Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-06-09 / 24. szám
Avágsellyei szövetkezet tehéntelepén ahol úgynevezett szabadistállós rendszer és körfejés van, az előző szövetkezethez viszonyítva a különbség óriási; sem az istállókban, sem pedig a fejöteremben nincs kellemetlen bűz. A fejöterem inkább laboratóriumra emlékeztet, mint sem istállóra. Itt emberi kéz a tejhez nem ér, a fejöteremböl, pontosabban: egyenesen a tehén tőgyéből kerül csöveken át a hűtötartályokba. Két fejönö lát el egy „kört" — ahogyan azt az itt dolgozók nevezik. A tehén belép az egyik ajtón a fejökamrába, az egyik fejönö meleg folyó vízzel lemossa a tőgyet, a másik szárazra törli, rákapcsolja a fejögépet, s mire az állat a kör végére ér, már be is fejeződött a művelet. — A telepen két fejőtermünk van, hatszáz tehenet négy fejőnő fej meg, vagyis egy fejönőre 150 tehén jut. A hagyományos istállókkal és fejési móddal szemben kétségtelen, hogy ez hatékonyabb (azelőtt egy fejönö legtöbb 25 tehenet tudott egy-egy „műszakban" megfejni), és a zárt rendszerbe külső szennyeződés egyáltalán nem juthat be — mondta Hlavaty Tibor, a telep vezetője. A körfejés negyedik éve létezik a szövetkezetben. Azóta a tej minőségével sincs gond. A munkaerőgondok is megszűntek Tatai Ilona és Hatas Márta még hagyományos módon is fejtek a vágsellyei szövetkezetben. — Fölösleges mondanom, hogy ez sokkal könnyebb munka, tiszta a környezet, a dologhoz is jobb kedvvel lát az ember — mondta Hatas Márta. — Igaz, balesetveszélynek itt is ki vagyunk téve. megtörtént már sajnos, többször is, hogy megrúgtak a tehenek — tette hozzá Tatai Ilona. A telepnek külön laboratóriuma van. Itt a két laboráns, Toriska Tibor és felesége, Toriska Margit nap mint nap vizsgálják a tej összetételét. Ök ketten kezelik a hütötartályokat, felügyelnek a tej szűrésére. S ha a laboratóriumi elemzések valamiféle eltérést mutatnak, azonnal intézkednek. Az egész fejőrendszer fertőtlenítése is az ő feladatuk. A fejönök, mielőtt a tehén tőgyére akasztanák a fejögép hüvelyeit, egy külön edénybe kézzel próbafejést csinálnak. A tej színének változása jelzi, hogy a tehén beteg, a tejét csak az állatok etetésére használják. Vágselylyén a tej színe aránylag jól ellenőrizhető szabad szemmel is, mert a fejőteremben jó a megvilágítás, nem úgy, mint Szenckirályfán, ahol kevés a fény az istállókban. A tej minőségének — amint látjuk — fontos Összetevője az állatgondozók hozzáállása, az istállók tisztasága, a berendezések, a fejögépek sterilitása, a hűtés, a szállítás meghatározott módjának a megtartása, és természetesen a tehenek táplálása. Mindez együtt adja a jó minőségű és tápláló tejet. Amint ezt a két szövetkezet példája is mutatja, a műszaki fejlődésnek és az emberi tényezőnek nem kis szerepe van a jó minőségű tej „gyártásában". Persze van, ahol ez sem elég. JVIILICKY JOLÁN A vaysellyet /é/oterem az avatatlan szamara inkább lalxrratoriumnak hat... Előtérben j két A fejönö. Hatas Márta és Tatai Hona A tejhez emberi kéz nem nyúl A „Munkaerőgondjaink nincsenek, ez is feltétele a jó minőségnek" — mondta Hlavaty Tibor, a telep vezetője. Képünkön (jobbról balra) Pápay György ügyeletes állattenyésztő, dr. Jaroslava Ternenyová. a Járási Népi Ellenőrző Bizottság elnöke és Hlavaty Tibor ▼
