Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-09-29 / 40. szám
Mázik István, Jurecek Éva és Balázs Tünde Övék a klub A 38. HÉT ESEMÉNYEIBŐL • Gustav Husaknak. a CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnökünknek részvételével megnyitották a 29. Bmói Nemzetközi Gépipari Vásárt. A megnyitón részt vettek továbbá: Lubomir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök, Josef Haman, Vladimír Herman és Miloslav Hruskovié, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a szövetségi, a cseh és a szlovák kormány tagjai, a kerületi és városi párt- és állami szervek tisztségviselői és más személyiségek. A megnyitó után a párt- és állami küldöttség tagjai megtekintették a gépipari vásáron bemutatott termékeket. A 2 706 kiállító azt mutatta be és kínálta eladásra, ami a gépiparban ma a világszínvonalat jelenti. Képünkön Gustáv Husák és Lubomir Strougal Viktor Lomakin kíséretében a szovjet pavilon megtekintése közben. • Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere Washingtonban találkozott George Schultz amerikai külügyminisztenel. Megvitatták a biztonsággal, számos nemzetközi kérdéssel és a szovjet—amerikai kapcsolatok távlataival összefüggő kérdések széles körét. A két ország külügyminisztere szovjet—amerikai megállapodást írt alá a nukleáris kockázatcsökkentő központok létrehozásáról. A CSTK felvételei • Az ENSZ New York-i központjában kiosztották ,.A béke követe" okleveleket. Ezt a kitüntetést több ' mint 300 kormányon kívüli szervezet és város kapta meg a nemzetközi békeévben kifejtett aktív tevékenységéért. A cím odaítéléséről szóló okleveleket az ENSZ bécsi központjában 25 nemzeti és nemzetközi szervezet vette át. A Csehszlovák Békebizottság képviseletében Bedrich Svestka akadémikus, a bizottság elnöke, a Nemzetközi Demokratikus Nöszövetség képviseletében predig Marie Kabrhelová, a szervezet irodájának tagja vette át az oklevelet. Este aztán beszélgettem velük. Nem jöttek össze sokan, két focicsapatra sem tellett volna belőlük, de a csapatszellem így is érződött. Mindenekelőtt az, hogy övék a klub. Vigyázzák, féltik is. mint szerelmüket, barátságukat, amellyel bármikor és bármilyen helyzetben azonosulni tudnak. És védelmére kelni. Délután sokat sejtető volt hallani, hogy amikor megkapták az egykori Vigadónak ezt a helyiségét, csináljanak belőle ifítanyát. rögvest rácsokat hegesztettek az edénygyárban, nehogy valaki betörhessen ide. Bár a klubvezető. a kedves és fiatalokkal rendkívül türelmesen bánó Jurecek Éva nem árulta el. a srácok miért ragaszkodtak a rácsokhoz, nem volt nehéz kitalálnom. Mert ilyen is ez a város. A nyitás pillanatában bezárkózásra is késztet. A jelenleg tizennégy tagú klubtanácsban a kezdet kezdetekor ezért születhetett az az ötlet, hogy tagsági igazolványhoz csak próbaidő révén lehet hozzájutni. Az alapítók egy hónapban jelölték meg a tűzkeresztség idejét, amit következetesen be is tartottak. Nem volt kivétel, lehetett a jelölt akár a legjobb barát. Tudták, ha megszegik saját törvényeiket, rés keletkezhet, amelyen bárki befurakodhat. Kikezdhetövé válik a közösség, rendbontók, lusták, társadalmi munkát kerülök, mi több. bunyózok gyülekezetévé. Akik akár a több ezer korona értékű berendezést is képresek lennének szétverni. És ettől óvták, óvják a klubot. Mert lényegében minden a pénzzel kezdődött, tavaly februárban. Akkor érkezett a levél, hogy a járási nemzeti bizottság a SZISZ városi alapszervezete ifjúsági klubjának átutal kétszázezer koronát. Meglehet, a klubtagok zöme mai napig nem tudja, hogy ez országos akció volt; a SZISZ-klubok munkáján próbáltak lendíteni vele. A Losonci (Lucenec) járásban a fülekiek (Fifakovo) örülhettek a váratlanul pottyant égi mannának, és sürgősen eleget tettek az alapfeltételnek: májusig költsék el a pénzt. Először úgy vélték, ennyi pénz lehetetlenül sok. aztán vettek egy magnetofont, hifitornyokat, lemezjátszót, színes tévét, képmagnót, számítógépet, lemezeket, kazettákat, miegyebeket, nem is futotta a kétszázezerből. És még mennyi minden kellene, hogy a beindulásból ne legyen megtorpanás! A többit viszont már szép lassan kell beszerezni, olyan lassan, ahogyan az illetékes Krözus oszthat. Mert nem lesz minden évben kétszázezer, predig az lenne az igazi. Mivel a klub gazdaságilag a Városi Művelődési Közpronthoz tartozik, annak igazgatójával. Mázik Istvánnal végignéztem a költségvetést. Idén mintegy harmincezer korona támogatásban részesül a klub, ami, a későbbiekben ez aztán beigazolódott, legfeljebb fenntartási összegnek elég. Harmincezer 'egy valamire való fényképrezögép ára. Mert a kétszázezerből egy Asashi-Pentaxot, egy 2,8/4 mm-es látószögű objektivet, egy vakut és egy készlettáskát is vettek. Ez képrezi a fotókör állótőkéjét. Nem sok. Sötétkamrára már nem tellett, sem berendezésére (talán jövőre), pedig az idei második félévre tervezték elkészültét a Vigadó emeleti részén, ahol viszont nincsen vízvezeték. Sötétkamra viz nélkül, hm ... Ez olyasmi, mint ifjúsági klub lelkesedés, éltető elem nélkül. De miket beszélek itt, amikor szinte túltengő a lelkesedés. Átöröklödött ez az alapítókról, akiknek zöme katonai szolgálatát tölti távol a városkától, de a hatalmas faliújságon függenek, s bárki által olvashatók a leveleik. Egyként írnak a katona viselt, mindennapi dolgairól és a hazavágyódásról, a klubélet különös szépségéről. Délután még nem sejtettem, este azonban kiderült, hogy az „öregek" valahogy jobban összetartották, védték a közösséget, mint a mostaniak, ahogy magukat nevezik, a „második nemzedék". Lehetetlenné tették, hogy az arra nem érdemes tagsági igazolványhoz jusson, s bizonyára mégsem voltak elvtelenül kizárólagosak, hiszen az 1986. június 13-án huszonöt fővel alakult klub mára több mint ötven tagot számlál. Azt sem hagyták, hogy a nemcsak klubtagoknak rendezett, nyilvános rendezvényeken az idegenek rendetlenséget, botrányt okozzanak. Például azzal, hogy részegen akarnak bejutni a diszkóba, s pimaszul viselkednek. Bár a klubban nem árulnak szeszt (sőt, az a baj. hogy semmit, legfeljebb a havonkénti diszkón). így hát szinte természetes, hogy át-átrándulnak a közeli kocsmába vagy a Kéményseprőbe. Sajnos, főleg a cigány fiatalok azok, akiktől tartaniuk kell ma is. I,Kell az neked, hogy kint megvárjanak ?" —,.Losoncon is elcsíphetnek, és kinyírnak, hogy nem engedted be őket. — Én nem félek, velem csinálhatnak akármit. Zárás után. vagy ha részegek, nem kell őket beengedni. Csak így maradhat meg a klubunk jó híre.") (nŐ3)
