Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-01-27 / 5. szám
KALENDÁRIUM 1967. január 27-én a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői aláírták a világűr békés felhasználására vonatkozó egyezményt. 1897. január 28-án született * Val'entyin Katajev szovjet író. 1852. január 30-án született Ion Caragiale kiváló román drámaíró. 1837. január 31-én született Tolnai Lajos, a magyar realista próza eg):ik úttörője. KÖNYV Asszonyok férfisorban Ez a Magyarország felfedezése sorozatban, a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában megjelent könyv rendkivül sajátos és érdekes. Részben azért, mert aki irta — Őrszigethy Erzsébet — újságíró, de nem riportkönyvet, nem is néprajzi tanulmányt, hanem inkább regényes faluképet, dokumentumokkal. felmérésekkel illusztrált helyzetjelentést irt. Részben pedig azért, mert ez a helyzetjelentés Héwizgyörkröl, olyan faluról szól, mely kettős jellegű: agglomerációs település, de lakossága szokásaiban, viseletében, dalaiban, alig változó, hagyományőrző. A könyv érdekességét a faluban tapasztalható életkörülmények és élethelyzetek sajátosságai teremtik meg. Ebben a faluban ugyanis már két évszázaddal ezelőtt a piacozás, a városi piacra való termelés adta a fő jövedelmet, később a férfiak mindinkább a városban igyekeztek munkát vállalni, ennek nyomán megváltozott a családok szerkezete és létrejött az az életforma, melyen helül az asszonyoké a gazdasági és egyéb jellegű vezető szerep. Ennek a falunak tehát az átlagosnál másabb minden szokása, az erkölcsisége. Még hagyományápoló és -őrző akarata is, aminek nyilvánvaló bizonysága: Budapest szomszédságában maradandó viselet a ráncos szoknya és a beszédben a palócos kiejtés, a falu asszonykórusa pedig világhírű, ami szó szerint értendő, hiszen évente kétszer-háromszor nemzetközi fesztiválokon is szerepel. Az érdekességet még fokozza is a könyv írója azzal, hogy akiket egyarcú hősöknek ismert meg újságíróként, azokról egészen bizalmas közelségből, pozitív és negatív vonásokkal, elevenen, színes, de hiteles portrét rajzol. írója a 300 oldalas könyv mondanivalóját nyolc fejezetbe osztotta be. Legérdekesebb az ötödik, melynek címe: Mulatság, tisztesség, szerelem. Nem indoktalan, mégis meglepő, a szerző figyelmességét és pontosságát dicséri, hogy a könnyedén, szinte regényként olvasható könyv utolsó lapjain közli az olvasókkal az irodalomként használt 42 forrásmű teljes címét, még azok megjelenésének évszámát is. A néhány héttel ezelőtt megjelent könyv egyébként a prágai Magyar Kultúra közvetítésével már eljutott a hazai olvasókhoz. Hajdú András Variációk szerelemre és női szépségre Vüné cervnovych noci (Júniusi éjszakák illata) címen került — szinte észrevétlenül — a könyvesboltok pultjaira a közelmúltban Jaroslav Novak terjedelemre nem túl vaskos elbeszéléskötete a bmói Biok kiadó gondozásában. A szerző elsősorban a Biok kiadó szerkesztőjeként, nem pedig Íróként ismert, s bizonyos értelemben akár debütálásként is fölfoghatnánk e könyvet, hisz ennek előtte csupán egy népmese-parafrázis kötetet adott ki. éppen egy évtizede. Három hosszabb elbeszélés és két — a régi keleti mesék stílusában megirt — rövid „történet" kapott helyet a kötetben, s az írások központi témája, vezérfonala a női test szépségének, férfi és nö őszinte, tiszta érzelmeken alapuló összetartozásának a lírai megjelenítése. Hálásnak és mindenképpen sikeresnek minősíthetjük Jaroslav Novák témaválasztását, s nagyon is tudatosnak a kötet anyagának felépítését. Az elbeszélések közül ugyanis az elsőben egy kisfiú, a másodikban egy éppen férfivá érő kamasz, a harmadikban pedig egy már meglett