Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-09-08 / 37. szám
F o rra d a lm i ö rö k s é g Nemcsak a szülőváros, Komárom (Komárno), nemcsak a szőkébb pátria, Délnyugat-Szlovákia, hanem az egész haladó közvélemény tisztelettel emlékezik meg ebben az évben a munkásmozgalom kiemelkedő alakja, Steiner Gábor születésének 100. évfordulójáról. Tisztelettel adózunk mindnyájan a pártalapító nyomdász, a Magyar Tanácsköztársaság ellátási népbiztosa, a két világháború közötti csehszlovákiai magyarság kommunista szenátora, a későbbi buchenwaldi mártír emléke és szellemi hagyatéka előtt. Megemlékezések, tisztelgések sorának lehetünk tanúi, s e tisztelgők sorába álltak be azok a komáromi és Komárom környéki képzőművészek is — a Komáromi Képzőművész Kör tagjai —, akik idei tagkiállításokon „Haladó örökség" cím alatt Steiner Gábor alakjának, emlékének, máig szólóan érvényes üzenetének művészi megjelenítésére vállalkoztak. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy közvetlen figyelemmel kísérhettem a képzőművészek munkáját a kör megalakulásától kezdődően, s az ideit megelőzően láthattam a kör előző két tagkiállítását is. Amit a jó összhatáson, a jó néhány magas művészi szinten létrehozott alkotáson túl mindenképpen ki lehetett (és ki kellett) emelni mindkét előző kiállítás kapcsán, az a kör, illetve a tagok igényes feladatvállalása volt. E mostani, harmadik kiállítás apropóján is újra az igényes, az előző kettőnél is igényesebb feladatvállalást emelném ki, melyet már a hozzáállás is jelez, és maga az a tény, hogy a három közül ennek a mostaninak volt a legtöbb résztvevője. Összesen huszonegyen állítottak ki a Csemadok Galériájában a kor tagjai közül; hivatásos és nem hivatásos képzőművészek egyaránt. Név szerint: Bencsicsné Ganzar Katalin, Bíró Béla, Darázs Rozália, Fekete Zoltán, Fügedi Jenő, Janik Angelika, Jády István, Kiss Péntek József, Kocsis Ernő, Kopócs Tibor, Molnár Sándor, Nagy Tivadar, Obonya Sándor, Papp Ernő, Pappné Németh Éva, Platzner Tibor, Psenák István, Szabó Hajnalka, Szilva József, Soha Szkoková és Szűcs Jenő. Zömmel festők, grafikusok, fotográfusok, ám az idei kiállításon először, a felsorolt műfajok mellett találkozhattunk a kisplasztikával is. S az alkotók igényességét, felelősségteljes hozzáállását igazolta maga a kiállított anyag is. Igazolta, hogy a kiállítók nagy többségének a könnyed felszínességet a hamis, harsogó pátoszt eleve kizárva sikerült megfogalmaznia a témával kapcsolatos őszinte mondanivalóját. Megjelent ennélfogva a kiállított anyagban Steiner Gábor személyisége, megjelent a kor, melyben forradalmi munkásságát kifejtette, s melynek a fasizmus embertelen gaztetteiben kicsúcsosodó időszakában sok százezer társával együtt ő is áldozata lett. E mementóként, örök figyelmeztetésként szolgáló megfogalmazásokon túl azonban méltó teret kapott egy újabb, emberibb időszak, a szocialista építés időszaka mind tárgyiakban, mind szellemiekben jelentős eredményeinek a művészi megjelenítése is. Egy olyan időszaknak a megjelenítése, amelyért Steiner Gábor és számtalan neves vagy névtelen harcostársa egész életét szentelte és áldozta, amelynek eljövetelét azonban már nem érhették meg. Szellemük, haladó szellemi örökségük viszont tovább él. Újjáépült és folyamatosan épülő városaink, falvaink látványában, karonülő gyermeket ringató édesanyák mosolyában, szórakozó, művelődő fiatalok felszabadult vidámságában, a mindennapi kenyerünket és javainkat előteremtő munkáskezekben és munkásarcokban. S megfogalmazódott ezekben az alkotásokban e javaknak, békés mindennapjainknak a féltése, óvása, az érte és mindennapjainkért érzett — sajnos ma sem időszerűtlen — aggódás és a mindezekre való figyelmeztetés is. A Komáromi Képzőművész Kör tisztes, rangos alkotó és önművelő közösséggé kovácsolódott össze. Ténykedésével olyan eszmei, művészi értékek létrehozásának az ösztönzőjévé vált, amelyre az eddigieknél jobban oda kell figyelnünk, mert a jövőt illetően alapozni, építeni lehet és kell is arra, s nemcsak Komáromban és környékén, hanem tágabb kulturális, művészeti életünkben is. S követni kell a példát, mindenütt hol lehetőség mutatkozik rá! Kép és szöveg: NÉMETH GYULA (nőis)
