Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1986-07-08 / 28. szám
A szünidő kerüléséről, de nemhogy semmit nem tettek ellene, még támogatták is. Ezek ellen a szülök ellen is büntetőeljárást indítottunk, s az eredmény egyértelműen elmarasztaló ítélet volt. És nyáron, szünidőben? — Hát, mit mondjak? Bár ilyenkor nem beszélhetünk iskolakerülésről, több szabadidőről azonban igen, s ez megszüli a maga eseteit. Hihetetlenül fontosnak tartom, hogy a szülő törődjön kamaszkorú fia és lánya szabadidejével, azzal, gyermeke mit fog csinálni a szünidő alatt. Ilyenkor még gyakrabban elszabadulnak az ösztönök, a zsebpénz is kevesebbnek tűnik, hiszen több a mozgási lehetőség, nagyobbak a kiadások, és nyár van. Ilyenkor még gyakrabban tűnnek el a családi vitrinekből az alkoholos üvegek, fogy a sör, bor, pálinka. Tehát a vétkező gyerekek többsége találkozott már az alkohollal is. — Az utóbbi évek szomorú tapasztalata, hogy elsősorban fiatalkorúaknál, de nemritkán a kiskorúaknál is a bűncselekmény kiváltó oka az alkoholban keresendő. S mivel a büntetőeljárásban részt vevő szerveknek, vagyis a közbiztonsági szerveknek, az ügyészségnek és a bíróságnak kötelessége foglalkozni a kiváltó okokkal, minden esetben meg kell állapítani, hogyan jutottak ezek a fiatalok alkoholhoz. Nos, a tapasztalat azt mutatja, hogy a vendéglátóipari alkalmazottak és az élelmiszerboltok eladói közül nagyon sokan nem tartják be a 120/1962. számú törvényt, és minden probléma nélkül felszolgálnak és eladnak fiataloknak, sőt kiskorúaknak is szeszes italt. Csak a szülő vásárolhatna élelmiszerboltban bort, sört, pálinkát, s nemegyszer látni, hogy a gyerek viszi haza a pálinkát. Önkritikusan beismerem, eddig nem nagyon indítottunk büntető eljárást a kereskedelem említett kihágása miatt, de úgy érzem, eljött az ideje. (nőT) küszöbén Sokan azt hiszik, hogy az alkohol hatása alatt elkövetett bűncselekmény kevésbé büntetendő, hiszen a bűnös alkoholos állapotban nem nagyon tudhatta, mit csinál. — Az alkohol jogi szempontból nem vonja maga után a büntetlenséget, s még csak enyhítő körülményként sem kezelhető. És ugyanez a helyzet a szipózással, a toximániával, amit azonban nem szabad összetéveszteni a klasszikus értelemben vett káb ítószerfogya sztássa I. Miben látja a megelőzés feltételeit ? — Nemcsak szerintem téves az a felfogás, hogy a bűnözés megelőzése csak a büntetőeljárásban aktívan résztvevő szervek feladata. A probléma végleges megoldása nem elképzelhetetlen, a helyzeten javíthatunk, csakhogy ez társadalmi összefogást igényel. Az összes társadalmi és tömegszervezet részéről nagyobb aktivitást várnék abban az értelemben, hogy többet foglalkozzanak a fiatalokkal, nagyobb és értelmesebb cselekvési terepet biztosítsanak számukra. Különösen érvényes ez az ifjúsági szervezetünkre, amely ugye, elhangzott pártunk legutóbbi kongresszusán is. A negatív jelenségek okainak megelőzésére minden iskolai fokon nagyobb figyelmet kell szentelni, ám a legfontosabb szerep ezen a területen is a családokra hárul. Hát ennyit a családok szerepéről, s még azt tenném hozzá, ilyen rövid beszélgetésben nagyon nehéz erről g témáról sokat elmondani, viszont a szünidő-kezdetekor talán sok szülőnek tanulságosak lehetnek az itt elhangzottak. És talán több anya és apa eltöpreng azon, vajon hogyan is tölti szünidejét a gyermeke. SZIGETI LÁSZLÓ 1. Mindaz, ami itt történt, ügy, már amennyiben megtörténhetett. Nem tudom megrajzolni a tiszta történést, már nincs semmi együtt és egyben. Ezért is választottam a vallomásos formát. Az ügy felbomlik motívumaira, fclszabdaltatik a való élet által. Sajátos viszonyrendszer és kölcsönösség van az egyes motívumok között, mely a kibontakozást segíti elő. Az értelmezés, mely egyik résszel sem azonos s mégis áthatja az egészet, az olvasóban kell hogy megfogalmazódjék. Ki-ki döntse el belső etikája szerint, kinek a pártjára áll. A tények csak kérdeznek, a valóság mögöttük van. Az újságíró igyekezett megőrizni szenvtelenségét. Ha az indulat mégis átüti a sorokat, nem a publicista szándéka szerint való. Számára a már lezárult ügy viszonylagos, s a tiszta történés ezért is leírhatatlan. 