Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-01-04 / 2. szám
Hogyan tovább? A nyolcadikosok pályaválasztása A középiskolák közölt fontos szerepük van a gimnáziumoknak, amelyek elsősorban a főiskolákra, egyetemekre készítik fel a tanulókat. Az utóbbi időben csökkent az érdeklődés a gimnáziumok iránt a kisebb városokban, mert a szülők attól tartanak, hogy mi lesz akkor, ha gyermekeik nem jutnak be a tőiskolára. Ezért azok a tartalmi változások, amelyek a gimnáziumokban történtek, nem öncélúak, hanem a tudományos-műszaki haladásnak, a társadalmi haladásnak a következményei. A szaktantárgyak bevezetése a gimnáziumokban azt a célt szolgálja, hogy a tanulók átfogó képet kapjanak az egyes szakterületekről, és így jobban tudjanak majd orientálódni a továbbtanulást illetően. A tanulók a gimnázium befejezése után ezeken a szakterületeken mint képzett munkaerők dolgozhatnak. Az 1984. IX. 12-én kiadott átdolgozott Munkatörvénykönyv szerint ugyanis a gimnáziumot végzett tanulók ugyanolyan fizetési osztályba vannak besorolva, mint a szakközépiskolát végzettek, tehát teljes szakközépiskolai végzettségűeknek tekintik őket. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a gimnáziumok jól felkészítik a tanulókat a főiskolákra, egyetemekre és a gyakorlati életre. Ennek egyik feltétele, hogy az alapiskolából a legjobb tanulók jussanak a gimnáziumokba, hisz ők lesznek a jövő mérnökei, tudósai, pedagógusai, orvosai, népgazdaságunk irányítói. Szocialista hazánk védelmi felkészültségének szilárdítását, a Csehszlovák Néphadsereg harci képességének növelését. valamint a hadsereg tiszti állománya összetételének folytonos javítását a CSKP és a kormány is alapvető feladatnak tartja. E feladatokból természetesen nemcsak a katonai alakulatokra, hanem már az alapiskolákra is fontos tennivalók hárulnak, mindenekelőtt a fiatalok katonai pályára irányításában és a felkészítésükben. A katonai gimnáziumokról és szakközépiskolákról pályaválasztási tanácsadók és a járási katonai parancsnokságok nyújtanak tájékoztatást. A szakközépiskolákban a fiatalok a teljes középiskolai műveltséget és a szükséges általános és politechnikai műveltséget szerzik meg. A szakközépiskolák jegyzékét szintén megtalálják a már említett tájékoztatóban; néhány magyar tanítási nyelvűt említsünk meg közülük: Vegyipari Szakközépiskola (Bratislava) — vegyi technológia; Gépipari Szakközépiskola, Komárom (Komámo) — gépészeti technológia, gépszerkesztés; Elektrotechnikai Szakközépiskola. Érsekújvár (N. Zámky) — erősáramú szak; Schönherz Zoltán Ipari Szakközépiskola, Kassa (KoSice) — gépészeti technológia, gépszerkesztés, gépi berendezések üzemeltetése, erősáramú elektrotechnikai szak; Építőipari Szakközépiskola (Hurbanovo) — magasépítészet; Mezőgazdasági Szakközépiskola, Dunaszerdahely (D. Streda) — növénytermesztési, állattenyésztési és mezőgazdasági-közgazdasági szak; Építőipari Szakközépiskola, Losonc (Luéenec) — geodézia szak; Egészségügyi Szakközépiskola. Dunaszerdahely. A szlovák nyelvű középiskolák közül megemlítjük a bratislavai Iparművészeti Szakközépiskolát (kirakatrendezői, propagandagrafikai. kerámiatervezés stb. szak), a középfokú Hoteliskolát PieS- íanyban, a Ruhaipari Szakközépiskolát Trenéínben (ruhatervezői. -készítői szak, a felvételin tehetségvizsga is van), a Banská Stiavnica-i és a Liptovsky Hrádok-i Erdészeti Szakközépiskolát. A középfokú szakmunkásképző intézetekben a tanulók a következő szakmák közül választhatnak: Három és fél éves a képzés a következő szakokon: műszerész, csővezetékgyártó és -szerelő mechanikus, vízvezetékszerelő. esztergályos, elektromechanikus, kőműves, szigetelő, bádogos, pincér, szakács. cukrász, pék, elárusító stb. Érettségivel végződő (négyéves) szakok: gyártásirányító vegyész (ipari kémiai. papír- és cellulózgyártási, gyógyszergyártási szak) — pl. Bratislavában, Vágsellyén (Sala); papíripari — Stúrovóban; gyógyszeripari — Slovenská Lupiában ; erősáramú berendezések műszerésze, könyvkereskedői szak (könyv-, zenemű- és hanglemezárusítás) stb. Végül megemlítjük, hogy minden tanuló részére, aki sikeresen befejezi a nyolcadik osztályt, van hely a középiskolákban vagy a szaktanintézetekben. