Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1987-02-17 / 8. szám

„Férjem mintegy három éve szenved ínysorvadásban. Kezelőorvosa szerint ettől a betegségtől nem is lehet megszabadulni. Nagyon sajnálom a férjemet, mert igazán szép fogazata van. Sajnos az említett okok miatt azonban három fogát már kikellett húzni, s további négy foga mozog."„Aggódó feleség" Egészségünk védelmében Amikor a fogbetegségekről van szó, szinte kizárólag csak a szuvasodásra és annak következményeire gondo­lunk, pedig a fogakat egyéb betegsé­gek is veszélyeztetik. Míg fiatalkorban a fogak elvesztése szinte kizárólag a fogszuvasodás következménye, az életkor előrehaladtával a fogeltávolí­­tások egyre nagyobb részét az idő­közben kialakult fogágybetegség teszi szükségessé. A fogak egyszer csak mozgathatóvá válnak, majd fokozato­san annyira meglazulnak, hogy akár maguktól kieshetnek. Vannak esetek, amikor a foglazulás öröklött hajlam, a családban több ge­neráción keresztül is előfordulhat. Az esetek többségében azonban egy na­gyon hosszú — sok éves vagy évtize­des — folyamat végkifejlete, melynek kialakulásáért elsősorban a fogakra, a fogínyre lerakódó lepedék a felelős. A lepedőkben elszaporodó baktériumok ellen a fogíny védekezik — idült gyul­ladás alakul ki. Megfigyelések azt mutatják, hogy a 30 évesek többségénél már fellelhe­tők az idült gyulladás tünetei. A gyul­ladás egyre mélyebbre terjed, megbe­tegszik a fog gyökerét körülölelő és az azt rögzítő valamennyi szövet (csont, gyökérhártya), és ezek pusztulása ve­zet végső soron a fog meglazulásá­­hoz. A fogíny elválik a fognyakról, mely leginkább zsebhez hasonlítható — tasakok keletkeznek, melyekben már kitisztithatatlanul pang az étel­maradék, nagyszerű táptalajt szolgál­tatva a baktériumoknak. A gyulladás és a tasakok kialakulá­sát elősegítik a nyálból a fogakra ra­kodó sók. Ez az úgynevezett fogkö. Elöregedett, rossz fogpótlások, szuvas Szeretnék rátalálni Harminchat éves, 175 cm magas, város­ban élő, barna, hosszú hajú, csinosnak mondott, lakással rendelkező, elvált varró­nő — két gyermekkel — szeretne megis­merkedni 180 cm-nél magasabb, jó meg­jelenésű, jószívű, barátságos, becsületes, őszinte férfival 42 éves korig. Jelige: „Igazi szeretet és megértés" Huszonnyolc éves, 178 cm magas, bar­na hajú, minden káros szenvedélytől men­tes fiú ezúton szeretne megismerkedni korban hozzáillő intelligens, házias lánnyal. Jelige:.,Halvány őszi rózsa" Húszéves, 170 cm magas, főiskolás lány megfelelő ismerkedési lehetőség hiányá­ban keresi 22—26 éves, magas, szimpati­kus fiú ismeretségét. Jelige: ..Csillagvirág" fogak szintén elősegíthetik a folyamat kialakulását. Az idült ínygyulladás, az időszakos fellobbanásokat leszámít­va, igen tünetszegény betegség, több­nyire csak a fogíny vérzékenysége utal a meglétére. Sokan ezt nem tudva csak óvatosabban vagy egyáltalán nem mosnak fogat. Azt hiszik, hogy a fogkefével sértették meg az ínyüket. A szájhigiéne ilyen elhanyagolása azon­ban csakis a gyulladás súlyosbodásá­hoz vezethet. A betegség korai szakaszában még könnyen gyógyítható, sok esetben or­vosi segítség nélkül is, pusztán a száj­higiéné helyreállításával. Éppen ezért megszívlelendő, hogy ne csak a foga­kat mossuk rendszeresen, hanem a foginyt is (természetesen nem olyan erőteljes dörzsöléssel, mint a foga­kat). A fogínyt óvatosan megtisztítjuk, majd a fogkefe többszöri enyhe oda­­nyomásával megmasszírozzuk. Az egészséges foginy masszírozásával megelőzhető a betegség