Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-11-03 / 45. szám
„Egy őszinte szó"jeligére Kedves Asszonyom! Sajnos, korunk egyik betegsége a depresszió, s nehéz vele együttélni. Nehéz annak, aki benne szenved, de nem egyszerű a környezetében élők helyzete sem. Ön is írja. hogy gátlásos miatta, fél embernek érzi magát, félénk és visszahúzódó, nagyon a szivére veszi, ha valaki- vagy valakik bántóan viselkednek Önnel szemben. Ez az érzékenység a betegsége velejárója. A depressziós ember általában nem vág vissza, ha megbántják, vagy ha igazságtalanság éri. inkább magában tépelödik. emészti magát, hogy miért is olyanok az emberek, amilyenek, miért nem megértőbbek, tapintatosabbak, igazságosabbak, türelmesebbek. Én is fellehelném magamnak ugyanezt a kérdést: mién nem türelmesek egymáshoz az emberek? Miért viselik el nehezen — még az egészségesek is —, ha valaki más? Miért jár el a szánk anélkül, hogy meggondolnánk, jogosan, megalapozottan bántjuk-e a másikat? De ezek sajnos, szónoki kérdések, mert a tolerancia hiánya is korunk betegsége. Aki depresszióban szenved, annak gyógyír lehetne a megfelelő munka Az olyan munka, amely megértő közösségei, igazán jó kollektívát feltételez, és sikerekben gazdag, mert segítene a betegség leküzdésében. A legtöbb munkába állás azonban környezetváltozást is jeleni, az addig megszokott életritmus felborul, s maga ez a tény igénybe veszi a depresszióra hajlamos embert. Arra készteti, hogy fokozottan figyeljen környezetére, hogy fokozottan fogja fel annak jelzéseit, főleg a számára kedvezőben jeleket. Ezek aztán kömtyen kiboríthatják viszonylagos lelki egyensúlyából. eh/ehetik a kedvét a munkától. Még zárkózottabbá, magába mélvedöbbé tehetik. Pedig neki arra lenne szüksége, hogy felszabaduljon. hogy lépten-nvomon bizonyosságot kapjon arról, embertársai hasznára van, teljes értékű munkát végez szinte egészséges. Az emberi türelmetlenség azonban sok bajt eredményezhet, bár ehhez olykor elég a meggondolatlanság is. Az Ön jelenlegi problémája is erre vezethető vissza Az a bizonyos .JönöknőJélettes” sem gondolta meg szavai súlyát. Persze menthető ö is, hiszen melyik embernek nincsenek rossz napjai?! S talán a rossz lelkiismerete diktálta neki, hogy újra Önt kérje meg a helyettesilésre, jóvá teendő korábbi hibáját. Igaz. egyenesen bocsánatot is kérhetett volna elvégre nem olyan megalázó az. mint téves hiedelmeken alapuló, megalázó és sommás ítélete... S akkor talán Ön sem utasította volna most vissza a helyettesítést az emberi becsületét ért sérelem miatt. . . Véleményem az esetéről röviden ennyi. S arra biztatom próbálja meg a kedvező, jó véleményeket is olyan komolyan venni, mint a bántóakat. Most azon gondolkodjon el. hányán tartják Önt szimpatikus, kedves, jól dolgozó embernek! S arról se feledkezzen meg. hogy azok, akik annak idején hallották azt a bántó megjegyzést, azok sem a ..főnökfelettesnek'' adnak igazat, hanem Önnek. Több önbizalmat, emberi megértést és vidám környezetet kívánva üdvözli Négyszemközt Ha elfogadjuk azokat a statisztikai adatokat, amelyek szerint a petefészek hormontermelése a negyvenéves életkor táján kezd csökkenni, a havi vérzés elmaradása pedig átlagosan az ötvenedik életév táján következik be. s a nők — szintén átlagosan — nem kevesebb mint 75 évig