Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1986-11-11 / 46. szám
kell I kémem minden tisztelt Olvasómtól, hogy már megint a hosszú nyomdai ^átfutásra panaszkodom. De Így talán érthető, miért csak ősszel olvashatjátok a nyári-nyárvégi események rövid összefoglalóját. Ezekre viszont senki sem panaszkodhat. Itthon és külföldön egyaránt remek zenei élményekben lehetett része bárkinek, aki vette a fáradságot, s elutazott mondjuk a hazánkban járt Locomotiv GT valamelyik előadására, vagy egy csehországi vakáció kellemes részeként felruccant Prágába, ahol a már országos hírnévre szert tett TUBLATANKA együttes is szerepelt. Sok olvasónk bizonyára határainkon túli stadionok lelátóin gyönyörködhetett olyan előadók zenéjében, mint a QUEEN, a JETHRO TULL SCORPIONS és ROD STEWART. Sőt! E sztárparádé utórezgéseként Budapesten fellépett a heavy-metal második hullámának talán legjobb csapata, az Iron Maiden. Egyszóval ezen a nyáron a korábbi évekhez viszonyítva elképesztően bö volt a kínálat. Sokak szerint Rod Stewart nyújtotta a legszínvonalasabb műsort, újra bebizonyítva ezzel, hogy a rock e rekedtes hangú fejedelme bírja még az iramot, régi ellenfelével Freddie Mercuryval (Queen) szemben, aki a Népstadion-beli koncerten nem volt igazán elemében. Am szerencséjére szuper-profi zenésztársai segítségével ezúttal nem volt nehéz megőriznie eddigi jó hírét. Az el-elcsukló hangja okozta szüneteket kiválóan kitöltötte a szólógitáros, Brian May játéka. XXX Többen csalódásukat fejezték ki a Scorpions együttes koncertjével kapcsolatban. Szuper volt az erősítés, a világítás „világi", a rendezésről nem is beszélve, csakhát a kemény rockzene Boney M.-jének tagjai mintha nem lettek volna igazán jó passzban. Tisztes mesteremberek módjára leadták a szokásos mammutshowt, de többet aligha. Na, mindegy. Fő, hogy őket is láthattuk. XXX A világnagyságok árnyékában egy kevésbé híres, ám hazájában élvonalbeli együttes, a Hobo Blues Band is kirukkolt egy nagyon jó produkcióval. Földes László, egy időre szakítva a blues-os hagyományokkal, saját lelkivilágát szőtte bele a legutóbbi nagylemezen hallható dalokba, s előadta bandájával a budapesti Petőfi Csarnok közönsége előtt, mégpedig augusztus 17-én, tehát a „nagyok" ottjártakor, amikor szinte kivétel nélkül mindegyik kollégájuk visszavonult a stúdiók és próbatermek védelmet adó melegébe. XXX Egy tehetséges fiatal amatőr, Sárközy Géza müve a rovatunkat díszítő Rod Stewart-porté. Elég jó, nem ? Aki kedvet s némi tehetséget érez az ilyen müvekhez, vagy már porosodik is néhány hasonló rajza odahaza, küldje el a . . . Sarok címére! Bizonyára tetszeni fog — s használható is lesz — a most induló kazettaborító sorozatunk. A Modem Talkinggal talán még most, sikersorozatuk vége felé sem késtünk el. De hogy a többi képen ki legyen, döntsétek el Ti. Várom javaslataitokat, rajzaitokat, szavazataitokat, és ha még fér a levélbe, írjatok arról is, milyen zenét szerettek, s miért. P. S.: Szabó Katalin éafárikovói olvasónkat pedig arra kérem, hogy küldje el teljes címét, amely nélkül az ajándék kislemezt nem tudjuk postázni. Előre is köszönöm. SOMOGYI SZILÁRD-<D ^ Z N LU CD (0 > ;CD '•CD o z * < tz cc LU Q O cc CA N 3 E ■■= -o « * o> « (/> 73 <u ^ t -a> E CD ?! +- 3 CD T3 >.tr CS