kialakulása. A fogkövek eltávolítására a fogorvost kell megkérni, és ezt egyéni hajlamtól függően rendszeresen megismételni. Az erőteljes rágás tisztító és az egész fogágyat erősítő hatásánál fog­va ugyancsak a megelőzés és a gyó­gyítás fontos tényezője. A táplálékok közül a C-vitamint tartalmazó élelmi­szerek hatása igen kedvező. Súlyosabb vagy makacs, nem javuló eseteknél feltétlenül szükség van rendszeres fogorvosi kezelésre. Ilyen esetekben az ínyzuhany használata segítheti a folyamat végkifejletének lassítását, teljes megállítása azonban ilyenkor már szinte lehetetlen. Dr. Kovács László Harmincöt éves, hosszú barna hajú, la­boratórium vezetője, özvegy, modern felfo­gású anyuka szeretne rátalálni olyan férfira, aki szintén komoly kapcsolatra vágyik. Jelige: ..Duran. Duran" Középkorú, 174 cm magas, nőtlen férfi szeretne megismerkedni szolid, rendes lánnyal negyvenéves korig. Jelige: „Szimpátia" Harmincéves, 186 cm magas, szökés, kék szemű legényember szeretne megis­merkedni lánnyal, leányanyával, vagy elvált asszonnyal 28 éves korig. A fényképes leveleket előnyben részesíti. Nyugat-szlo­vákiaiak előnyben. Egy gyermek nem aka­dály. Jelige: „Csak komolyan, falusi há­zamba váriak" Ml ÉRDEKLI A FIATALOKAT? Az érdeklődés mint személyiségvonás az ember tartósabb irányulását és nem pillanat­nyi állapotát fejezi ki. Például a gyermek akkor érdeklődik igazán a matematika iránt, amikor örömet okoz neki a számolás, tehát a számtan önmagáért érdekli és nem azért, hogy jó jegyet szerezzen belőle. Az érdeklődést gyakran értelmezik a kí­váncsiság magasabb rendű megnyilvánulá­saként: az érdeklődés az egyén közvetlen, spontán viszonyát fejezi ki a tárgyakhoz, jelenségekhez. Felfoghatjuk lelki szükséglet­ként is. olyan emberi, alapvető szükségletek­ből származik, mint pl. a szellemi élmények érvényesítésének szükséglete. Az érdeklő­désben a szükségletek specifikus irányt mu­tatnak, pl. a művészetek iránti érdeklődés stb. Az is régi tapasztalat, hogy az érdeklő­dés kielégítésének a megakadályozása ko­moly lelki válságokat eredményezhet. Egyes pszichológusok szerint az érdeklő­dés egyike azoknak a pszichikus jellemzők­nek, amelyekben a legkifejezőbben jutnak érvényre a nemek közti különbségek. Ezek nemcsak a biológiai eltérésekből adódnak, hanem a környezeti ráhatások következmé­nyei, ugyanis a család és a szélesebb társa­dalmi környezet már kiskortól kezdve a fiúk­nál és a lányoknál a dolgokhoz és a cselek­vésekhez eltérő viszony kialakítását szorgal­mazza (gondoljunk arra, hogy ma sem vásá­rolnak a fiúknak babát és a háztartásban használatos kellékekre emlékeztető játéko­kat, hanem sokkal inkább autókat, mechani­kus, építő játékokat stb.). A gyemnek érdeklődése bonyolult fejlődé­sen megy keresztül. Minden fejlődéssza­kasznak megvan a maga tipikus, időszakos érdeklődési jellegzetessége. A kisgyermek az iránt érdeklődik, ami számára új tárgyi isme­retet jelent. A serdülőkor elején a dolgok iránti érdeklődés mellett az emberek iránti érdeklődés lép az előtérbe. A pszichológu­sok nagy előszeretettel vizsgálják a serdülők és az ifjak érdeklődését a részleges, azonban ^ e korban elementáris erővel jelentkező olva­sási érdeklődés feltérképezésének a segítsé­gével. Az elsődléges érdeklődés ugyanis meghatározott tevékenységben nyilvánul meg, adott esetben bizonyos témájú könyv előnybe helyezett olvasásával. Az érdeklődés a cselekvés fontos stimulá­tora, motívuma. Aktivizálja a lelki folyamato­kat, hatására azok