férfi szemével, érzelem- és gondolatvilágán át láttatja, érzékelteti témáját, mindhárom esetben valós térbe és időbe, valós társadalmi viszonyok közé helyezve elbeszélésének hőseit és történéseit. A témaválasztáson túl szimpatikus és mesteri az a megközelítési mód, mellyel a szerző visszafogottan, ám álszemérem és puritanizmus nélkül közelít az erotikához, és a leheletfinom, szinte lágy pasztellszínekkel megrajzolt női szépség érzékeltetéséhez (ami, hadd tegyem hozzá őszintén, a ma már sokszor túlzottan is naturalista irodalmi megjelenítéshez szokott mindennapjainkban, sajnos, könnyen ítéltetik túl romantikusnak). Természetes, őszinte, tiszta emberi vágyak, érzések, rácsodálkozások, csalódások és beteljesülések váltják liraian egymást Novák hőseinek sorsában. S éppen ezt a megközelítési módot hivatott aláhúzni és erősíteni a kötetben a három elbeszélés közé „beszúrt", a szerelemről, illetve a női test szépségéről „bölcselkedö”, a keleti mesék stílusát és hangulatát idéző két rövid „története" is, melyek nyelvezete elüt ugyan az elbeszélések nyelvezetétől, ám gondolatilag nagyszerűen fogja össze egységes egésszé a kötet anyagát. S ha már a kötet anyagának egységéről szóltam, külön ki kell emelnem annak Vlastimil Zábransky által készített színes illusztrációit, amelyekhez hasonlókkal ritkán találkozunk. s amelyek olyan egységben vannak az írott anyaggal, hogy az ember szinte megkérdi önmagában, hogy az illusztrációk készültek-e az írott anyaghoz, vagy ...?! Amiben viszont nem kételkedik: hogy Jaroslav Novák elbeszéléskötete népszerű olvasmány lesz a cseh irodalom kedvelőinek körében. Németh Gyula FILM Én nem én vagyok Még ma is történhetnek csodák, legalábbis erről próbál meggyőzni bennünket új filmjében Václav Voriicek cseh rendező. Csakhogy győzködése felemásra sikeredik, mert maga sem hisz abban, amit elhitetni akarna. Pedig az ötlet nem rossz — Václav Nyvtté. a forgatókönyvet pedig együtt írták —, kínálja a lehetőséget a nagy nevettetésre. De úgy látszik, az alkotók beérték csak a lehetőséggel. Mert hogy a bátortalan Záruba mérnök, aki félszegen elkerüli a lányokat és semmire sem megy velük, meg a házasságszédelgő Majer éppen ugyanazon a holdfényes éjszakán sóhajtották el — homlokegyenest ellenkező — óhajukat, s lám, reggelre teljesült is, amit kívántak: megkapták egymás külsejét, ez kétségtelenül nagy vígjátéki lehetőség. Itt minden mindennek a színe és fonákja; ellentéte egymásnak Záruba és Majer lelki világa és fizikuma is, sőt Záruba és tulajdon menyasszonya is: egy csinos, ifjú hölgy, aki tudja mit akar. A kontrasztokra épülő film azonban nem a kontrasztok mélységét mutatja meg, hanem a felületen mozog. Mintha maguk az alkotók sem vennék komolyan, amit csinálnak, nevetnek Zárubán, nevetnek Majeron, sem az egyik, sem a másik magatartás nincs ínyükre, s mintha csak igy építkeznének: minden pozitív (?) pólus ellenpólusát is megmutatni, mindent láttatni a színén és visszáján, ugyanakkor jókat nevetni az emberi gyengeségeken, no meg az emberi test, az emberi szervek elmés „működésén". Tíz perc után előre tudjuk az összes poént, nem érhet bennünket meglepetés. Még ott sem, ahol pedig elvárnánk. Például akkor, amikor az egykori házasságszédelgő megjelenik új munkahelyén, a ruhagyárban, ahol szinte kizárólag csak nők dolgoznak... Mert valójában itt sem történik semmi, pedig a helyzetnek akad némi pikantériája is, ugye ... A rendező nem erőltette magát, hogy új ötletekkel tegye gazdaggá filmjét. A filmekből jól ismert, régi, bevált és agyonjátszott helyzetekből, elkoptatott módszerekkel építkezett, s a történetnek nincs vezérfonala. Az „Én nem