Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1986-01-21 / 4. szám
CSALÁDI KÖR ------------------------------------------------------------------mény az egész világon egységesen a szoptatás mellett foglal állást, hangsúlyozva annak érzelmi, lelki fontosságát is. MIÉRT A LEGJOBB? Az anyatej a csecsemő számára szükséges tápanyagokat optimális mennyiségben és minőségben tartalmazza, segíti az emésztést. Fontos körülmény, hogy az anyatejet a külvilág nem fertőzheti, a szervezet számára jelentős ellenanyagokat tartalmaz. A szoptatás előnyét a betegségi statisztikák is egyértelműen igazolják, gyakrabban és súlyosabban betegednek meg a mesterségesen táplált csecsemők. Nem elhanyagolható, hogy a szoptatás a csecsemő számára biztonságos, az anya számára egyszerű, és az sem mellékes szempont, hogy olcsó. Az egészséges csecsemőt általában három óránként kell szoptatni; megfelelő mennyiségű és minőségű anyatej esetében A MODERN KOR TÉVEDÉSE Az ötvenes évek elején hazánkban mindinkább elterjedt az a jelenség, hogy a kismamák szoptatás helyett tápszert adnak az újszülött gyermekeknek. Csehszlovákiában ez elsősorban az egységes mesterséges csecsemötáplálási rendszer következménye volt, mely 1952-ben lépett érvénybe. A rendszer hozzájárult a csecsemőkori megbetegedések és a csecsemőhalandóság csökkenéséhez, kevesebb lett az alultáplált gyermek, a szoptatási kedv viszont lanyhult. Az új irányzat követői hangsúlyozták, hogy a mesterséges táplálás teljes mértékben pótolja az anyatejet. A közvélemény könnyelműen kezelte a kérdést, sok esetben indokolatlanul a tápszereket javallták. mind az orvosok, mind a család; egyértelműen a mesterséges táplálási mód került túlsúlyba. Lassan átestünk a ló túlsó oldalára. Az anyatej fontosságának megítélésében csak a hetvenes évek hoztak gyökeres változást. A szakemberek felismerték a szoptatás jótékony hatását, mely tolerálja a csecsemő emésztőrendszerének fokozatos beérését, fejleszti a gyermek ellenállóképességét a fertőző betegségekkel és a gyermekbetegségekkel szemben, fontos az anya — gyermek kapcsolat érzelmi összetevőjeként. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy minden gyermek egyedi bánásmódot igényel, s tanácsaink csakis az érett, megfelelő születési súllyal született, nem koraszülött csecsemőkre vonatkoznak. Tény. hogy a szülés után az anyák mintegy 95 százaléka képes szoptatni újszülött gyermekét. Az adottságot azonban nagyban befolyásolja, hogy a kismamák menynyire tudatosítják a szoptatás fontosságát és előnyeit, nagyon sok függ a körzetben dolgozó nővérek és orvosok munkájától és készségétől, hiszen nekik kell segíteniük abban, hogy a szoptató anyák ne hátráljanak meg, sikeresen próbálkozzanak, együtt kell áthidalniuk a kezdeti nehézségeket. Ha a körzeti felelősök nem figyelnek eléggé (nőio) erre, az az anyukák igyekezetét károsan befolyásolja, a szoptatási kedv lanyhul. ÉRZELMI KAPOCS A szülés utáni első napok döntő jelentőségűek a gyermek és az anya közti bensőséges érzelmi kapcsolat kialakulásában. Az első tapasztalatok az anya szoptatási vágyát is serkenthetik, a gyakori érintkezés csak tovább mélyíti kettejük gyöngéd kapcsolatát. Nem a szülés változtatja a nőt egyszeriben anyává. A gyermekkel való érintkezés, a szoptatás alatti testi közelség hatására formálódik anyává a nő. A testközeliség a legközvetlenebb kapcsolat, s ezért néhány szülészeten bevezették az ún. rooming-in módszert, mely anya és gyermek állandó együttlétén alapuló gondoskodást jelent. Az anyaság lehetővé teszi a nő érzelmeinek, gyöngédségének kiteljesedését. Önmagunkat és gyermekünket raboljuk meg, ha nem élünk eredendő biológiai képességünkkel, ha nem szoptatjuk a gyermeket. Jelenleg a gyermekszakorvosi közvéle-Nagy László felvétele a gyermek féléves koráig, tehát hat hónapig a hozzátáplálás, vagy a kevert táplálás szükségtelen. Átmeneti