megelőzése és hosszú távú kezelése. Gyógyszeres kezelésben részesítjük azokat a betegeket, akik átvészelték az embóliát, valamint akiknél trombózis veszélye áll fenn. A kezelés a vér alvadékonyságát veszi célba, illetve csökkenti azt olyan biztonságos szintre, amelyen spontán rögképzödés már nem alakul ki. Ezt nevezzük antikoaguláns kezelésnek. Kihez forduljunk? „Sürgős" jeligével olvasónk azt kérdezi, hogy kaphat-e kölcsönt házvételre. Olvasónknak azt ajánljuk, forduljon az Állami Takarékpénztárhoz, ahol részletes felvilágosítást kap arról, hogy milyen feltételek mellett és milyen iratok alapján kaphat kölcsönt családi ház vételére. Elvben a ház vételárának 2/3-ára adható kölcsön 6 százalékos kamatra 10 évi visszafizetési határidővel. „Tavasz a télben" jeligével olvasónk azt kérdezi, hogy mikor fogják férjének az öregségi nyugdiját folyósítani, aki februárban lesz 60 éves. Az öregségi nyugdíjjogosultság félté-Az öregkori pszichéről Nálunk kumarinszármazékokat alkalmaznak — Pelentan, Pelentanettae. A kezelés hatékonysága vérvizsgálattal igen jól ellenőrizhető, amit levélírónknál is rendszeresen elvégeznek. A kezelés abbahagyása életveszélyes a trombózis kiújulása és az abból adódó embolizáció miatt. A kezelés felfüggesztése talán abban az esetben lenne lehetséges, ha a trombózis a felszínes visszerekből indul ki. Ezek a visszeres csomók sebészileg ettávolrthatók, és ha a mélyvénák épek, a kezelés befejezhető. A mélyvénák sebészi kezelése még nincs megoldva, ez esetben a Pelentan-kezelés létfontosságú. Helyettesíthetö-e a Pelentan? Sajnos, azt kell mondanom, hogy nem. Vannak ugyan gyógyszerek, melyek csökkentik a vér alvadékonyságát, ám azok még inkább izgatják a gyomor nyálkahártyáját, sőt hatékonyságuk nem is ellenőrizhető vérvizsgálattal, tehát nem megbízhatóak. A gyógyfüvek hatékonysága úgyszintén megbízhatatlan, ezért nem marad más hátra, mint vállalni a Pelentan-kezelés gyötrelmeit. A jövőben talán bővül majd az antikoaguláns szerek hazai választéka — enyhítve így az arra rászorulók szenvedéseit. , Meg kell még jegyezni, hogy nagyon sok gyógyszer módosítja a Pelentan hatását. A lázcsillapítók, fájdalomcsillapítók, egyes antibiotikumok, alkohol, hashajtók stb. növelik hatását (így különböző vérzések veszélyét isi), másrészt az altatók, nyugtatok, hormonok — főleg a fogamzásgátlók — csökkentik a Pelentan hatását (ezáltal növekszik a trombózis veszélyei). A különböző gyógyszerek egyidejű alkalmazását feltétlenül beszélje meg a kezelőorvosával! (Zárójelben jegyzem meg, hogy a hormonális fogamzásgátlókat szedők tromboembolizációs veszélye 4-8- szorosa a többi nővel összehasonlítva. Ezért antikoaguláns kezelés alatt szedésük tilos!) Betegségével és kezelésével kapcsolatos összes panaszával, problémájával forduljon angiológus, illetve kardiológus szakorvoshoz. Dr. RADOS GYÖRGY tele, hogy a dolgozó betöltse 60. életévét, és legalább 25 ledolgozott, illetve beszámítható éve legyen, és a munkaviszonya még fennálljon, vagy ennek megszűnésétől ne teljen el két évnél hosszabb idő. Ha férje teljesíti ezeket a feltételeket, akkor az öregségi nyugdíjat a 60. életévének betöltését követő hónaptól folyósítják, ha a munkaviszonyát megszünteti. Ha férje már mint nyugdíjas akarna dolgozni, akkor az eddigi munkaadójával, vagy más szervezettel kellene új rövid lejáratú munkaszerződést kötnie az 1983. évi 142. számú kormányrendelet rendelkezései értelmében. Dr. BERTHA GÉZA Ahogy az élet folyamán minden életjelenség bizonyos átalakuláson megy át, ugyanilyen átalakulás figyelhető meg a pszichés működések terén is. Az öregek pszichéje rendkívül egyéni, mégis sokban nagyon hasonló. Ha igaz, hogy az egyén „történelmétől" függ az öregedés jeleinek a kialakulása, ez még sokkal jobban igaz a pszichés jellemvonásokra. Az öregkor jellemző lelki tulajdonságai a régi emlékek és ismeretek szintetizálása, éles logika, biztos ítéletalkotás, morális téren nagyobbfokú szigorúság, méltóságteljes, merevebb magatartás, az újtól való félelem, a régihez való ragaszkodás, a