Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1986-12-20 / 51-52. szám

SZALAY ZOLTÁN rajzai Rejtvényünk fő soraiban Tamá­si Áron, erdélyi magyar író Ábel­­trilógiájának egyik szép gondola­tát fejthetik meg. Készítette: K. Gy. NAGY EMBEREK — kis TÖRTÉNETEK KORÁNYI SÁNDOR társaságban megismerkedett egy fiatalabb orvossal, aki eldicsekedett vele, hogy a közelmúltban kinevezték főorvossá, és amióta új állását betölti, annyira ránehezedik a felelősség súlyé, hogy már aludni sem tud a hivatásával járó gondoktól. — Magam is így voltam vele. amikor a professzori kinevezése­met megkaptam — vágott megértő arcot Korányi. — Egy éjszaka azonban röpke időre mégis elszunditván, megjelent álmomban egy jó szellem, és így szólt hozzám:.. Te. Korányi! Ne tulajdoníts olyan túlzott fontosságot a saját személyednek! Megfogadtam a tanácsot, és azóta pompásan alszom. SOMERSET MAUGHAM, az orvos író. élete utolsó éveiben visszavonultan élt, nemigen hívott vendégeket, és meghívásokat sem fogadott szívesen. Egyszer mégis sikerült elcsábítani egy londoni estélyre, amelyet valami távoli rokona rendezett, de itt sem érezte jól magát. Régen kiszakadt a társadalmi életből, nem ismert senkit sem. csak téblábolt az emberek között, idegenül és rosszkedvűen. Már azon gondolkodott, hogy hazamegy, amikor a szeme megakadt egy elegáns ifjú hölgyön, aki mégiscsak isme­rősnek tűnt. Esküdni mert volna rá. hogy látta már valahol az arcát, de sehogy sem tudott rájönni, hol. Nagy magárahagyottsá­­gában azonban ennyi is felvillanyozta, s elhatározta, hogy felderí­ti a hölgy kilétét. Előbb köszönéssel próbálkozott. A hölgy barátságosan fogad­ta. Erre mellé lépet. és az ilyenkor szokásos fesztelen csevegés­sel megkezdte a puhatolódzást. — Hogy van a kedves papa ? — érdeklődött. — Az édesapám meghalt! — mondta a hölgy. — Bocsásson meg. nem tudtam — sajnálkozott az író. — Hát a bátyja ? Itt él Londonban ? — Nekem nincs bátyám. Csak nővérem van. — Igen. igen! Most már emlékszem. No és mit csinál a nővére mostanában? Mire a hölgy cseppet elmosolyodva: — Még mindig ő a királynő Angliában, sir! KARINTHY FRIGYESnek híressé vált agyműtétje előtt sokszor kellett orvoshoz fordulnia gyötrő fejfájásai miatt. — Borzasztó, hogy mennyit köttök mostanában patikára — panaszolta egy ízben orvosának. — Nem lehetne ráírni a recept­re. hogy adják olcsóbban a gyógyszert, mert betegnek lesz? GOETHÉnek egyszer azzal dicsekedett egy orvos, hogy őelőtte egy betegség sem maradhat rejtve, olyan alaposan ismeri az emberi szervezetet. — Ha úgy érzi. alaposan ismeri az emberi szervezetet, akkor ön a mi éjszakai bakterünkhöz hasonló — válaszolta finom gúnnyal Goethe. — Ez a bakter is alaposan ismeri területe minden utcáját. De hogy a házak belsejében mi történik, arról fogalma sincs. HUSZKA JENŐ a Bob herceg premierjén az izgalomtól remeg­ve szaladgált fel s alá a színfalak között. — Ejnye, ejnye! — lépett hozzá a színház orvosa. — Hisz ön a szemem láttára teszi tönkre magát. Hát érdemes ennyire ideges­kednie ? — Hogyne volna érdemes! — szólt dühösen Huszka. — Elvégre itt nem babra megy a játék, hanem Bobra. EÖTVÖS LORÁND beugrató kérdéseiről is nevezetes volt. Egyszer medikákat szigorlatoztatott egy erkéfyes teremben. Épp a legjobban drukkoló orvostanhallgatónő került elibe. amikor azon a bizonyos erkélyen megjelent egy kiváncsi egyetemista, talán épp a csinos szőke lány egyik lovagja, hogy a nyilvános vizsgát odafentről meghallgassa. A tanár szeme megakadt a fiún. és kissé elgondolkozva, ezzel a kérdéssel fordult a medikához: — Meg tudná nekem mondani, kartársnő, hogy annak a fiatal­embernek odafönt mije van, ami önnek nincs? A lány vérvörössé vált. csaknem elpityeredett. Eötvös megcsó­válta a fejét: — Ejnye kérem! Hát mire gondolt? Ami a felettünk álló fiatal­embernek van. és önnek pillanatnyilag nincs, az csupán helyzeti energia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom