Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1986-07-15 / 29. szám

Frissen, üdén Sok embernek a nap legkellemetlenebb pillanata, amikor reggel megszólal az éb­resztőóra. Félálomban kitámolygunk a konyhába és kávéval kezdjük a napot. Ki­lépve az utcára álmosak, morcosak és rosszkedvűek vagyunk. Néhány kipróbált jótanácsot már holnap reggel megfogad­hatunk, egész napi jó közérzetünk biztosí­tása végett. 1. Az ébredés után kiadósán kinyújtózunk, úgy, hogy közben tomagyakorlatokat vég­zünk. A váltakat és a lábakat nyújtjuk, a kezeket erősen ökölbe szorítjuk, majd las­san elernyesztve kiengedjük. Hanyattfekve térdeinket behajlítjuk és felkönyökölünk. Ebben a helyzetben fel- és leengedjük a hasunkat. Ezután megfordulunk. Letérde­lünk és könyökben behajlított kezeinkre támaszkodunk. A tekintetünket felfelé irá­nyítva a fejünket hátrahúzzuk. Leereszke­dünk ülöhelyzetbe és kezeinket nyújtva fejünkkel megérintjük a talajt. 2. Nyissuk ki az ablakot és szívjuk be a friss levegőt. Nem mindegy, hogy hogyan: lassan, lélegzetünkre ügyelve húzzuk be a hasunkat és engedjük le a váltakat, így kiengedve az elhasznált levegőt. A váltakat felhúzva belélegzünk, szétfeszített mell­kassal és kissé kidüllesztett hassal. A be­szívott levegőt rövid ideig tartsuk vissza, majd engedjük le a váltakat és a kilégzés ideje alatt számoljunk 5-ig. 3. Ezután jöhet a zuhany! Mégpedig hideg, vagy legalábbis langyos. Egy pillanat, s frissnek érezzük magunkat, a bőrünk pedig üde, rózsaszínű lesz. Zuhanyozás alatt, vagy után jót tesz egy keményebb szőrű kefével végigmasszírozni az egész testün­ket. Elősegíti a jó vérkeringést, edzi a szöveteket. Bőrünk finomabb és feszesebb lesz. A masszírozást naponta végezzük, mindig a szív irányába: a lábakat, a váda­kat, végül az egész testünket. Finomabb szőrű kefével lágyan végigmasszírozzuk az arcunkat is. Nyugtat és hűsít, azonkívül tisztítja az arcbőrt (nem hagyja eldugulni a pórusokat), eltávolítja az elhalt szaruréte­get. Fürdés után ne feledjük el bekrémezni az egész testünket (télen zsírosabb, nyáron nagyobb alkoholtartalmú krémmel, vagy testápoló tejjel). Tudniillik... a legtöbb házasság „anyagi" velejá­rója a kölcsön. Valaha ez szégyen volt, sőt házasságot kizáró ok, manapság a világ legtermészetesebb dolga, hogy aki teheti, felveszi az újházas-köl­­csönt, mert kedvező feltételek mellett nyújtja az állam. Azután szoktunk fel­venni kölcsönt az üzemtől is, mert azt kamatmentesen nyújtják, s általában, ha nagyobb kiadásaink vannak, azt kölcsönből fedezzük. És hát a kölcsön részleteit fizetni kell, s hozzá van havi rezsi, házbér, és lehet hozzá „multi­szerviz" — kisebb-nagyobb összeg televízióra, automata mosógépre. És időnként készpénzkölcsönért folya­modunk barátainkhoz, ismerőseink­hez, szüléinkhez, hogy kihúzzuk a kö­vetkező fizetésig... Adós mivoltunkat egy cseppet sem kell szégyenlenünk, mert a legtöbb adósság nem könnyelműségünk bizo­nyítéka, nem hiábavalóságokra verjük el a pénzt, hanem nagyon is szüksé­ges dolgokra költjük. Mégis illik né­hány „játékszabályt" betartani a köl­csönfelvételnél, a kölcsönkérésnél és -adásnál. Előbb a magánszemélytől felvett kölcsönöket nézzük! Ha ké­rünk, ne kérjünk hosszúlejáratú köl­csönt rokonoktól, barátoktól, munka­társaktól, szülőktől. Ők nem számol­nak fel kamatot, így szívességükre mindenképpen ráfizetnek. A rövidlejá­ratú kölcsönt önkényesen soha ne alakítsuk át hosszúlejáratúvá! Tapin­tatból pedig ne kérjünk újra olyan embertől, aki már egy hete figyelmez­tethetne bennünket, hogy előző tarto­zásunk határideje lejárt. És soha ne kérjünk kölcsön pénzt a beosztottunk­tól, a szerelmünktől és idős szüléink­től. Ők ugyanis szégyellenének figyel­meztetni bennünket arra, hogy vissza­adhatnánk már a tartozásunkat. Ha valaki vonakodik attól, hogy hitele­zőnk legyen, ne beszéljük rá. Lehet, hogy meg akarja őrizni a barátságun­kat. És ne haragudjunk rá az elutasítá­sáért, neki épp olyan komoly oka lehet rá, mint nekünk a kérésre. Ne kérjünk pénzt pillanatnyi szeszélyünk kielégí­tésére a legjobb barátunktól sem, ha tudjuk, hogy nem él rózsás anyagi körülmények közt, s még akkor se, ha pillanatnyilag nélkülözni tudná az ösz­­szeget. Ha pedig szívességet teszünk