Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1987-04-14 / 16. szám

Hegyvidéki szimfónia, 1969, olaj Staudt-Csengeli Mihály, a komáromi (Komárno) születésű művész Harmos Károly tanítványa­ként ismerkedett meg a festészet alapjaival, majd Fényes Adolf festő­iskolájában is gyakran megfordult Budapesten. Ismerte Aba-Novákot és Szönyit, kapcsolatba került Gwerk Ödönnel, kétszer is eljutott Párizsba a Julian akadémiára, előbb Gwerk, majd Pór Bertalan ajánlóle­velével. A harmincas évek végén Bratislavába került, de az elkövet­kező időben sokat tartózkodott a Zoboralján, Menyhén, a szlovákiai magyar művészek telepén. Ekkor már több kiállítást tudhatott maga mögött, új és új művek születtek ecsetje nyomán. A háború után rendszeresen végzett restaurálási munkát is, amelyek legjelentősebb­jei közül elég, ha a bényi (Bína) román kori rotunda helyreállítását, a somorjai (Samorin) református templom gótikus freskóinak, vala­mint a bratislavai Óvárosháza dí­szes mennyezetfreskóinak felújítá­sát említjük. A festőművész munkássága a ko­rai művektől kezdve magán viseli a kubista látásmód jegyeit, sokrétű életműve mégsem köthető csupán egyetlen stílusirányzathoz. Jelleg­zetes színei hol vöröses, sárgás, barnás tónusokban, hol a kék és zöld legkülönfélébb árnyalataiban jelentkeznek képein mint fontos al­kotóelemek, hol élénkek, harsá­­lágy pasztellek. Mü­veinek tematikai gazdaságát, az változatosságát csodálhat­juk szociális fogantatású képein (Kenyérszegö, Favágók), a zsákhor­dó munkások, a gyermeküket a há­tukon cipelő asszonyok, az árvízzel viaskodók figuráin, a csendélete­ken, tájképein, a kozmikus világ titkait kutató festményein (Koz­mosz, Hold és Kozmosz), a földkö­zi-tengeri és a közel-keleti útjai ih­lette müvein (Tuniszi utca, Hajó fe­délzetén), derűt, harmóniát sugárzó pasztellképein. Staudt-Csengeli Mihály aránylag fiatalon, 63 éves korában hunyt el Bratislavában. Jelentős életműve, amelyet az utókorra — ránk ha­gyott, s amelyet magunkénak ér­zünk, eredeti látásmódról, a művész humanizmusáról tanúskodik. Staudt-Csengeli Mihály most len­ne nyolcvanéves.-tha-Tuniszi nők, 1962, olaj

Next

/
Oldalképek
Tartalom