Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1986-01-21 / 4. szám

CSALÁDI KÖR ------------------------------------------------------------------­mény az egész világon egységesen a szop­tatás mellett foglal állást, hangsúlyozva annak érzelmi, lelki fontosságát is. MIÉRT A LEGJOBB? Az anyatej a csecsemő számára szüksé­ges tápanyagokat optimális mennyiségben és minőségben tartalmazza, segíti az emésztést. Fontos körülmény, hogy az anyatejet a külvilág nem fertőzheti, a szer­vezet számára jelentős ellenanyagokat tar­talmaz. A szoptatás előnyét a betegségi statisztikák is egyértelműen igazolják, gyakrabban és súlyosabban betegednek meg a mesterségesen táplált csecsemők. Nem elhanyagolható, hogy a szoptatás a csecsemő számára biztonságos, az anya számára egyszerű, és az sem mellékes szempont, hogy olcsó. Az egészséges csecsemőt általában há­rom óránként kell szoptatni; megfelelő mennyiségű és minőségű anyatej esetében A MODERN KOR TÉVEDÉSE Az ötvenes évek elején hazánkban mind­inkább elterjedt az a jelenség, hogy a kismamák szoptatás helyett tápszert ad­nak az újszülött gyermekeknek. Csehszlo­vákiában ez elsősorban az egységes mes­terséges csecsemötáplálási rendszer kö­vetkezménye volt, mely 1952-ben lépett érvénybe. A rendszer hozzájárult a csecse­mőkori megbetegedések és a csecsemő­­halandóság csökkenéséhez, kevesebb lett az alultáplált gyermek, a szoptatási kedv viszont lanyhult. Az új irányzat követői hangsúlyozták, hogy a mesterséges táplálás teljes mérték­ben pótolja az anyatejet. A közvélemény könnyelműen kezelte a kérdést, sok eset­ben indokolatlanul a tápszereket javallták. mind az orvosok, mind a család; egyértel­műen a mesterséges táplálási mód került túlsúlyba. Lassan átestünk a ló túlsó olda­lára. Az anyatej fontosságának megítélésé­ben csak a hetvenes évek hoztak gyökeres változást. A szakemberek felismerték a szoptatás jótékony hatását, mely tolerálja a csecsemő emésztőrendszerének fokozatos beérését, fejleszti a gyermek ellenállóké­pességét a fertőző betegségekkel és a gyermekbetegségekkel szemben, fontos az anya — gyermek kapcsolat érzelmi össze­tevőjeként. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy minden gyermek egyedi bánásmódot igé­nyel, s tanácsaink csakis az érett, megfele­lő születési súllyal született, nem koraszü­lött csecsemőkre vonatkoznak. Tény. hogy a szülés után az anyák mint­egy 95 százaléka képes szoptatni újszülött gyermekét. Az adottságot azonban nagy­ban befolyásolja, hogy a kismamák meny­nyire tudatosítják a szoptatás fontosságát és előnyeit, nagyon sok függ a körzetben dolgozó nővérek és orvosok munkájától és készségétől, hiszen nekik kell segíteniük abban, hogy a szoptató anyák ne hátrálja­nak meg, sikeresen próbálkozzanak, együtt kell áthidalniuk a kezdeti nehézségeket. Ha a körzeti felelősök nem figyelnek eléggé (nőio) erre, az az anyukák igyekezetét károsan befolyásolja, a szoptatási kedv lanyhul. ÉRZELMI KAPOCS A szülés utáni első napok döntő jelentő­ségűek a gyermek és az anya közti benső­séges érzelmi kapcsolat kialakulásában. Az első tapasztalatok az anya szoptatási vá­gyát is serkenthetik, a gyakori érintkezés csak tovább mélyíti kettejük gyöngéd kap­csolatát. Nem a szülés változtatja a nőt egyszeri­ben anyává. A gyermekkel való érintkezés, a szoptatás alatti testi közelség hatására formálódik anyává a nő. A testközeliség a legközvetlenebb kapcsolat, s ezért néhány szülészeten bevezették az ún. rooming-in módszert, mely anya és gyermek állandó együttlétén alapuló gondoskodást jelent. Az anyaság lehetővé teszi a nő érzelme­inek, gyöngédségének kiteljesedését. Ön­magunkat és gyermekünket raboljuk meg, ha nem élünk eredendő biológiai képessé­günkkel, ha nem szoptatjuk a gyermeket. Jelenleg a gyermekszakorvosi közvéle-Nagy László felvétele a gyermek féléves koráig, tehát hat hóna­pig a hozzátáplálás, vagy a kevert táplálás szükségtelen. Átmeneti tejhiány, illetve a tejképződés