Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-11-03 / 45. szám
háromnegyed négy-négy körül lesznek otthon. Akkor esznek majd ebédet. , A Stúrovói magyar tanítási nyelvű iskola IV. E osztályába 31 gyerek Jár: 11 Stúrovóból, 11 Garamkövesdröl íKamenica nad Hronom). 3 Helembáról (Chfaba), 3 Kisgyarmatrói (Sikeniöka). Az utóbbiak a kéméndi iskolához tartoznának az iskolai körzetek szerint. De mert KéméndröMKa menín) sem jut hamarabb haza a gyerek, mint Köveseiről, s az autóbusz indulásáig ott se igen csinálhat mást, minthogy csavarog a faluban, amit a falusiak nein is vesznek szívesen — voltak ebből már bajok is —, néhány kisgyarmati szülő, amint Bajtáról (Bajtava), Lelédről (Leié) és Páídról (Pavlová) is egy-egy, inkább a stúrovói iskolába járatja a gyerekét. Pontosabban Garamkövesdre. Ugyanis a városban bent, az iskola épületében korántsem fér et annyi gyerek, mint amennyi oda jár, ill. amennyi a körzetesítés, azaz a kisiskolák megszüntetésének eredményeképpen oda tartozik. Magyarán, a Stúrovói magyar tanítási nyelvű alapiskola IV. E osztályos tanulói — akik étúrovóiak. kövesdiek. helembaiak, krégyarmatiak, páldiak, bajíaiak és lelédiek különben — Garamkövesden járnak iskolába, a Kóvasden megszűnt iskola régi épületébe. Nincsenek egyedül. Kövesdre jár még egy második és egy harmadik osztálya az iskolának. És ugyanígy járnak Nénára a városból — mégpedig két harmadik és egy negyedik osztály —, valamint Ebedre (Obid) két negyedik, egy harmadik és egy első osztály, ebediek és Stúrovóiak vegyesen. Az épületek kint a falukban — valamennyi iskola volt korábban is — meglehetősen öregek. Ebeden a kettő közöl az egyiknek még vályogból van a fala. Egyikben sincs vízöblítése« WC például, és véletlenül sincs tornaterem, hogy a manapság divatos és oly nélkülözhetetlennek tartott szaktantermek, kabinetek természetes hiányát már ne is említsük. De mindegyik körül van nagy udvar, sőt kert. gyep — amelyet nagyrészt a szülők rryír— Kiutazó pedagógusok, tavaly először kaptunk havonta száz koronát — bár tavaly sem rendszeresen ~ a tanulók felügyelete címén, már hogy naponta kétszer szállítjuk őket a buszokon. Nem tudom, lesz-e ebből a honorálásból az idén valami, még papír nem jött róla. — Harmincnegyedik éve tanítok. Még három évem van a nyugdíjig. Az utolsó évre az igazgatónk be szokta vinni a pedagógust a főépületbe, de én már elszoktam attól a nagy tömegtől, ami ott van, nem birom a zsúfoltságot a folyosókon, a zajt. Én szeretek itt kint. Mondtam is az igazgatónak, engem már hagyjon itt. Egyetlen dolgot hiányolok, hogy nem a párhuzamos osztályok vannak együtt egy helyen. Nincsenek itt a kollégák, nincs kive! megbeszélni órák között, szünetekben a problémákat. És gyakran nincs segédeszköz se. Mert ugye egy iskolának egy térképe van a negyedikes tananyaghoz. Azt most mi nyírjuk négyfelé, hogy legyen belőle Nánán is. Ebeden is, a főépületben meg itt Kövesden is 7! és fonákja nak —, fák. És legfőképpen sók-sok friss falusi levegő. — Az idén 30 átúrovói gyerekkel járunk ki naponta Kövesdre. Két éve. száznyolccai jártunk Kőhídgyarmatra (Kamenny Most). Hát most legalább kényelmesen utazhatunk —• mondja Varga Irén tanítónő. — Reggel háromnegyed hétre megyek a főépülethez, a gyerekek hétre jönnek. Hét tízkor indul velüiyr a városból ki az autóbusz, és hét húszkor vagyunk Kövesden. Fél nyolckor kezdjük a tanítást. Azért ilyen korán, mert a többi faluból is korán ott vannak a gyerekek a buszokkal. A járatokra valamennyiünknek bérlete van, gyerekeknek is. pedagógusoknak is. Nagyobb a baj akkor, ha a három osztály egyszerre akar bejönni a várasba például moziba. Olyankor a sofőrök bizony morognak, pörölnek, hisz alig férünk föl a buszra, és még ott a többi irtás. Márpedig ugye gyakran be kell jönnünk, mert a délutáni foglalkozásokat csak itt tarthatjuk a főépületben. A átúrovói magyar tanítási nyelvű alapiskola szeptemberben az 1987/88-as tanévet 1 247 tanulóval kezdte. Ezzé! a számmal Szlovákia legnagyobb alapiskolái közé tartozik. A gyerekeket 71 pedagógus tanítja 36 osztályban. Az iskola épülete a tanulók létszámához képest azonban kicsi. 16 tanterem van benne. Ám a tanítás mégsem váltásban folyik, délelőtt és délután, mert az iskola további épületeket bérel 20 osztálya számára. Egyet bent a városban, négyet a környező falukban, ahova naponta kihordja a gyerekeket, mégpedig ugyanazokba az iskolaépületekbe, amelyek korábban azért szűntek meg önálló iskolák lenni, azért irányították át gyerekseregüket a központi nagy iskolába, mert úgymond, kisiskolákként nem tudnak majd eleget tenni a növekvő követelményeknek. A Stúrovói iskola épülete azonban mór az átadás pillanatában, 1966-ban sem volt elegendő a város gyerekei számára. Az építtetők egy f3lusi kisiskola tervanya-Délidő van. A főépület été sorra állnak be az autóbuszok: siethet ki ebédre, ki haza — Ma szerencsések vagyunk, mert jó idő van — mondja Varga Irén, a átúrovói Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola IV. E osztályának pedagógusa. — Tegnap bezzeg már fél tízkor be kellett mennünk a strandról az időjárás miatt! Persze nem volt hova lennünk. Mert nincs szabad terem a főépületben sem. Ácsorog az ember a folyosón, jobb esetben, ha sikerül úgy szerveznie, ilyenkor használja ki az időt arra, hogy könyvtárba vigye a gyerekeket. netán moziba. Ma a tanítás után jöttünk Ú9zni, felváltva járunk ugyanis a másik csoportokkal, így ma a gyerekek Sokaknak így könnyebb üld Oiw aladj, Krisztián, mert lema-----radsz! Nézd, a többiek már elör ementek! — Krisztián, borzasztóan nehéz a táskád! Honnan is cipeled. Kisgyarmatrói? Na és hánykor kelsz reggel, Krisztián ? „Ötkor kel. Én is. én is ötkor kelek. Ötkor..." — egy egész sereg gyerek kiabál, vihorog Krisztián körül. Ki tudja, igazat beszélnek-e, vagy csak iódítanak egy nagyot széles jó kedvükben, mert tetszik nekik a helyzet no meg hogy szép melegen süt a szeptemberi nap. és ök éppen úszni mennek. Negyedikben minden gyereknek meg kel! tanulnia úszni. Ez rendelet.