élnek, életüknek az egyharmada a változás kora utánra esik. Ez az az időszak, amikor a nők java része elöbb-utóbb orvoshoz fordul panaszaival. Nemcsak az öregedéssel járó élettani és anyagcserebeli változások kész-Egészségünk védelmében A változás korában oly gyakori idegesség. ingerlékenység, szorongás és depresszió megszüntetéséhez pszichoterápiára van szükség, s a környezeti stressztényezöket meg kell szüntetni. Ez utóbbiban a családnak — elsősorban a gyermeknek — is nagy szerepe van, hiszen ezek a tünetek sokszor épp amiatt támadnak, mert az addig dédelgetett gyermek eléri azt az életkort, amikor kirepül a szülői fészekből, s az anya egy kissé szerencsétlennek, céltalan életűnek, fölöslegesnek érzi magát. A változás korában tetik őket erre. hanem egyre gyakoribb idült betegségeik és rosszindulatú daganataik is. Sőt, a lelki panaszaik is. hiszen ebben az életkorban nem kevesen szenvednek érzelmi sérülést családjuknak a megfogyatkozása vagy felbomlása miatt. A változás korába érkező növel három fő dolga van az alapellátást végző orvosnak: 1. enyhítenie kell a nemi hormonok megcsappanása okozta tüneteit, 2. ügyelnie kell egészségének a megőrzésére, 3. idejekorán kórisméznie és gyógyítania kell az idült betegségeit és a rosszindulatú daganatait. A változás korának az az egyik leggyakoribb tünete, hogy időről időre hőhullámok törnek rá a nők java részére. Egynegyedük sokat szenved ettől az ártalmatlan, ám kellemetlen érrendszeri reakciótól, fele részüknek csak enyhe formájában van részük, míg egynegyedük azt sem tudja, hogy mi fán terem az. Nemcsak az kellemetlen, hogy a bőrük kipirul, verejtékeznek, s felforrósodik a testük, hanem az is. hogy az éjszaka támadó hőhullám megzavarja alvásukat. Márpedig a kialvatlanság fáradtságnak. idegességnek és ingerlékenységnek a forrása. A többség szerencsére hamar túlesik a változás korával járó lelki megpróbáltatásokon. ha érzi. hogy a férje mellette áll. s a fiatalok is szoros kapcsolatot tartanak vele: lehetővé teszik neki, hogy kiélhesse nagymamái ösztöneit. A változás korába érő nők nagy része egészséges, és az orvosnak elsőrendű érdeke, hogy azok is maradjanak. Evégett az 50. életévüket betöltő nőket sok helyütt évente megvizsgálják, s étkezési meg életmódbeli tanácsokkal látják el őket. Nagy gond ugyanis, hogy egyfelől a többség testsúlya lassan, de biztosan gyarapodik, ami elhízásra vezet, másfelől, hogy a kisebbség egészségét a hiányos táplálkozás veszélyezteti. Az elhízás azért nem kívánatos, mert köztudomásúan számos betegség társulhat hozzá. A fehérjében, a vitaminokban és bizonyos ásványi anyagokban (vasban, kalciumban stb.) szegény étrend előbb-utóbb szintén kikezdi az egészséget. A változás korán túllévő nőnek fokozottan kell ügyelnie arra. hogy elegendő mennyiségű kalcium és fluorid legyen az étrendjében, mert ekképp számottevően csökkentheti a csontritkulás veszélyét. Az egészséges életmódnak az is föltétele, hogy a nő ne hagyja el magát, hanem rendszeresen eddze a testét (ez a csontritkulás ellen is jót tesz.) ne dohányozzon, ne igyon szeszes italt, ne szedjen fölöslegesen gyógyszert (főképp altatót és nyugtatót), s a napozást se vigye túlzásba. Az öregedő bőr ugyanis kevésbé képes az ultraibolya sugárzás kártételét helyrehozni, s ennek a bőr fokozott ráncosodása, szarusodása