szinte önmaguktól, erőfe­szítés nélkül zajlanak le. Pedagógiai szem­pontból ezért hangsúlyozzák a sokoldalú, mély és tartalmas érdeklődés fejlesztését. Az ifjak pszichikai adottságai feltételezik a sport, a testmozgás iránti érdeklődés fejlő­dését. Különösen kedveltek a labdajátékok és a tánc. Emellett a fiúk érdeklődése a tréfák, a lányokkal való találkozás, a film es a politika felé irányul. Az ifjúkor egyik legjellemzőbb vonása, hogy megnő a nemek közötti szóbeli és írásbeli kommunikáció iránti érdeklődés. Fo­kozódik az olyan beszélgetések iránti érdek­lődés. amelyek tárgya a szex, a lányok, a mindennapi élet eseményei, az egyes foglal­kozások. A kölcsönös találkozásokon, a kö­zös szórakozások alkalmával keresik is ezt a lehetőséget, főként ha ott táncolni is lehet. A kulturális és művészi érdeklődés formái­nak a fejlődését jelentősen befolyásolják a lehetőségek. Szívesen kapcsolódnak be a szavaló-, színjátszó-, tánckör stb. munkájá­ba, nem kevés azoknak a száma, akik csupán a film- és a tévénézésben élik ki kulturális igényeiket. A szórakozással kapcsolatos egyoldalú érdeklődés nem előnyös a harmo­nikus fejlődés szempontjából. Az egyoldalú­ság általában bizonyos kényszerhelyzettel függ össze, rendszerint az az oka, hogy más területen nem képes az ifjú megfelelő ered­ménnyel művelődni, idejét eltölteni. Az egyoldalúságból való kivezetés legbiztosabb útja: tanítsuk meg őket idejében, széles körben érdeklődni, szórakozni. Különben az egyoldalú érdeklődés olykor szenvedéllyé is válhat. A marxizmus a szenvedélyt nem kár­hoztatja egyértelműen, csak a káros szenve­délyt, tehát mindig a célt kell nézni. E kor érdeklődésére az jellemző, hogy egyre intenzivebben fordulnak a világot érin­tő problémák, az erkölcsiség, a világszemlé­let, az emberi értékek hierarchiája felé. Az ifjúkorban az érdeklődés többé-kevés­­bé állandósul, bár óriási különbségek lehet­nek pl. egy iskolai osztály tanulói érdeklő­désszférájában. mind a fiúk, mind a lányok esetében. Az érdeklődés differenciálódása már a serdülőkorban megkezdődik, kialakul a kedvenc és a nem kedvelt tantárgyak rendszere. Ezt azután a középiskolások ese­tében az egyes tantárgyakban elért eredmé­nyek erősítik, ill. gyöngítik. Az érdeklődés rendkívül fontos a pályavá­lasztás szempontjából. Az egyes pályák irán­ti érdeklődést befolyásolják az egyes foglal­kozásokkal kapcsolatos ismeretek, környeze­tük véleménye annak előnyeiről, hátrányairól, a munkafeltételekről, a kereseti lehetőségek­ről. A hazai kutatók szerint (Koáco, Blaskovic, Vallaseková) a fiúknál a műszaki-konstrukci­ós jellegű foglalkozások a legnépszerűbbek (elektrotechnika, gépészet), ezeket követi a szociális-humán irányzat (orvos, bíró. tanár), majd a művészeti irányú foglalkozások (kép­zőművész, zenész). Egyes vidékektől elte­kintve mérsékelten érdeklődnek az állatokkal és növényekkel, valamint a szolgáltatásokkal kapcsolatos pályák iránt (pincér, szabó, bor­bély). A lányoknál a szociális-humán irányza­tú érdeklődési formák vezetnek, ezt követik lényegesen kisebb számban az esztétikai­­művészeti irányok, végül az elméleti-konst­rukciós érdeklődés. A család úgy segíthet a fiúk és a lányok érdeklődésének kedvező irányú fejlődésé­ben, ha ésszerűen támogatja, időt, lehetősé­get biztosít számukra, megfelelő könyvekkel, szakirodalommal látja őket el, hogy minél jobban megismerjék érdeklődésük objektu­mát s a saját képességeik határait is. Dr. SZEBERÉNYI JUDIT (nőn)

Next

/
Oldalképek
Tartalom