Í3 z * < :o a > :0 c V) SD g> a) ‘ü> _ >1 .E c </) ir S| .Q -CD-o CA tS ? K <a o oo on TICCE-TÁBOR A megszokottnál sokkal nagyobb nyüzsgés fogadta nyár közepén a királyhelmeci (Krá- Fovsky Chlmec) művelődési házba betérőket. A kívülállóban talán a felfordulás benyomását keltették a látottak, mert tényleg minden a hegyén-hátán állt. De amint kiderült, hogy mindez átmeneti állapot — a Ticce amatőr képzőművészeti klub itt tartja nyári alkotótáborát —, ^ dolog természetessé, érthetővé vált. A társaság java a kisteremben keresztülkasul rakott festőállványok, ecsetek és paletták között dolgozott elmélyültem a külvilággal mit sem törődve. A látvány lírai hangulatát a fafaragó kemény kopácsolása ellenpontozta, jelezve mintegy a jelenlévő erőt, mely a kis közösséget összefogja. Kint a szabadban, a természetben készült vázlatok a hűvösebb, kellemes teremben nyerték el végleges formájukat. Csak Ferenc György fafaragó izzadt állandóan kint a napon, hogy hatalmas munkája a táborozás végére kopjafa formájában kerülhessen a művelődési ház előtti térre. A Bodrogköz és az Ungvidék amatőr képzőművészeit tömörítő Ticce-klub 1979- ben alakult. Elsősorban azzal a céllal, hogy képzőművészethez értő, azt igénylő közönséget formáljon, és hogy a művészetekben autodidakta módon tájékozódó amatőr festőket, szobrászokat az önképzésben segítse. Ma a kiállítások látogatottsága, valamint a tíz-tizenöt fos törzsgárda szerencsés gyarapodása mindig újabb fiatalokkal, bizonyítja, hogy eddigi tevékenységük nem volt hiábavaló. A klubnak bárki tagja lőhet. Se korhatár, sem más elv nem szabja meg. hogy az érdeklődő részt vegyen a foglalkozásokon. Amint van a tagok között tizenöt éves. úgy van hetvenöt is. Van aki fával dolgozik, más a grafika, a festészet, a rézkarc eszközeivel fejezi ki gondolatait. S az elkészült munkák között a tájképtől a portréig a műfajok sokfélesége megtalálható. Másfél hónaponként találkoznak a tagok, hogy közös dolgaikat megbeszéljék. Még ma is gyakori vendégük Löffler Béla érdemes művész, akinek a puszta jelenléte nagy hatással van a társaság további munkájára, szakmai tanácsai pedig nagy segítséget jelentenek különösen a fiataloknak. A nyári kéthetes tábort először Bodrogszerdahelyen (Streda nad Bodrogom) tartották meg, az utóbbi kettőt pedig már Királyhelmecen. Azóta Bodrogszerdahelyen az első két tábor anyagából kisgaléria nyílt, Királyhelmecen pedig egy műhelygaléria megalapozásán fáradoznak éppen. Kilencük tavaly a komáromi (Komámo) Duna Menti Múzeumban mutatkozott be munkáival. Az idén pedig a „Vytvamy Poprad” amatőr képzőművészeti kiállításon, valamint Kassán (Kosice) és Tőketerebesen (Trebisov) állítottak ki. Hazai kiállításnak számít az ágcsemyői (Ciema nad Tisou). a nagykaposi (Veiké Kapusany), a kiskövesdi (Maly Kamenec) bemutatkozásuk. Az idei táborozás is kiállítással zárult. A két hét alatt készült legjobb munkák kerültek ezúttal is az értő és érdeklődő nagyközönség elé. S az összkép? Változatos, technikában, formában, műfajban, témában egyaránt. De mindegyik alkotás valami sajátos belső érzelem- vagy érzésvilág, gondolatsor, szemléletmód, valami jellegzetes táj, környezet megragadására, képi ábrázolására törekszik sajátos eszközökkel. D. VARGA LÁSZLÓ A szerző felvétele (nő 17) ~7l-