tejhiány, illetve a tejképződés csökkenése esetén, mely rendszerint a szülés utáni hatodik-nyolcadik héten szokott bekövetkezni, teát adhatunk, 150 ml/ kg-ént, a csecsemő súlya szerint. Nem kell kétségbe esni, a tejképzödés újra a rendes kerékvágásba zökken, csak a kritikus napokban nem szabad kihagyni a szoptatást — sőt, akár óránként is mellre tehetjük a csecsemőt —, s a tej újra belövell. Minél kiadósabban és gyakrabban szívja magát tele a baba, annál több lesz a tejünk. Semmiképp se tápláljunk hozzá, s főleg ne üvegből! Abban az esetben ha az anyának valóban nincs elég teje. pótlásra a Feminar gyermektápszer a legmegfelelőbb. A kevert táplálást a gyermekorvos javasolja előzetes vizsgálat alapján, ne resstelljünk orvoshoz fordulni. Semmiképpen sem ajánlatos megkezdeni a mesterséges táplálást orvosi javallat nélkül, csupán azért, mert sokat sír a baba, biztosan éhes. A szoptaKincset érő anyatej „Az anyatej a természet egyedülálló ajándéka, mely biztosította az emberi faj fennmaradását. Az anyák biológiai adottsága, a szoptatás, ma is változatlan. Az anyatej a csecsemő legideálisabb tápláléka. Tragédia és a civilizáció káros hatása a hagyományos közösségekre, hogy ez az évezredes szokás, mely az életet fenntartotta, veszélyben forog." Vahlqüst professzor tási próba alapján megállapítható, azért sír-e a baba, mert kevés az anya teje, vagy beteg. KEVERT TÁPLÁLÁS: MIKOR ÉS HOGYAN KEZDJÜK Ha elkezdjük a mesterséges táplálást, gondosan ügyelnünk kell arra, hogy a tápszer higiéniai szempontból kifogástalan vízzel készítsük. Különösen veszélyes a magas nitrátszintü víz, mely akár halálos mérgezést is okozhat. Veszélyt a családi házak kútjai jelentenek, melyek szomszédságában gyakran található trágyadomb, illetve trágyázott kert. A csecsemő napi táplálékszükséglete anyatejböl, illetve mesterséges tápszerből testsúlyának egyhatoda. Rendszeresen kell ellenőrizni, hogy a csecsemő eleget szopott-e. Természetesen hiába mérjük meg csak egyszer napjában a csecsemőt szopás előtt és után, mivel egyszer többet, másszor kevesebbet eszik. A gyerekek étvágya különböző, akkor sem szükséges a pótlás, he keveset szopik/ de kielégítően gyarapodik. Higgyünk neki, ö tudja a legjobban, mennyit kíván. Annak megítélésére, hogy eleget eszik-e a baba, az egész napi szopás mennyiségét kell alapul venni. A kizárólag természetes úton táplált gyermekek elválasztását hathónapos korban ajánlatos megkezdeni. A mesterségesen táplált csecsemőnek már öthónapos kortól kezdve adhatunk hús- és zöldségpürét, öt-tíz gramm növényi olajjal dúsítva, hetente kétszer fél tojássárgáját, rántás nélkül. A szopó csecsemők étrendjét a hatodik hónap betöltését követően fokozatosan kiegészíthetjük. Folyamatosan szoktathatjuk őket gyümölcsös és tejes készítményekhez, melyeket gyümölcspüréből készíthetünk fehér joghurt (ízesítetten!) vagy túró hozzáadásával. Csak a hetedik hónapban gazdagítsuk a gyermek tányérját piskótával, búzaliszttel, esetenként darával. Ebben az időszakban áttérhetünk a magasabb zsírtartalmú tehéntejre. Ha az anyának van elég teje, napjában kétszer szoptathat. A kilencedik hónaptól egyéves korig a gyermek táplálkozásában fokozatosan növekszik a darabos táplálék aránya a pépes ételekkel szemben. Sokrétűvé, változatossá válik a gyermek étlapja, az elterjedt étkezési szokások, hagyományok és a helyes táplálkozási arányok figyelembevételével. Vigyáznunk kell, hogy a gyerek napjában legalább fél liter tejet igyák, s fogyaszszon bőségesen tejtermékeket. A korszerű csecsemőtáplálás alapelvei tehát a következők: — a csecsemőt hathónapos korig szoptatni kell; — a hozzátáplálást csak valóban indokolt esetekben szabad elkezdeni ; — hét-nyolchónapos kortól szoktatjuk öt a nem tejtartalmú ételekhez, pl. a zöldséghez, húshoz, tojáshoz; — minden jelentősebb étrendmódosításkor kikérjük az orvos tanácsát. Dr. GAULIEDER JÓZSEF