valakinek, és ö épp megköszöni azt, akkor semmiképpen ne kérjünk köl­csön tőle. Úgy festene, mintha valamit valamiért, esetleg fizetségért tettük volna, amire bennünket kért. Nem szabad megsértődni, ha az, akitől pénzt kérünk, azt válaszolja, megbeszéli a családjával. Ez arra vall, hogy gondos, körültekintő ember az illető. S nem árt megjegyezni azt sem. Fűszertartó Nagyobb családi kirándulásokra, hétvégi házakba praktikus a fel­vételen látható füszertartó. Hat. felirattal ellátott részből áll. ame­lyeknek különálló szórónyílásuk van. A felső „kalap” forgatásával azonban csak a megfelelő nyílá­son szóródik az ízesítő, a többi rész zárva marad. Kapható a ház­tartási boltokban, ára 15 Kés. Kertészkedőknek H A késői cseresznyafajták szüretelése idején érdemes a következő évi cseresznye­­légy elleni hatásosabb véde­kezés érdekében a cseresz­nyefa meghatározott helye alá ún. futtatót felállítani. Ez a futtató nem más mint egy kb. 10 cm magas deszkával keretezett drótháló, amelyet a keret fele mélységéig a talajba süllyesztünk. A dróthálóra későn érő, fertőzött cseresznyét rakunk. A belőlük kimászó cseresznyelégynyüvek a deszka-Kisállattenyésztőknek A galambtartók gyakran pa­naszkodnak, hogy galambja­ik elég jó! tojnak, de sok tojásból nem kel kisgalamb. A tojások terméketlenségé­nek több oka is lehet, pl. nem elég aktív, öreg, túlzottan nagy testű a hím. Ha a tojás termékeny volt, de befulladt, annak is több oka lehet, pl. a galambok zavarják egy­mást, a fészket gyakran otthagyják, meg­kerettel határolt talajrészben bábozódnak. A nyüvek kimászása után, pár nap múlva eltávolítjuk a cseresznyét, és magát a futta­tót is. Ez utóbbi esetben előbb pontosan meg kell jelölnünk (a négy sarkánál) a helyét, hogy a következő év áprilisában tudjuk, hova helyezzük a rajzásmegfigye­lést szolgáló izolátort. Az izolátor kifeszí­tett, felül (pl. a fa ágához) rögzített tüllháló­­ból készüljön. Segítségével nyomon követ­hetjük a legyek rajzását és időben meg­kezdhetjük a kártevő elleni védekezést. fáznak a tojások. A szalmonella-fertőzött­­ség is oka lehet a galambfiókák befulladá­­sának, vagy annak, hogy kikelnek ugyan, de rövidesen elpusztulnak, mert életképtele­nek. Ez nagyon erős fertőzöttségre utal. Lehet rossz a kelési eredmény azért is, mert leromlott a fajta, vérfrissítésre szorul, az állomány. Ha erős a beltenyésztettség, szinten romlanak a kelési eredmények. hogy aki egyszer kisegített bennünket, nem kötelezte el magát, hogy egy életen át a hitelezőnk lesz. És ne kerüljük azt az embert, akitől kölcsön kértünk, mert azt gondolhatja, hogy nem akarjuk megadni a tartozásunkat. Pénzt kölcsön mindig udvariasan kérjünk, itt még tréfának sincs helye. Ugyanis a kölcsönt illik időre megad­nunk, és ismét megköszönnünk. Ha pénzt adunk kölcsön, nem illik kiselőadást tartanunk arról, milyen a helyes beosztás... Ha pedig kezes­nek kér fel bennünket legjobb bará­tunk, munkatársunk, nem illik morfon­dírozni, hogy elütheti őt egy autó (stb.) s akkor mi fizethetünk helyette. Vállal­ni illik (persze felületes, alkalmi isme­rősök esetében nem!). Ha pénzt adunk kölcsön, ne játsz­­szuk el a jó havert, akire mindig lehet számítani. S a pénzt, amit haza kell adnunk, ne adjuk kölcsön! Ha nem akarunk adni valakinek, nem kell indo­kokat kitalálnunk, sem magyarázkod­nunk. Illedelmesen és egyszerűen mondjunk nemet. Ha a kölcsönkérő hízeleg nekünk, mindenféle szívessé­get ígér gyanítható, hogy sosem akar­ja megadni tartozását. Utasítsuk el, de udvariasan. S bár nem szégyen adósnak lenni, azért a pénzzel bánni tudni sem szé­gyen. Bánjunk hát vele pontosan, osz­­szuk be, tartsuk számon, mikor meny­nyi van a pénztárcánkban, mert pénz­zavarnak nem annyira a kis fizetés, mint inkább az „ahogy esik, úgy puf­fan" gazdálkodás az oka. Hordjuk a pénzünket rendesen, ne gyömöszöljük hanyagul a zsebünkbe, kiránthatjuk, elveszíthetjük bárhol, bármikor. Pénz­­fogdosás után mossunk kezet, és álta­lában! kerüljük a piszkos pénzügyeket. Meg legyünk türelmesek a pénzzel, ne hajszoljuk folyton azt! És ne legyünk felvágók, ha nekünk éppen több van belőle az átlagosnál... S viseljük el önuralommal, ha másnak több van belőle, mint nekünk. (nŐ23)

Next

/
Oldalképek
Tartalom