Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1987-01-27 / 5. szám

NŐSZERVEZETEINK ÉLETÉBŐL A legjobbak között Decemberben tartotta meg évzáró tag­gyűlését az 1 036 tagot számláló kolárovói nőszervezet. Az öt alapszervezet munkáját értékelve a szervezet elnöke. Szabó Gizella megállapította, hogy a tagság munkájára az elmúlt időszakban a megnövekedett aktivi­tás volt a jellemző. Fokozott tevékenységet fejtettek ki politikai-nevelő téren, nagyobb figyelmet szenteltek a család és azon belül az anya szerepének, a nők állampolgári akti­vitásának és szervezeten belüli tevékenysé­gének. Az elmúlt év folyamán ismét megtar­tották a Békenapot, amelynek a városban már hagyománya van, hogy ezzel is kifejez­zék óhajukat: szeretnék, ha gyermekeik megélhetnék a tartós békét. Részt vettek a járási békeaktíván, a Béke Hajóúton és min­den városunkban megrendezett eseményen. .Az élet szépsége" mozgalom keretén belül évente megrendezik a Vansovej Lomniőka szavalóverseny városi fordulóját. Az egyes és kettes számú alapszervezet munkáját dicséri a színvonalas olvasómozgalom, a nagy ér­deklődést kiváltó irodalmi estek, teadélutá­nok könyve mellett, író—olvasó találkozók. A szocialista család megszilárdítása és azon feltételek javítása, melyek elősegítik, hogy a nő harmonikusan összehangolhassa állam­polgári, dolgozó női és anyai funkcióját, a nőszervezet legfontosabb feladatai közé tar­tozik — hangzott el többek között a gyűlé­sen. A kolárovói nőszervezet ezen a téren is jelentős tevékenységet fejtett ki, hiszen szá­mos gyűlést szenteltek annak, hogy mit tud­nának tenni a család, a gyermekek és az ifjúság érdekében, ésjial »wwqak még rejtett tartalékok. ElőpttSókat szerveztek a szocia­lista csgM0rol, foglalkoztak -e házasságra • iln és hasonló témák&l ügyvé­pszichológusok segítségével iatalok ne­­nekik, el­­ermek­ne ak a kis csalMi-iskOlaKat. látogattak a gyermekgon­dozási szabadságonylevő fiarS^hflyukakat és azokat a családokat, ahol az alkoholista szülők nem törődnek gyermekeikkel. A ket­tes számú alapszervezet védnökséget vállalt a Mosoly gyermekkórus felett, rendszeresen látogatják a város bölcsődéit, óvodáit. A gyermekotthonok lakóival viszont az egyes számú alapszervezet tagjai próbálják, ha csak rövid időre is, feledtetni a szülői szere­tet hiányát. A szövetkezet nyugdíjas dolgozói évek óta örömmel készülnek a szövetkezet vezetőségével való találkozóra, amit a hár­mas számú alapszervezet készít elő számuk­ra. Rendszeresen kirándulni viszik a volt dolgozókat és az ágyhoz kötött idős embe­rekről sem feledkeznek meg. A nőszervezet nyolcvan önkéntes véradójával a kettes szá­mú alapszervezet törődik már évek óta. Azt, hogy a nőszövetség tagjai öntudatosabbak. nőtt a társadalmi felelősségük mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy a munkaaktivitás hete alkalmával már több éve átlagosan húszezer órát szentelnek munkahelyük, lakó­helyük, óvodák és bölcsődék környékének szépítésére, 1 530 fát és bokrot ültettek ki, 40 árterületet készítettek elő parkosításra. A bölcsődék és óvodák részére babaruhákat varrtak, saját terméseikből befőtteket készí­tettek a kicsinyek számára, 60 kis kötényt varrtak és még sorolhatnánk tovább. A né­gyes számú alapszervezet tagjai az új üze­mük termelési tervének a teljesítését segítet­ték elő 5 420 óra társadalmi munkával, de nem feledkeztek meg a mezőgazdaságról sem: almát kukoricát és hagymát szedtek. A szervezet életében jelentős esemény volt 1986-ban a három szervezet (a nőszö­vetségi. az ifjúsági és a CSSZBSZ) találkozója járási képviselők részvételével, hogy koordi­nálva tevékenységüket elkerüljék az azonos akciók fölösleges megszervezését. Megálla­podtak találkozójuk évenkénti megismétlé­sében, hogy közös akciókat szervezzenek. A Komáromi (Komámo) járás nőszerveze­tének elnöke a kolárovói szervezetet a járás legjobbjai közé sorolta felszólalásában. Jezo Ladislav. a