Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1986-07-29 / 31. szám
Hangáradat Bruckner, Mahler, Liszt, Wagner hagyatékát, közvetlen kapcsolatban e neves zeneszerzők még élő kortársaival. 1933-ban Budapestre került a bratislavai születésű Dohnányi Ernő mesterosztályába a Liszt Ferenc Zeneakadémián, s egyben lehetősége nyílt együttműködni a Magyar Rádió zenekarával. Mindössze 26 éves volt, amikor e zenei testület első karmestere lett. Megtisztelő megbízatás, de egyben igényes feladatkör. Dohnányi helyetteseként a mester közvetlen közelében dolgozhatott, sőt gyakran a koncertjeit is vezényelhette. A fiatal művész hazai és külföldi fellépéseit sikerek sora gazdagította. Művészete elismeréseként 1936-ban a New York-i egyetem Collage of Music diszdoktorává avatták.' Pedagógiai tevékenysége is ezidőben kezdődött. 1938-tól már a Zeneakadémia tanára. A budapesti évek sok értékes művészi találkozással telítették a mester életét. Közeli kapcsolatba került Kodály Zoltánnal, és műveit gyakran szólaltatta meg. Budapesten működött, a nyári hónapokban meg Salzburgban, mégsem szakította meg a kapcsolatát a bratislavai zenei élettel. Többször vendégszerepeit a Szlovák Rádió zenekarával, kapcsolatot tartott fenn Moyzessel, Bábu Sekkel. Schimpllel, Macudzirtskyval és gyermekkori barátjával, Eugen Suchort zeneszerzővel is, akinek művei állandóan szerepeltek a mester koncertprogramjain. A felszabadulás után hazai pályán folytatja tevékenységét, s mint gazdag tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező nemzetközi viszonylatban is elismert szakember a kibontakozó szlovák zenei élet nagy egyénisége lesz. 1949-től a Bratislavai Rádió zenekarát, majd a Szlovák Filharmónia szimfonikus zenekarát vezeti. Ez a korszak jelenti a legproduktívabb éveit. Rajter nemcsak kiváló tolmácsolója, de sugalmazója is lesz a szlovák nemzeti kultúra több jelentős alkotásának. Ö vezeti be a zenei életbe, formálja koncertpódiumi változatát Suchort müveinek, vezényli Moyzes, Cikker, Ferenczy, Jurovsky, KardoS szerzeményeit. Rajter neve a köztudatban azonban elsősorban Brahms műveihez kapcsolódik. Nemcsak azért, mert gyakran és szívesen szólaltatta meg szimfóniáit, hanem talán azért is, mert Brahms zenéjének mély humanizmusa, az élet értékeibe vetett hite, férfias alázata közel áll a dirigens jelleméhez és gondolkodásmódjához. Éppen ezért kapjuk a dirigens interpretációjában Brahms alkotásainak meggyőző és élethü változatát. Rajter mester azonban tiltakozik ezen „beskatulyázás" ellen. Mert ugyanúgy szívesen vezényli a klasszikusok és a többi romantikus zenei hagyatékát, mint a XX. század zenéjét, akár Strausst, Bartókot vagy Sztravinszkijt. Dr. Ludovít Rajter művészi egyéniségét mindenekelőtt az élő gyakorlat, a hangversenytermek és stúdiók formálták. Azok az itt töltött megszámlálhatatlan órák, napok, az elmúlt ötvenhat év aktív interpretációs tevékenysége, amely egyedülálló művészi találkozásokkal és együttműködésekkel zsúfolt. A világhírű zenekarok közül említsük a Moszkvai Filharmóniát, a Bécsi Szimfonikusokat, a Cseh Filharmóniát, a RAI Milánót; a szólisták legnevesebbjei közül is csak néhányat — Emil von Säuert, Liszt utolsó növendékét, Hubay Jenőt, Bartók Bélát, Záthurecky Edét, David és Igor Ojsztrahot. Badura- Skodát, Buchbindert. Fischer Annie-t, Darrét, Navarrát. Hivatásának tekintette: a zene szaván szólni, ami annyit jelent, mint lépést tartani a jelennel, de egyben újjáéleszteni régmúlt évszázadok mestereinek az elképzeléseit — a partitúrában szorongó sok-sok kottafejből olyan zenét varázsolni, amely korhű, egyszersmind a jelen emberében is visszhangra talál. A karmesteri pálca művészének egyedülálló kreációi világszerte élnek a zenekedvelő közönség emlékezetében, hazai és külföldi hanglemezfelvételek egész sora őrzi stílusban sokrétű repertoárját. Rajter mester életműve a bécsi klasszicizmus, főleg Mozart és Beethoven hagyatékából nőtt fel, az újromantika mestereinek partitúráin terebélyesedett, s jelenünk zenéje több ősbemutatójában talált művészi beteljesedésére. Kérem, kissé halkabban! ÍRTA Most szép! ÉLET Beintés az üstdobnak Az évek visszatarthatatlanul múlnak. Rendíthetetlen, együteműén előrehaladó tempójuk azonban csak egyik külső meghatározója az emberi életnek. Valósabb,, igazabb, meggyőzőbb az a belső erő, szellemi frissesség, fizikai kondíció, lankadatlan alkotóvágy, ami dacosan ellenállva a múló időnek, kiapadhatatlan forrásként készteti az embert újabb, mindig nagyobb és érettebb tettekre. Ilyen erős és szerencsés egyéniség Rajter mester is, akinek élete, nyolc évtizede ellenére, ma is munkával telített, akiről a szónál, ennél a fényképsornál is többet mond zenéje, amely élő, állandó szerves része jelenünk zenekultúrájának. SCHREIBERNÉ JANDA ILDIKÓ KÖNÖZSI ISTVÁN felvételei
