Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-12-08 / 50. szám
Lovecká szalámit, 15 kg Gazdovská szalámit, 10 kg debreceni sonkát, 10 kg angol és 100 kg rendes szalonnát, 10 kg füstölt karajt, 10 kg füstölt tarját, 50 kg füstölt oldalast, 100 kg füstölt csülköt, és 100 kg füstölt csontot. Rendszeresen csak hat-hét szalámifélét kapnak, ami igazán nem jelent nagy választékot. — Nagyon kellenének az olcsóbb áruk, mégha tudjuk is, hogy egy disznónak nemcsak oldalasa, egy marhának nemcsak dagadója van. Borjú? Az egyáltalán nincsen, sem sertés- és marhabéi, pedig nagyon keresik. És a darált kolbászhúst is. — Nálunk is kedden és csütörtökön van szállítás, s átlagban 10 mázsa tőkehúst kapunk — mondja Molnár Attila, a kolárovói Centrum élelmiszerbolt húsrészlegének dolgozója. — Az lenne az ideális, ha ennek hetven százaléka sertéshús lenne, de mostanában általában fele-fele kapjuk a marhával. Az igazsághoz tartozik, hogy tíz mázsát csak a fizetésnapokra rendelünk, egyébként csak hét mázsa körüli mennyiség fogy el. Fizetéskor, persze, a combot is elviszik, de itt is az oldalas iránt van a legnagyobb érdeklődés. Abból hat mázsa is elfogyna hetenként. Amikor megnéztük, oldalasból mennyit rendeltek és mennyit kaptak november ötödikén, láthattuk, messze elmaradtak a hat mázsától. Két mázsát rendeltek, pontosan a felét kapták. Érdekes, hogy combot egyáltalán nem rendeltek, mondván „azt automatikusan nyomják az áruhoz, átlagban ötvenhatvan kilót". Mindent összegezve, november 5-éré sertéshúsból hat mázsát rendeltek és 316 kilót kaptak, marhahúsból két mázsát rendeltek és 206 kilót kaptak. Vagyis mégsem fele-fele arányban, ahogy az az előbb elhangzott. Ezért megnéztük néhány rendelést, és kiderült, kb. úgy szeptembertől a megrendeltnél valóban jóval több marhahúst kaptak szállítójuktól, a komáromi vágóhidtól. Mielőtt a boltba léptem volna, az épület előtt megszólítottam néhány asszonyt, aki a boltnak nemcsak hús-, de élelmiszerrészlegét is dicsérte. A zöldségellátókra kicsit haragudtak, a húsellátásról szólva az olcsóbb áruk hiányát panaszolták föl, lényegében azonban, a múlthoz viszonyítva jobbnak tartották az áruböséget. — Nincs is okunk panaszra — mondja Kürti Lajos, az élelmiszerbolt vezetője. — Amikor februárban a bolt élére kerültem, meglátogatott minket Németh elvtárs, a komáromi vágóhíd igazgatója. Elmondta, hogy városunk húsellátása miatt már sokat kapott, s ö úgy hiszi, egyoldalúan. Mert a boltosok is ludasok voltak. Ezért nem bánná, ha közösen javítanánk a helyzeten. Azóta megoldottuk. Ha nincs elég húsunk, azaz, ha péntekre már elfogy a csütörtöki szállítás, a Barkasunkba ülünk, s irány a vágóhíd. Egyezségünknek megfelelően eddig mindig kaptunk húst. — Oldalast is? — kérdem ezt azért, mert nem egy szerkesztőségünkbe érkezett levélben kérdezik, miért nincs elég olcsó húsfajta. — Mindenkinek be kell látnia, hogy a disznó nemcsak oldalasból áll. Áremelés előtt az oldalas szinte senkinek sem kellett, vagyis ez azt jelenti, hogy az emberek inkább ennék a karajt, a tarját, a lapockát meg a combot, csak hát a pénz beszél... De mi igazán nem panaszkodhatunk, oldalasból is szépen kapunk, és henteslegényeink a drága húst is el tudják adni. Kender Lászlót, a Jednota FSZ kolárovói részlegének felügyelőjét kérdezem, milyen falusi boltjaik húsellátása, meg a kis tanyasi üzleteké? — Vegyük például a nagyszigeti vegyesboltot! Mindig van 3—4 fajta füstölt termék, hús pedig hetenként, amikor befut a mozgóboltunk. Mit mondjak? Tizenöt kiló fogy el hetente, s ennél jóval több van az autón. Nézze, mi már változtattunk, átálltunk az új rendszerre. Az utóbbi időben elég sok új embert helyeztünk üzleteink élére, ami már a forgalmon is meglátszik. Ugyanis januártól nem alapfizetésük lesz, hanem a bevétel arányában lesznek fizetve. S mert a bevétel szerint alakul fizetésük, nem hagyhattuk őket a nagyraktárak kénye-kedvére, engedélyeztük, hogy maguk is beszerezhetnek árut. Kérdezze meg az ittenieket, már eddig is mekkora javulást hozott ez az áruellátásban! Ezek az új boltvezetők megértették az idők szavát: mindent a vásárlóért. Hajtani kell, de megéri. Megéri az eladónak, megéri nekünk, mert nagyobb a bevételünk, s megéri a vásárlónak is. A jövőben például nagyobbitani szeretnénk az élelmiszerboltot, külön hentesüzletet létrehozni, amelyben, bár itt mások a körülmények, ugyancsak élhetnének eladóink az árubeszerzés lehetőségével. Nem lennének feltétlenül egyetlen vágóhídra utalva. Mert a vágóhidak boltokkal szembeni monopolhelyzete sok ellentmondást szülhet. Ha például a hentesek reklamálnak, hogy