Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1986-07-08 / 28. szám
A 26. hét eseményeiből • A Szövetségi Gyűlés kamaráinak 2. együttes ülésén a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya programnyilatkozatának megvitatása szerepelt; a dokumentumot Lubomír Strougal miniszterelnök terjesztette elő. A Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája egyhangúlag jóváhagyta a programnyilatkozatot, s ezzel a Szövetségi Gyűlés bizalmat szavazott a kormánynak. • Országos aktivaértekezletet tartottak Prágában a főiskolák és egyetemek feladatairól a XVII. pártkongresszust követően. Föbeszámolójában Miloslav Dockal, a CSKP KB osztályvezetője hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási intézményeknek javítaniuk kell hallgatóik képzését és ügyelniük arra, hogy az oktatás teljes összhangban álljon népgazdaságunk, a tudományosműszaki haladás és a társadalmi gyakorlat jelenlegi és jövőbeli szükségleteivel, így teremtve szakembertartalékot a tudományos-műszaki haladás meggyorsításához. • Belgrádban a Száva kongresszusi palotában tartották meg a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének XIII. kongresszusát, melyen 1 700 küldött vett részt. A delegátusok értékelték a JSZSZK gazdasági és társadalmi fejlesztésének eredményeit, a JKSZ-nek a párt legutóbbi, 1982 júniusában tartott kongresszusa óta végzett tevékenységét, és kitűzték a szocialista építés feladatait a következő időszakra. A Szövetség új elnöke Milanko Renovica, titkára Radisa Gacsics lett. • Bratislavában ülést tartott az SZLKP Központi Bizottsága. A tanácskozást megnyitó Jozef Lénáit, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára hangsúlyozta: „Éppúgy, mint a CSKP egész 65 éves történetében, ma is, amikor a gazdasági és társadalmi fejlődés meggyorsításának valóban forradalmi feladatait oldjuk meg, a párt akcióképessége a tagoktól függ. Napjaink minden kommunistával szemben új, nagyobb igényeket támasztanak, amelyeket a XVII. kongresszus hagyott jóvá. • A prágai vár Spanyol termében találkozót tartottak a csehszlovák ifjúság képviselői a CSKP és államunk tisztségviselőivel. A találkozón, amelyen Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök szólt a fiatalokhoz, több mint ötszázan vettek részt hazánk minden kerületéből. • Gombaszögön (Gombasek) a csehszlovákiai magyar dolgozók XXXI. kulturális ünnepségén részt vett az SZLKP KB és az SZSZK kormányának küldöttsége is, amelyet Viliam Salgovic, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a SZNT elnöke vezetett. Beszédében Viliam Salgovic hangsúlyozta: „A tegnapi és a mai örömteli események itt. Gombaszögön, továbbá a leleményesség, az alkotókészség, amelyről az együttesek fellépései tanúskodnak, meggyőznek bennünket arról, hogy hazánkban a magyar dolgozók teljes értékű politikai-társadalmi és kulturális életet élnek. Szeretném biztosítani önöket, hogy az SZSZK központi párt- és állami szervei a jövőben is gondoskodni fognak azoknak a járásoknak a szociális-gazdasági és kulturális fejlődéséről, amelyekben magyar nemzetiségű polgárok élnek és dolgoznak." feladatokat, "^'^ap^solatban. Az ifjúsági ^^ehetőségeivel, az határozatot ezzelkapcso ,enségek °TMos‘*s' foglalkozott, körében mutatkozó n^| ^ xv„ kongresszusa^ orvoslás szükségé ®9 ß Etnöksége is kiadt második . a közelmúltban a CSKP K» hogy a hetvenes évek m^. intézkedéseit. ifjúsági bűncselekménye lékál kép6zik “s^fSkéttöiét” hívtuk segítségül. Mindenekelőtt azt tisztázzuk, mit értünk ifjúsági bűnözésen ? — A csehszlovák büntetőjog ezen a területen három kategóriát különböztet meg: kiskorúakat, fiatalkorúakat és fiatalokat. Az első kategóriába azok tartoznak, akik a törvénybe ütköző cselekedet elkövetésekor még nincsenek tizenöt évesek, ami büntetőjogilag azt jelenti, hogy még a legnagyobb bűncselekmény, a gyilkosság elkövetésében sem lehet büntetőjogilag felelősségre vonni őket. A második kategóriába a tizenötödik évüket már betöltött, de tizennyolc évnél fiatalabb személyek tartoznak, s rájuk egyes büntetésfajtákat, például halálbüntetést kiszabni nem lehet. A harmadik kategóriában, tizennyolctól huszonöt évig, már semmilyen büntetőjogi kedvezmény nincs. Milyen bűncselekmények, illetve vétségek jellemzők a kiskorúakra? — Az utóbbi években Szlovákiában éppen a kiskorúak bűnözése nőtt a legnagyobb ütemben. Egyértelműen a vagyon elleni bűncselekmények és vétségek vezetik a listát, ezen belül a lopások és a betöréses lopások. A fiatalkorúaknál szintén ezek a bűncselekmények állnak az első helyen, azzal a különbséggel, hogy az esetek jelentős részét a gépkocsilopás és -kifosztás képezi. A nemi felvilágosítás, kulturáltságunk hiányosságára derít fényt, hogy ebben a korcsoportban aggasztóan magas azoknak a nemi visszaéléseknek a száma, amelyet fiatalkorúak követnek el kiskorúakon, illetve fiatalkorúak fiatalkorúakon. A kiskorúaknál miben látja a fő indítékokat, okokat? — Annak ellenére, hogy nincsen két egyforma eset, tizenöt évi gyakorlat után elmondhatom, hogy első helyen az iskolakerülés áll. Ennek okát közösen kell megtalálnunk. A hátrányos családi helyzet, a galerik, a szociális aspektusú neurózisok, a szabadidő helytelen kihasználása is nagy szerepet játszik abban, hogy ezek a még alig tízéves gyerekek lopásokra, betörésekre vetemednek. S végül, de nem utolsósorban említenem kell az alkoholizmust és a toxikomániát. Hatalmas gond küzdeni ellenük, kiváltképp fiatalkorúaknál. Hadd ne említsem meg az iskolát, de éppen a közelmúltban végeztünk egy fölmérést abból a célból, vajon mik ennek a gyakori iskolakerülésnek az okai. A gyermekek egyik csoportja azért nem jár iskolába, mert egyszerűen nem akaródzik nekik tanulni. Otthonról eljönnek, a szülők azzal a tudattal mennek munkába, hogy gyermekük iskolában van, közben ő galeritagként lakást fosztogat. A gyerekek másik csoportja azért nem jár iskolába, mert az idősebbek terrorizálják őket, elszedik a pénzüket, személyi tárgyaikat, ami, ugye, egyenlő a rablással. Általában a tízóraival kezdődik, hogy valamelyik idősebb kölyök kedvet kap a fiatalabbik zsemléjére. Aztán öt-tíz koronával folytatódik. Hadd mondjam el, hogy az egyik fölmérésünk után egy szakmunkásképzőből tízen kerültek javító-nevelő intézetbe, vagyis a fiatalkorúak börtönébe. Az esetek többségében mit tapasztalt: a család vagy inkább az iskola légköre ösztönöz az iskolakerülésre? — Legfőbb kiváltó okként, s most elsősorban a szaktanintézetekröl beszélek, a rossz iskolai légkör mutatkozott. Persze, másik oldalon a szülők hanyagságáról is beszélnünk kell, mert az említett esetek többségében többen tudtak gyermekük iskola-