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy azok a szülök, akik nem dolgoznak együtt az iskolával, a pályaválasztási tanácsadóval, nem respektálják tanácsaikat, és kitartanak olyan iskola vagy szakma mellett, amely iránt rendkívül nagy az érdeklődés. kockáztatnak, s végül a tanuló olyan iskolába kerül be. ahol hely maradt, de amely iránt nem érdeklődik, ez pedig nemkívánatos jelenség. CSÉFALVAY ESZTER A jellem fejlesztése A jellem tágabb értelemben az ember erkölcsi minőségének a foglalata, egész erkölcsi magatartásának a kifejezése, szűkebb értelemben pedig a személyiség szilárd akarati vonásainak a rendszerét jelenti. A jellem teljes egészében az élet folyamán fejlődik ki, s igen sokféle tényező gyakorol rá hatást: veleszületett sajátosságok, családi környezet, pajtások, iskola stb. Semmiféle jellemvonás nem születik velünk, és nem örökölünk ilyet a maga egészében, hanem csak mint készség van jelen, azt viszont nem szabad túlbecsülni. Egyetlen képesség vagy a vérmérséklet önmagában se nem rossz, se nem jó. Bármelyik megnyilvánulhat társadalmi szempontból elfogadott vagy e tekintetben elítélt tevékenységben is. Hogy valaki adott esetben hogyan cselekszik, azt jelleme határozza meg. A jellemes ember hasonló esetekben mindig ugyanazon a módon cselekszik, minden külső és belső akadályt legyőz, szembeszáll környezetének hatásaival és-indulataival. Ehhez azonban erős akarat kell. A jellemformálás lényege tehát az akarat nevelése. Az akarat jelentkezése megfigyelhető már a kisgyerekkorban, amikor számos akarati elhatározásra kerül sor, anélkül azonban, hogy fontolóra vennék a cselekedet következményeit. Ez tehát még nem tipikus akarati cselekvés. Tudatos akarati cselekvésre csak akkor kerül sor, ha az egyén képes számot vetni a szándékolt cselekvés vagy magatartás várható következményeivel, s tudatosan tud dönteni a motívumok harcában. Mi a feltétele az akarat fejlődésének? Legelőször is a vonzó cél, amely megragadja az értelmet, a képzeletet, és cselekvésre mozgósít. Kockázatot, erőfeszítést mindig csak nagy és nemes célokért érdemes vállalni. Értékes és nemes célok kitűzésében a családnak is segítenie kell! Az akarat fejlesztését az eszmények kialakítása, a konkrét példa segíti elő. Épp itt található ma a legtöbb ellentmondás: hányszor halljuk türelmetlen felnőttektől, micsoda ideáljai vannak (ha egyáltalán vannak) a mai fiataloknak?! A tizenévesek vádja — „Hát milyen példákat mutatnak nekünk a mai felnőttek arra, hogyan kell élni és dolgozni?!" — hányszor jelzi azt, hogy nem sikerült igazán tartalmas és vonzó eszményképet, példát mutatni a fiataloknak! Az akarat fejlesztésének további fontos feltétele, hogy olyan feladatokat, követelményeket kell támasztani, amelyek nem haladják meg a gyermek erejét, de amelyek megoldása erőfeszítést, a nehézségek leküzdését kívánja. Milyen nagy kárt okoz az a szülő, aki minden nehézséget le akar venni a fia vagy a lánya válláról, kiszolgálja, helyette dolgozik, leckét ír, és körülajnározza rosszul értelmezett szeretettről ahelyett, hogy megkövetelné a lusta diáktól a kötelességteljesítést. Ez persze nem mehet végbe az iskolai követelményeken túli otthoni követelmények, kötelességek egyértelmű tisztázása, illetve a kiskortól kezdve következetes teljesítésének megkövetelése nélkül. A legfontosabb akarati tulajdonságok a következők : az