városi pártszervezet elnöke is elismeréssel nyilatkozott munkájukról és megelégedéssel állapította meg, hogy a Nemzeti Front keretén belül ez a szervezet fejt ki a város területén legnagyobb aktivi­tást, a tagokra bármikor lehet számítani. A gyűlésen részt vevő lányoknak, asszo­nyoknak bizonyára jólestek a dicsérő szavak, amelyek remélhetőleg még nagyobb aktivi­tásra ösztönzik majd őket a következő idő­szakban. Gogh Vilma Kevesen, de annál aktívabban a Községünk, Serke (Sírkövéé) nem tartozik a nagy községek közé, nem egészen ezer lakosa van. Nincsenek ezeréves hagyomá­nyaink, kimondottan helyi népviselet sem jellemző a falura, megpróbálunk a mából élni, keressük az újat, de mindez nem jelenti azt, hogy nem tiszteljük a régit. Szervezetünk tagjai tele vannak ötletekkel, hogy ezt bebi­zonyítsam, küldök pár képet egyik kiállítá­sunkról. A Szaniszló István fafaragásai közt sok a használati tárgy, amely élethü másola­ta a valamikori parasztember mindennapos (női) munkaeszközeinek. Sajnos a fénykép minő­sége és a fényképész szakszerűtlensége mi­att nem vehető ki tökéletesen a tárgyak mivolta. Ezek a kiállított tárgyak csak töredé­kei a munkájának. Nem vennénk rossz né­ven, sőt nagyon megtisztelnének vele ben­nünket, ha alkalomadtán ellátogatnának fa­lunkba, és Önök is megtekintenék ezeket a faragásokat szakértői szemmel. Bevallom őszintén,' kis reménykedés tölt el, hogy talán egy népművész él köztünk, akit szervezetünk tagjai fedeztek fel falujárás közben. A továb­bi képen mindennapos konyhai használati tárgyak vannak, nagyobbrészt cserépedé­nyek és fatárgyak, meg fonáshoz, szövéshez alkalmazott munkaeszközök. Van itt egy na­gyon szép, gyöngydíszítésű cukortartó, egy múlt századbeli gobelin és három nagyon értékes könyv, amely német nyelven jelent meg az Osztrák—Magyar Monarchia idején. De láthatók nálunk a legrégibb rádiók, egy lemezjátszó — amely még ma is üzemképes — , egy kis mázsa, ami öt kilóig mér, és egyéb értékes régiségek, például egy nagyon szép garnitúra, rajta ezüst gyertyatartók, metszett üveg fűszertartókkal. Elnézést, hogy ilyen szószátyár módra el­soroltam, mi minden volt látható falunkban. Különben a kiállítás nagyon jói sikerült, fiata­­lok-idősek szívesen jártak közbe, valaki azért, hogy megmaradjon az emlékezeté­ben ; valaki azért, hogy felfrissítse az emléke­zetét. Ezen a kiállításon kívül rendeztünk már süteménykiállítást, ami olyannyira jól sike­rült, hogy szeretnénk megismételni; továbbá hidegkonyha-bemutatót, most készülődünk a kötött és horgolt használati cikkek kiállítá­sára (januárban szeretnénk megvalósítani). Több éven keresztül más tömegszervezetek­kel együtt rendeztük meg a nyugdíjasok napját, amelyre minden idős nyugdíjast meghívtunk és biztosítottuk, hogy jól érezzék magukat. A nőnap alkalmából minden évben meglátogatjuk a magatehetetlen nőket, és nem feledkezünk meg községünk legidősebb nőpolgáráról sem. Mag Zsuzsannáról, aki 1987. február 18-án tölti be 99. életévét. Szeretnénk, ha megérné a 100 évet, és beírná nevét szervezetünk krónikájába. Kivesszük részünket a társadalmi munká­ból, kulturális rendezvényeken is fellépünk. Mindezek mellett dolgozó nők vagyunk és anyák, akik — merem állítani — nem kevés­bé törődnek a családjukkal, mint akik nem tesznek a közért semmit. Egy hosszú pangá­­sú szervezeti élet után, úgy érezzük, most sikerült ambíciókkal teli szervezetet össze­hozni, ami ugyan létszámot tekintve nem jelentős, de annál aktívabb. A jövőben egyik fő célunk, hogy a fiatalokat már gyermekko­ruktól neveljük arra, hogy összetartsanak, lássák meg környezetükben, ami szép és jó, és ne sajnálják szabadidejüket a köz érdeké­ben felhasználni. Végezetül tudatom még Önökkel, hogy szeretnénk, ha a lap helyet tudna adni egy állandó vitarovatnak, ahol mindenki kifejt­hetné véleményét a lapban megjelent bár­mely témával kapcsolatban. Köböl Margit

Next

/
Oldalképek
Tartalom