csökkenése esetén, mely rendszerint a szülés utáni hatodik-nyolcadik héten szo­kott bekövetkezni, teát adhatunk, 150 ml/ kg-ént, a csecsemő súlya szerint. Nem kell kétségbe esni, a tejképzödés újra a rendes kerékvágásba zökken, csak a kritikus na­pokban nem szabad kihagyni a szoptatást — sőt, akár óránként is mellre tehetjük a csecsemőt —, s a tej újra belövell. Minél kiadósabban és gyakrabban szívja magát tele a baba, annál több lesz a tejünk. Semmiképp se tápláljunk hozzá, s főleg ne üvegből! Abban az esetben ha az anyának való­ban nincs elég teje. pótlásra a Feminar gyermektápszer a legmegfelelőbb. A ke­vert táplálást a gyermekorvos javasolja elő­zetes vizsgálat alapján, ne resstelljünk or­voshoz fordulni. Semmiképpen sem ajánla­tos megkezdeni a mesterséges táplálást orvosi javallat nélkül, csupán azért, mert sokat sír a baba, biztosan éhes. A szopta­Kincset érő anyatej „Az anyatej a természet egyedülálló ajándéka, mely biztosította az emberi faj fennmaradását. Az anyák biológiai adottsága, a szoptatás, ma is változatlan. Az anyatej a csecsemő legideálisabb tápláléka. Tragédia és a civilizáció káros hatása a hagyományos közösségekre, hogy ez az évezredes szokás, mely az életet fenntartotta, veszélyben forog." Vahlqüst professzor tási próba alapján megállapítható, azért sír-e a baba, mert kevés az anya teje, vagy beteg. KEVERT TÁPLÁLÁS: MIKOR ÉS HOGYAN KEZDJÜK Ha elkezdjük a mesterséges táplálást, gondosan ügyelnünk kell arra, hogy a táp­szer higiéniai szempontból kifogástalan vízzel készítsük. Különösen veszélyes a magas nitrátszintü víz, mely akár halálos mérgezést is okozhat. Veszélyt a családi házak kútjai jelentenek, melyek szomszéd­ságában gyakran található trágyadomb, il­letve trágyázott kert. A csecsemő napi táplálékszükséglete anyatejböl, illetve mesterséges tápszerből testsúlyának egyhatoda. Rendszeresen kell ellenőrizni, hogy a csecsemő eleget szo­pott-e. Természetesen hiába mérjük meg csak egyszer napjában a csecsemőt szo­pás előtt és után, mivel egyszer többet, másszor kevesebbet eszik. A gyerekek ét­vágya különböző, akkor sem szükséges a pótlás, he keveset szopik/ de kielégítően gyarapodik. Higgyünk neki, ö tudja a leg­jobban, mennyit kíván. Annak megítélésé­re, hogy eleget eszik-e a baba, az egész napi szopás mennyiségét kell alapul venni. A kizárólag természetes úton táplált gyermekek elválasztását hathónapos kor­ban ajánlatos megkezdeni. A mesterségesen táplált csecsemőnek már öthónapos kortól kezdve adhatunk hús- és zöldségpürét, öt-tíz gramm növé­nyi olajjal dúsítva, hetente kétszer fél tojás­­sárgáját, rántás nélkül. A szopó csecsemők étrendjét a hatodik hónap betöltését köve­tően fokozatosan kiegészíthetjük. Folya­matosan szoktathatjuk őket gyümölcsös és tejes készítményekhez, melyeket gyü­­mölcspüréből készíthetünk fehér joghurt (ízesítetten!) vagy túró hozzáadásával. Csak a hetedik hónapban gazdagítsuk a gyer­mek tányérját piskótával, búzaliszttel, ese­tenként darával. Ebben az időszakban át­térhetünk a magasabb zsírtartalmú tehén­tejre. Ha az anyának van elég teje, napjá­ban kétszer szoptathat. A kilencedik hónaptól egyéves korig a gyermek táplálkozásában fokozatosan nö­vekszik a darabos táplálék aránya a pépes ételekkel szemben. Sokrétűvé, változatos­sá válik a gyermek étlapja, az elterjedt étkezési szokások, hagyományok és a he­lyes táplálkozási arányok figyelembevéte­lével. Vigyáznunk kell, hogy a gyerek napjá­ban legalább fél liter tejet igyák, s fogyasz­­szon bőségesen tejtermékeket. A korszerű csecsemőtáplálás alapelvei tehát a következők: — a csecsemőt hathónapos korig szoptat­ni kell; — a hozzátáplálást csak valóban indokolt esetekben szabad elkezdeni ; — hét-nyolchónapos kortól szoktatjuk öt a nem tejtartalmú ételekhez, pl. a zöld­séghez, húshoz, tojáshoz; — minden jelentősebb étrendmódosítás­kor kikérjük az orvos tanácsát. Dr. GAULIEDER JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom