Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-02-17 / 8. szám
Lágyan világít a nap, de már úgy fagy, hogy majd belészakad, a szél nem is szembe fúj, hanem oldalvást, az Ipoly felől. Emberfiát nem látni a kertek alján, a fagyos égen megül a fagyos nap és úgy csillog alatta a fagyos föld, mint az üveg. Itt a faluvégen gizgaz, csontujjú bokrok, mögötte szikkadt kaszálók, a valamikori kenderföldek. Szalka (Salka) mintha a katlan legközepén állna, túlfélen, az Ipoly partján keletnek föl a Börzsöny, az ott már Magyarország. Szemközt vele alacsony szölösdomb pincékkel, a Baglyasok; túl megint erdő, úgy tűnik, élénkzöld erdő, de olyan mindegy, milyen: a hideg attól még hideg marad. Fagy döngeti a vásártéren épülő iskola falait is, a szél ki-bejár az ablakokon, a természet erejének engedelmeskedve jéggé dermed minden. Odább, az Ipoly partján, mindentől elszakadva, tető nélkül a Kubis malom éli pusztulását. A sarokban kannatámaszkodik, csak a finomra őrölt liszt hiányzik belőle. Benn ledőlve roppant fagerendák, mindenütt a korhadó fa szaga, nedves időben sok is lehet itt a jó rothadásból! Látszik, ősszel bőségesen hull a malomkerék aljára levélzet, jut belőle a még a part legközelében árválkodó vízifűrészre is. A tulajdonos, aki nap mint nap látja ezt a hiábavaló pusztulást, a malommal haldoklik biztosan. „Melyik volt itt a legrégebbi malom, már a régiek sem nagyon emlékeznek Kubis malom, az volt a legnagyobb; fag; is ment, 1923-ban építették újjá, erős, emeletes, tizenhat hengeres malom vol mondja Színek Laci bácsi, a falu kovácsi Hatvannyolcban az Ipoly szabályozás úgy két méter mélyen a föld belseje találtak malomgátrendszert, ami kis ví; kalmával ma is látható, és ebben voltak másfél méter hosszúságú kölökkarok, kisegítő karocskák. Ebből arra lehet ke keztetni, hogy akkor még olyan alacsony ott a földterület, és azóta ily magasra t dött. Azonkívül még voltak itt későbbi rendszerek, de ezekről a malmokról < nem tudja, kik uralták. Ezek szerint, mió emberek élnek, legalább négyszer váló az Ipoly folyása. S mi több, sok olya komoly mélyedés volt itt, mely a régi Ipi folyását igazolja. Árvizek után, nyáridöb' az erekben rengeteg sok halat fogta mélyedések benádasodtak, számtalan rejtezkedett itt, vízi tyúkok, bölömbikák, geteg nádirigó, amik szép időben teleén ték a falut. Ingoványos, mocsaras területen épi Szalka, kanálisok vezettek le körös-kői Ipolyba, ebből kifolyólag is vannak ke árvizek nálunk. A falu felső részén is ingoványos tócsák voltak föl egészen sártérig, ahol most az iskola épül. A lei zsellér a falu alsó részén lakott, a g, lehetőleg húzódtak feljebb a faluba, tál árvizek miatt is, de az árvíz elől S; (nS)