és elrákosodásra való hajlama lesz a szövődménye. De bizonyos életkoron túl az is megokolt, hogy a nő és azután merevgörcs (tetanusz) és influenza elleni védőoltásban részesüljön. Minthogy a változás korában és utána megszaporodnak bizonyos betegségek, idejekorán való kórismézésük és gyógyításuk javítja a nők egészségi állapotát és életkilátásait. Mire kell különösképp odafigyelniük? Vérük növekvő zsiradéktartalmára, a magas vérnyomásra és a cukorbajra, amelyek szív- és érrendszeri bajok forrásai lehetnek, továbbá a pajzsmirigyük működési rendellenességére. a tébécére való fokozottabb hajlamukra és a jellegzetesen női daganatokra: a halálokok között „előkelő helyet" elfoglaló nemi szervi és emlőrákra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy minél előbb derül fény a rosszindulatú daganatokra, annál jobban a betegek teljes gyógyulásának, illetőleg ötéves túlélésének az esélyei. A változás korán túl tehát kinek-kinek jól felfogott érdeke, hogy rendszeresen részt vegyen a szűrővizsgálatokon. Dr. DÖMÖTÖR ÁGNES Kihez forduljunk? Z. B. ajnácsköi (Hajnácka) olvasónk a volt munkahelyén felmerült problémáiról irt, ahol nem a munkaszerződésének megfelelő munkára osztották be. mert bár traktoristának vették fel, favágással foglalkoztatták. Azonkívül a volt főnökének eljárására és viselkedésére panaszkodik, aki a fiatal beosztottaival nem úgy beszélt, mint ahogy egy vezetőtől elvárható. Ezért munkahelyet változtatott. Véleményünket kéri, s azt kérdezi, hogy lehet-e egy 70. életévéhez közeledő nyugdíjas vezető beosztásban. A munkaszerződésben, amelyet elvben Írásban kell mindig megkötni, meg kell határozni azt a munkát (munkakört) is. amelyet a dolgozó végezni fog. Az így megállapított munkát (munkakört) csak kölcsönös megegyezéssel lehet megváltoztatni. s há a munkaszerződést írásban kötötték meg. akkor a megváltoztatásának is írásban kell történnie. A munkaadó köteles az alkalmazottját a szerződésben meghatározott munkára beosztani, s ez csak ezt a munkát köteles végezni. Csak kivételes esetekben és csak korlátozott időre lehet a dolgozót a beleegyezése nélkül a munkaszerződésben meghatározott munkától eltérő más munkára beosztani. A Munka Törvénykönyve 37. paragrafusa 3. bekezdése a) — c) pontjai szerint ez akkor lehetséges, ha ezt üzemszünet vagy a kedvezőtlen időjárási viszonyok okozta munkamegszakitás indokolja, vagy ha ezt valamely természeti csapás vagy fenyegető veszély, vagy ezek közvetlen következményeinek enyhítése kívánja meg. de ezekben az esetekben is csak addig, amíg ezek az okok fennállnak. Továbbá akkor, ha ezt más elkerülhetetlenül szükséges üzemeltetési okok indokolják, de ebben az esetben egy naptári évben csak összesen legfeljebb 30 munkanapra. Mindezekben az esetekben a más munkára beosztott dolgozónak a ténylegesen végzett munka szerint, de legalább az addig végzett munkájában elért átlagkeresetének megfelelő összegben jár a munkabér. A dolgozóknak, így a vezető dolgozóknak is úgy kell viselkedniük, hogy ez megfeleljen az együttműködés és kölcsönös segítség követelményeinek. A munkaadó a saját belátása és feltételei szerint alkalmazhat nyugdíjast is vezető beosztásban, ha erre szüksége van, és ezt az illető szakképzettsége. hosszú éves tapasztalatai is indokolják. Dr. BERTHA GÉZA