Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1986-12-09 / 50. szám
Ulánbátorban, a Szambú út sarkán, a Központi Múzeum előtt egyszerűen eléjük állok, megkérem őket: nyilatkozzanak, beszéljenek az életükről. Szokatlan merészségem magyarázata : nadrágos öltözetük alapján modem nőknek tartom őket, akikkel szót lehet érteni. A mai mongol, városi viseletben ugyanis a nők körében elég ritka a nadrágos öltözet, gyakoribb a hagyományos, színes, bö ujjú köntös, más színű selyemövvel. Kezdjük is a beszélgetést. Mindhárman a város melletti BIOÜJLDVER, a takarmány, az állategészségügyi oltóanyag előállításával és termeléssel foglalkozó biokombinát dolgozói. Feljegyzem a nevüket: Köké, Tűse és Obo. Mongolosan a személynevük (ha így tetszik: a keresztnevük) ez. Ahogyan az idegen és ismerős megszólítja vagy említi őket. És ez elég. Hivatalos papírokon nekik is két nevük van, de a másik név használatában a magyarázata más, mint nálunk, és körülményes. Egyébként bíztatnak: Írjam nevük elé, és használjam nyugodtan a „nöhör" szót. Jelentése: társ, elvtárs. A forradalom óta párton, szakszervezeten, ifjúsági szövetségen belül használatos, olyan rangú, mint valamikor a nemzetség volt. Nagy jelentőségű, tiszteletteli szó ez a „nöhör", mert ugyebár akit ezzel szólítanak meg, az nem egyszerűen csak beszél (heleh), hanem közöl (ajldah), és nemcsak jött ide (ireh), mint én például, hanem „moriloh", azaz érkezett. Mind a három ifjú nö férjezett és édesanya. Kökének és Obónak kislánya, Tűsének kisfia van. Fontos: az idén jegyezték be őket az anyakönyvbe. Ebből következtetve illik tudni: egykorúak, de már 3 évnél idősebbek, mert a mongoloknál hivatalosan csak a harmadik születésnapjuk után jegyzik be a gyermekeket. Az anyósokról úgy vélekednek mind a hárman, hogy kedvesek, jók hozzájuk. Ha netalán vitáznak, mindig csak a gyermekek miatt. A nagymamák ugyanis sajátosan, régi módon szeretik unokáikat: dicsérettel sohasem bíztatnák őket, el ne irigyelje tőlük a sors; szép ruhában nem járatnák, képesek a kicsik új ruhájára, titokban persze, sarat fröccsentem, nehogy a cicoma miatt rosszra forduljon unokáik sorsa. Gúnyos mosollyal meséli Obo, hogy a múltkor az anyósa a kislány kabátjának gallérja alá, hátul, kis szegetlen maradékot varrt, nehogy rontás érje unokáját az óvodában. Megpróbálom őket a férjekről, házaséletükröl is kikérdezni. Azzal kezdem, hogy a mongolok egyik irodalmi emléke, a Geszermonda szerint az életben jelképes Hét Kincs: a kerék, az igazgyöngy, az asszony, a miniazter, az elefánt, a ló és a hadvezér. Ilyen bevezetés után kérdem tőlük: Mi a férjük Köké, Tűse es Obo 1. A BIOÜJLDVER képviselői: Köké, Tűse és Obo 2. A gondjaikra bízott szarvasok egy része a biokombinát karámjában 3. Az óvodában. Középen Tűse kisfia, bal oldalon Obo, jobb oldalon Köké kislánya 4. A Szühebátor téren az 1949-ben épített Állami Opera és Balett-színház (Dóri Büdzsignj Tyeátr), mely 800 nézőt fogadhat HAJDÚ ENDRE felvételei fi ti W j ■MT~\ ~v HAJDÚ ANDRAS Másra terelem a szót, mai programjukra. Meglep a válaszuk: színházba mennek, balettelöadásra, az Elhe békéje című táncjáték bemutatójára. Kiváncsiak, hogy az író, Rincsen elbeszélésében szereplő, három évszázaddal ezelőtt élt, mongollá lett mandzsu császárlány, Elhe története miként elevenedik majd fel a színpadon. Azon persze már meg sem lepődöm, hogy előbb a Dzalúcsudban, az Ifjúság Szállóban, az előre, telefonon megrendelt és lefoglalt szobájukban átöltöznek majd. Magas gallérú, mongol köntöst, délt öltenek magukra. Olyat, melynek az ujja hónaljban bőre szabott. Könnyű a felvétele, könnyed a viselete. Fémszálas brokátból varrott a szegélye. Selyemgombok díszítik: egy az áll alatt, kettő a jobb vállon, három a jobb csípőn. Szóval, a Mongol Forradalmi Ifjúsági Szövetség megalakulásának 65. évfordulója tiszteletére rendezett balettelőadáson ők, a biokombinát képviselői, csinosak lesznek. Mondom is nekik: Nöhöre, nad ihl szájhn thá modern. Elvtársnök, tetszik nekem a ti modernségetek ...! Köké nyomban válaszol: Köszönjük. Azután panaszkodni kezd, hogy néhány, ma már érvénytelen, értelmetlen szokástól megsem tudnak szabadulni. Ha például, magyarázza, bemegyünk egy jurtába, rá nem lépünk a küszöbre, nehogy megbántsuk annak az otthonnak a védöszellemét, a nők számára kijelölt, keleti oldalon ülünk le, szabályosan, a jobb lábfejre, a bal térdet fenntartva .. . foglalkozása? Gyors válasz: Köké és Tűse férje sofőr, Obóé pedig raktáros. Ök is a biokombinátban dolgoznak. Ám hiába kérdem tőlük, hogy a Hét Kincs egyikének tartja-e őket a férjük, hallgatnak. Konokul, szemet lehunyva hallgatnak, aminek a mongol jelentése: nem is halljuk a kérdést. Annál szívesebben beszélnek a munkájukról. Állatgondozók. Pontosabban: tarándosok, vagyis a tajgaerdőböl származó szarvasok gondozói. Az agancsos háziállatok hímje 140—160 kiló élősúlyú, fele hús és zsír. A szarvastehenek súlya kevesebb, de azokat fejik. Tavasztól augusztus végéig napjában négyszer-ötször, azután az októberi elapadásig egyre kevesebbszer. A tej literje 2 000 kalória tápértékü, szemben a mongol tehéntej 766,3 kalóriaértékével. Fagyasztva tárolják. Most, hogy ők bejöttek a városba, helyettük az anyósok takarmányozzák és fejik a karába terelt szarvasokat. Különben ilyenkor még legeltetni szokták az agancsosokat, ami bizony kemény munka: szüntelenül résen kell lenni, hogy el ne bitangoljanak. Szóval, éppen eleget nyargalásznak a nyomukba. Közbevetett kérdésem: Lóháton? Kinevetnek persze, és kérdéssel válaszolnak : Mongol ló nélkül? ( nŐ9)