én vagyok" sem társadalmilag, sem lélektanilag nem ütőképes, végkicsengése sincs, s hiába a figurák furcsa tapasztalatai, a történtek végül egyikükben sem hagynak semmifelé nyomot, nem változtatnak meg semmit. Vortíéek mintha teljesen színészeire hagyatkozott volna, csináljanak a figurákkal, amit tudnak, s tehetséges jó színészei meg is teszik a magukét. Csak éppen jellemet nem teremthetnek ott. ahol az nincs, és nem mutathatják meg, mi van a dolgok színe és visszája között, mert ott épp semmi sincsen. Ebből a „dialektikátlan" ellenpont-halmazból itt-ott ugyan kilóg egy epizódszereplő — TÁJOLÓ Ondrej Havelka karrieristája —, de csak azért, hogy felhívja a figyelmünket arrg; mennyire kidolgozatlanok az epizódfigurák. Meg arra, hogy ez a komédia nem az a komédia, amit Vorlíóektól megszoktunk, s inkább a „Ki akarja megölni Jessit?" és az „A W4C ügynök vége" című filmeket tartsuk meg jó emlékezetünkben. P. K. HANGLEMEZ Szilágyi Domokos versei Nem tudom, hártyán vannak olyanok, akik egyedül vagy családi körben, baráti társaságban hallgatnak verset rádióból, lemezről, vagy akár úgy, hogy megosztva az élményt, felolvasnak egymásnak egy-egy szivüknek kedves költeményt. Gyanítom, nem sokan; az időhiányon kívül tán a türelmünk is kevés ahhoz, hogy egy fél órácskára kikapcsolódjunk olykor, és „semmittevőkké" válva pihent aggyal, tiszta szívvel ilyesféle szellemi élvezetnek hódoljunk. A Hungaroton lemezgyár sorra jelenteti meg verslemezeit — klasszikus és modem költők ismert és ismeretlen müveivel —, nyilvánvalóan nemcsak azzal a szándékkal, hogy örömet szerezzen a versbarátoknak, hanem hogy bővítse táborukat, szélesebb körben is ismertté tegyen költőket és müveket. S nem utolsósorban az iskolásoknak is szólnak ezek a lemezek, hiszen jól kihasználhatók tananyag illusztrálásaként, egy-egy óra ünnepélyesebbé tételéhez is. A múlt évben jelent meg az a lemez, amelyen Szilágyi Domokosnak, az 1976-ban, 38 éves korában elhunyt erdélyi költőnek tizenkét verse szólal meg. Hegedűs D. Géza és Jordán Tamás ihletett előadásában. A lemez szerkesztője, Szakolczay Lajos írja a költőről: ,A halála után eltelt tíz év bőven elég volt arra, hogy nyugtázhassuk: az erdélyi költővel egy fényesen büszke, a huszadik századi magyar líra legjobbjaival egyenrangú szellem távozott akkor az élők sorából. A halhatatlanságba ? Erre a rangra sohasem pályázott. Ő mindig csak költő akart lenni; az életet „két nemlét közötti ütközetnek" gondolván írta verseit. Azoknak a világot s a benne fölhalmozott összes tudásmennyiséget egy hörpirrtésre bekebelező örök-elégedetleneknek kései rokona ő, akik csak lelkűkben — müveikben! — lázadtak, valójában megbújtak könyvodúikban, könyvesházaikban. S ha élesedett ott fegyveréi, csak a szellemé, csak a tudásé! Nagy lázakban égő örökös készenlét-állapota egyszerre mindent akart: kibeszélést és föloldozást, ember és természet békéjét, s a kinti zajokat legyőzendő, belső harmóniát." A lemezen szereplő nagyobb lélegzetű költemények, a Bartók Amerikában, a Circumdederunt, a Pogány zsoltárok, A próféta, de a többi is mind ezt a harmóniára való törekvést tükrözi. Nem könnyű szórakozás e lemez hallgatása, nem könnyű megérteni a versek mondanivalóját, különösen azoknak, akiknek egy-egy sor, egy-egy vers nem cseng ismerősen, akik a költeményeket először hallják. De a költő tisztaságot, emberséget, erkölcsi tartást sugárzó gondolatai megragadják a hallgatót, lélekig hatolnak, gondolkodásra serkentenek. Szilágyi Domokos versei nem nyugtatnak, nem ringatnak el; fölráznak, lelkiismeret-vizsgálatra késztetnek, hogy szembenézzünk a világgal s önmagunkkal. Bertha Éva (nő?)