képzelet kevésbé színes volta. Elhatározásaikat érzelmek vagy egyáltalán nem, vagy épp ellenkezőleg, igen nagy fokban befolyásolják. A régi ismeretek megtartása és új szintézise teszi bölccsé az öregembert, melyet éles logikájuk és biztos ítéletalkotásuk is elősegít. Az újtól való félelmük, a régihez való ragaszkodásuk eredményezi konzervativizmusukat. Merevebb magatartásuk néha a bogarasság látszatát kelti. Ezeknek a közös tulajdonságoknak a kialakulása azokra a közös testi öregedési folyamatokra vezethető vissza, amelyek minden öregemberben egyformán végbementek. így elsősorban az érzékszervek működésének a csökkenése, majd később a mozgás meglassulása, az öregemberek helyhezkötöttsége megfosztja őket a mindennapi élet aktuális eseményeinek felfogásától, megismerésétől. Épp ennek az elszigetelődésnek a következménye az, hogy az öregemberek önmagukba fordulnak, csak a múltjukkal foglalkoznak, mert hiszen a jelen eseményeit nem vagy csak hiányosan fogják fel. A közelmúlt eseményeire nem emlékeznek, de a régmúltakra kitűnően. Csökkent ellenállóképességük miatt nem képesek részt venni a ma alakításában, ezért konzervatívok. Bizonyos életkoron túl az alkalmazkodóképesség elégtelensége miatt a környezetváltozás az öregek életébe kerülhet. Fantáziájuk elszíntelenedése következtében nem látják be az új események perspektíváját, ezért óvakodnak minden újítástól. Az öregség ilyen „belső" történései mellett, még nagyon sok „külső" történés is hozzájárul az öregek pszichéjének módosításához: a nyugdíjazás, a környezet megváltozása, a barátok lassú elvesztése, az öregember fokozatos egyedülmaradása, a társtalanság, a fölöslegesség érzésének kialakulása és az emberi lélek számára nehezen megszokható elmúlás gondolata színezi az öregkori pszichét. Az időskori psziché kialakítása az öregedő embernek az öregséghez való viszonyulásától függ. Közismert, hogy — durván osztályozva — kétféle típusú öregember van. Az egyik a jóindulatú, örökké mosolygó, vidám, élete végéig tevékeny, a másik az örökké morcos, kellemetlenkedő, elégedetlenkedő, bogaras öreg. Az első típusú öregember szembe néz az öregedés tényével. Ismeri az öregkor jellemző gyengeségeit és — a lehetőségekhez képest — alkalmazkodik hozzá. Ilyen öregek általában nagy intelligenciájú, kiegyensúlyozott fiatalok voltak. Az öregek második csoportja fiatalabb életkorában sem volt éppen a legkellemesebb társ. Sokuknak fiatal korukban is problémát jelentett nagyfokú önzésük miatt a közösségbe való beilleszkedés. Általános pszichiátriai megfigyelés az, hogy a fiatalabb életkor rossz tulajdonságai az öregedéssel egyre intenzívebbekké válnak. Nagyon gyakori jelenség az öregeknél a meglopatási és elszegényedéstől való félelem rögeszméje, melyek rendkívül nagyfokú zsugoriságban, teljesen értéktelen tárgyak gyűjtésében és gyakran éjszakai kényszermozgásban nyilvánulnak meg. Ezek során az öregember ágyából felkel, és az évtizedeken át végzett munkája mozdulatait utánozva „dolgozik". Ezek a jelenségek annak tudhatok be, hogy az öregember feleslegesnek véli magát, úgy érzi, hogy önmaga és a környezete terhére van. Teljes a kiszolgáltatottság érzése. Ha ez még a környezete rosszindulatával, társtalansággal párosul, valóban megnehezíti az öregember életét. Az életkor előrehaladása az első ősz hajszálak megjelenésével, fáradékonnyá válással, a klimax beköszöntével figyelmezteti az embert, mind a kronológiai, mind a biológiai idő előrehaladására. Minden ember életében kb. az 50-es évek táján lépnek fel az első öregedési jelenségek mind testben, mind lélekben. Az amúgy is fellépő lelki válságot súlyosbítja a bekövetkező nyugdíjazás. A válságon csak azok tudják túltenni magukat, akik szembe néznek azzal a ténnyel, hogy az öregedés és az öregkor nem betegség, hanem az élet szükségképpen elkerülhetetlen velejárója, mely nem jelenti és nem jelentheti az emberi élet végét, hiszen az 50-es évektől nagyon sokunk számára még nagyon távol van a valódi, teljes megöregedés, és még sokkal távolabb a halál. Dr. NAGY MÁRIA nő i\