a hús feldolgozása nem felel meg az előírásoknak, meglehet — kiváltképp, ha többször reklamálnak —, a szállító megorrol, s ennek nemcsak a hentes, a vásárló is kárát láthatja. Ugyanakkor a vágóhidak között is versengés alakulhatna ki, ha híre menne, hogy az egyik jól dolgozik, a másik kevésbé. Persze, mindez csak ábránd, mert a hús napi termék, minden nap esszük, nem lehet üzleti szempontok miatt napokat kihagyni. Ugyanakkor a függőség azért is megszüntethetetlen. mert a hústermelés, nemcsak nálunk, szinte világszerte, hullámgörbéket mutat. A boltok húsellátását pedig biztosítani kell, minden áron. — Hogy a húsellátásban kizárjuk a szubjektív tényezőket, a jövőben igyekszünk számítógépes rendszerrel szétosztani a húst. Néhány helyen előkészítés alatt áll az ellátási területek módosítása, hogy gazdaságosabbá, hatékonyabbá tegyük a húsellátást. Hogy ne legyenek nagy különbségek — mondja Jozef Hudec mérnök, a Szlovák Húsipari Tröszt vezérigazgatója. — Ami a kérdéseit illeti, az olcsó húsfélék hiányával kezdeném. Nos, én nem mondanám, hogy olyan rosszul állunk, hiszen minden a boltokba megy. Sem az olcsó húsfajtákat, sem a belsőséget nem fagyasztjuk, azonnal piacra dobjuk. Az már más kérdés, hogy elég nagy árkülönbség van mondjuk a sertéscomb és az oldalas között, de tudatosítani kell, hogy az állatnak különféle részei vannak. Egyébként garantálom, hogy a karácsonyi húspiacon lesz elég oldalas, ugyanis a keresletet külföldi behozatallal elégítjük ki. S ha már a karácsonyi, vagy téli húsellátásnál vagyunk, nincs okunk aggodalomra. A tavalyihoz viszonyítva többféle füstölt áru kerül a boltokba, hét százalékkal nagyobb mennyiségben. Összesen 1 600 tonna. Bél azért kapható ritkán, mert abból saját részünkre is behozatalra szorulunk. Ugyanakkor hiszem, hogy a mi termékeink elérik az otthon készített hústermékek minőségét. A darált kolbászhús is újra a boltokba kerül, amit nyáron azért nem árulunk elösze— A karácsonyi húspiacon lesz e/eg oldalas — garantálja Jozef Hudec mérnök, húsipari vezérigazgató retettel, mert a darálás miatt hamarabb romlik. Belsőségek, máj. Ere azt mondom, hogy ezer sertés mintegy 1 800 kg májat jelent, amelynek egy részét mi dolgozzuk fel, egy részét pedig azonnal a boltokba küldjük. Már töprengünk azon, hogy másként oldjuk meg az elosztást. Mert ha továbbra is tíz kilókat küldünk majd egy-egy boltba, azt elteszi a hentes a rokonságának meg az ismerőseinek. Ha viszont területenként, kisvárosonként kijelöljük egy-egy belsőségekre specializált boltot, bizonyára többen hozzájutnak majd. Mindent egybevetve: senkinek sem kell tartania attól, hogy nincs elég húsunk, a karácsonyi piac ellátására pedig fokozottabban ügyelünk. Ezúton is hadd kérjem meg a boltvezetőket és az ellátásért felelős vezető dolgozókat, az esetleges áruszállítási torlódásokat elkerülendő, az ünnepekre ne az utolsó pillanatokban rendeljenek árut. Minden boltban van elegendő hütő, ezért arra kérjük őket, fokozatosan rendeljék az árut, s ne feledjék, december 12-én, az országos munkaszombaton is szállítanak vágóhídjaink. Erre a napra is várják a rendeléseket. Hudec mérnök a téli húsellátáson túl egyebekről is tájékoztatta lapunkat. Többek között húsiparunk fejlődésének távlatairól, az egészséges étkezés népszerűsítésében vállalt feladataikról, a marhahús-programról, a biotechnológiával készült termékeikről, azokról az újításokról, nemegyszer olcsónak nem mondható beruházásokról, amelyek megoldása egyik legfontosabb feladatunk. Mert a legfontosabb mindig és minden helyzetben : a vásárlók kielégítő húsellátása. Az, hogy mindennapi húsunk viszonylag egyszerűen, problémák nélkül kerüljön asztalunkra. Ez a fiatalember, aki január elsejétől ül a vezérigazgatói székben, határozott, távlatokat nyitó húsprogrammal rendelkezik, amelynek lényege — a húsipar fellendítésén, műszaki korszerűsítésén túl —, természetesen, az állandó, megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú húsellátás. Olyan, amilyent megközelítőleg a karácsonyi húspiacon láthatunk majd. Mert lesz bőven marhahús, meg szárnyas is ... Persze, végezetül megkérdezhetném: kapható lesz-e mindenütt szilveszteri malacpecsenyének való? Vagy itt még nem tartunk? A realitás az realitás. Itt még nem tartunk. De a karácsonyi húspiac biztosítottnak látszik. SZIGETI LÁSZLÓ — Gazdagnak látszó kínálat, nem hazug, mégsem igaz, mert bent csak az állott karajok csüngtek Mindenkinek be kell látnia, hogy a disznó nemcsak oldalasból áll vélekedett Kürti Lajos boltvezető I a i •fíWW dnov M^mcol.síxs.,-'fcaLt'ca., rí/ ‘ 1 PRIKLER LÁSZLÓ felvételei