2. Krisztián és Henrietta édesanyja: Nyári szünet volt. egyik szülő, másik szülő dolgozik, itt faluhelyen a határban játszanak a gyerekek, az nekik a játszótér, erőszakkal sem lehetne őket benn megkötni. Ott játszottak egész nyáron a dinynyeföld mellett a herében. Innen az ablakból odalátok a földre, naponta ott állt egy kocsi, éjjel-nappal felváltva őrizték a dinnyét. Farkaskutya is volt, éjjel két reflektor járt körbe, lehetetlen volt onnan egyet is elhozni. Bevágott nekik biztosan, három-négy naponként hordták a dinynyét Avia-számra. Mikor elhurcolkodtak, elterjedt a gyerekek között, hogy lehet böngészni. Aki tudta, az mind hátrament, a még nem idevalósiak is szagot kaptak. Ha ért volna valamit az a dinnye, nem hagyták volna, hisz egyikük mindig ott ült, úgy őrizték. Később azzal érvelt, hogy a Slovlik átvette volna savanyúnak. a tökízü dinnyéből is pénzt akart csinálni. Augusztus végén adta be a gyerekeket a rendőrségre, mi már csak a fölszántott földet láttuk. A rendőrség úgy adta át az ügyet az iskolának, hogy az öt gyerek, a két lány és három fiú hatezer-négyszáz koronás kárt csinált. Mondja meg, Krisztián most elsős, a lányom nyolcadikos, hogy vagdalhatták ők földhöz mázsaszám azokat a dinnyéket? Krisztiánnak nem adtak félévben kettes magaviseletét, tekintetbe vették, hogy még csak elsős és a nővére vitte oda. A lány sokat sírt, kettessel a bizonyítványában nem veszik fel sehova, ki tudja, mit gondolnak róla. Annyit szabódtunk az igazgatónak, legyen elnéző, nem volt rá még soha panasz, sportol, fut. De nem. megkapta a kettest. Pincér-szakácsnak jelentkezett, nem vették fel. habár azt mondták, nem ezért, de ez is közrejátszott, hiszen akinek négyese volt. olyat felvettek. Attila édesanyja: Jött haza a gyerek az iskolából, most hetedikes, én munkába készültem, látom, hogy jön be a rendőr az udvarra. Megijedtem, nem volt nekünk soha dolgunk a rendőrséggel. A két szomszéd gyereket, az Andreát és a Rollit is fülön csípték, hogy viszik kihallgatni dinnyeügyben. Mondták, menjek velük, majd adnak igazolást. Bőgtek a gyerekek; csak az igazat mondjátok, akkor nem lesz semmi baj — intettem őket. Pecsét marad ez ezeknek a gyerekeknek az életén. Minden embernek van egy utolsó lehetősége, ezeknek nem volt. Attila becsületesen megmondta, kétszer volt a földön, de hiszen hetvenhetén rájártak. Őket a többiek nem érdeklik, nekik ez is elég bizonyíték — mondták. Ha ezt tudom, nem becsületességre nevelem. azt mondom neki, tagadja le még a csillagos eget is. Éjjel rendszeresen felsírt, bepisilt. Egy ekkora gyerek! A múltkorában. mikor elküldtem gázért, s meglátta ott a dinnyést, remegve jött vissza, gáz nélkül. Azóta idegorvoshoz hordom, tíz percnél tovább nem bír állni, most május elsején is elájult. Semmi baját nem találták, de mondta a tanítónő is, valami baja mégiscsak maradt, ha mindig elájul. Attila: Rolandtól megkérdezték, ugye. te szeretsz focizni? Roland kezdett örülni, hogy mégiscsak jók hozzá a bácsik, és megvidult. S erre azt mondják neki, a dinnyékkel is fociztál, ugye? Pedig ez nem igaz. Olyan vízízű volt a dinnye, hogy nem is lehetett megenni. Hallgattak ott ki más falubeli gyerekeket is, de a papírjaikat nem küldték le az iskolába, pedig mindenki tudja, hogy ott voltak. Négyszáz gyerek előtt, az egész iskola előtt lettünk kiállítva. Tudtuk, hogy kiállítanak. de nem akkorra, máskorra vártuk. Mikor a sorakozónál bejelentették a dinnyetolvajokat, nem számítottam rá. elájultam. A tanítók megijedtek, orvost kellett hozzám kihívni. Azóta nem bírok tíz percig állni, azonnal elájulok. Attila édesanyja: Nem voltak akkor már tízkilós dinnyék, Lőrinc után már csak tök a dinnye. Kétöklömnyiek ha voltak, mennyit és meddig kellett volna ezeknek gyúrni, taposni, míg harminc mázsát letarolnak? Ha azzal jön ide, hogy gyertek, nézzétek meg, ennyi és ennyi kárt csináltak, ennyit és ennyit fizessetek ki, a többiek meg ennyit, akkor Mennyit ér a dinnye Lőrinc után?