állhatatosság a célok elérésében, a kitartás, a határozottság, az elvszerűség, az önuralom és az önállóság, ezek kialakítását, fejlesztését kell a családban is elősegitenünk. Ha megszilárdulnak, jellemvonásokká válnak. Az ifjú ember jellemét a környezet alakítja. Rendszerint a helytelen nevelés következtében negatív jellemvonások, jellemhibák alakulnak ki. A leggyakoribb a befolyásolhatóság, az önfejűség, a szeszélyesség, az összeférhetetlenség, a hazudozás, a lustaság, ezek egyike sem fér össze az igazi jellemességgel. Dr. SZEBERÉNYI JUDIT Az SZNT új törvénye 1987. január elsejével lépett érvénybe az új törvény, amely a terhesség művi megszakításáról dönt. A rendelet szerint január elsejével hazánkban megszűntek az abortuszbizottságok, amelyek a nem kívánt terhességek felöl döntöttek eddig. A nő szabad akaratán múlik, hogy meg kívánja-e tartani a terhességét vagy sem. A nem kívánt terhesség művi megszakítását a nőnek a terhesség 12. hetéig kell írásban kérvényeznie a lakóhelye, a munkahelye vagy az iskolája szerint illetékes egészségügyi intézmény nőgyógyászától. Ha az orvos meggyőződött arról, hogy a terhesség megszakításának egészségi akadályai nincsenek, utasítja az intézményt, hogy a beavatkozást elvégezze. A korai terhességmegszakítás (az ún. miniinterrupció) — amely alatt a még nem szült nők terhességének 45. napjáig, a többiek nem kívánt terhességének 56. napjáig végrehajtott művi megszakítás értendő — január elsejétől hazánkban teljesen ingyenes, s ugyanígy ingyenes az összes fogamzásgátló szer is. Az abortusztörvény ilyen értelemben való módosítására a nők egészségének a védelme, a tervezett és felelősséggel vállalt gyermekek érdekében került sor. Az eddigi gyakorlat bebizonyította, hogy a nem kívánt terhesség legelőször is a szülői szerepre való felkészüléssel, a család felelősséggel való vállalásával előzhető meg. Az abortuszbizottságok, amelyek a nemzeti bizottságok felelős szerveiként működtek eddig az egészségügyi intézmények mellett, a terhességmegszakitások okainak megszüntetése, ill. a nevelőmunka színvonalának az emelése érdekében nem sokat tehettek. Az abortuszbizottságok megszüntetése szakvélemények szerint egyáltalán nem hozza majd magával a művi megszakítások számának a növekedését. 1983-ban a járási ab-bizottságok 35 211 kérvényt tárgyaltak, amelyek 96,6 %-át el is fogadták. Az elutasított kérvényezők (2,89 %) 63 %-a fellebbezett a kerületi abortuszbizottságokhoz, amelyek 78%-uk kérvényét elfogadta. Azaz az abortuszbizottságok működése a népesség növekedése szempontjából teljesen eredménytelennek tekinthető, mert 35 211 kérvényből mindössze 492-t utasítottak el. Az új rendelkezés módszere szerint végrehajtott terhességmegszakítások az eddigi gyakorlathoz képest szervezésbeli és gazdasági előnyökkel is járnak. A kórházi kezelés és a munkaképtelenség az eddigi 8—10 napról 2—3 napra csökken, és nem lényegtelen a járási és kerületi ab-bizottságok működésével járó kiadások elmaradása sem; a bizottságok tagjainak csak a munkaideje évente 22 000 órát tett ki. Elsődleges szempont volt az új törvény elfogadásának a mérlegelésénél az is, hogy míg a klasszikus módszerrel végzett terhességmegszakításokból származó komplikációk 20—30%-ot tettek ki, az új módszer, azaz a korai terhességmegszakitás szerint ez várhatóan 4 %-ra csökken. Tekintettel a fenti okokra és következményeikre az eddig érvényben lévő rendelkezés alapjául szolgáló szemléletmódot a Szlovák Nemzeti Tanács elavultnak minősítette, s úgy döntött, hogy a törvényt új alapra kell helyezni, amely elsősorban a nők szerepét és felelősségét hangsúlyozza a gyermek vállalásában, s nem lehet ellentétben az egészséges szocialista társadalom, a benne felnövekvő új generációk s a családok biztonságának érdekeivel.
