Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1986-11-11 / 46. szám

kell I kémem minden tisztelt Olvasómtól, hogy már megint a hosszú nyomdai ^átfutásra panaszkodom. De Így talán érthető, miért csak ősszel olvashatjátok a nyári-nyárvégi események rövid összefoglalóját. Ezekre viszont senki sem panasz­kodhat. Itthon és külföldön egyaránt remek zenei élményekben lehetett része bárkinek, aki vette a fáradságot, s elutazott mondjuk a hazánkban járt Locomotiv GT valamelyik előadására, vagy egy csehországi vakáció kellemes részeként felruccant Prágába, ahol a már országos hírnévre szert tett TUBLATANKA együttes is szerepelt. Sok olvasónk bizonyára határainkon túli stadionok lelátóin gyönyörködhetett olyan előadók zenéjében, mint a QUEEN, a JETHRO TULL SCORPIONS és ROD STE­WART. Sőt! E sztárparádé utórezgéseként Budapesten fellépett a heavy-metal második hullámának talán legjobb csapata, az Iron Maiden. Egyszóval ezen a nyáron a korábbi évekhez viszonyítva elképesztően bö volt a kínálat. Sokak szerint Rod Stewart nyújtotta a legszínvonalasabb műsort, újra bebizonyítva ezzel, hogy a rock e rekedtes hangú fejedelme bírja még az iramot, régi ellenfelével Freddie Mercuryval (Queen) szemben, aki a Népstadion-beli koncerten nem volt igazán elemében. Am szerencséjére szuper-profi zenésztársai segítségével ezúttal nem volt nehéz megőriznie eddigi jó hírét. Az el-elcsukló hangja okozta szüneteket kiválóan kitöltötte a szólógitáros, Brian May játéka. XXX Többen csalódásukat fejezték ki a Scorpions együttes koncertjével kapcsolatban. Szuper volt az erősítés, a világítás „világi", a rendezésről nem is beszélve, csakhát a kemény rockzene Boney M.-jének tagjai mintha nem lettek volna igazán jó passzban. Tisztes mesteremberek módjára leadták a szokásos mammutshowt, de többet aligha. Na, mindegy. Fő, hogy őket is láthattuk. XXX A világnagyságok árnyékában egy kevésbé híres, ám hazájában élvonalbeli együttes, a Hobo Blues Band is kirukkolt egy nagyon jó produkcióval. Földes László, egy időre szakítva a blues-os hagyományokkal, saját lelkivilágát szőtte bele a legutóbbi nagylemezen hallható dalokba, s előadta bandájával a budapesti Petőfi Csarnok közönsége előtt, mégpedig augusztus 17-én, tehát a „nagyok" ottjártakor, amikor szinte kivétel nélkül mindegyik kollégájuk visszavonult a stúdiók és próbater­mek védelmet adó melegébe. XXX Egy tehetséges fiatal amatőr, Sárközy Géza müve a rovatunkat díszítő Rod Stewart-porté. Elég jó, nem ? Aki kedvet s némi tehetséget érez az ilyen müvekhez, vagy már porosodik is néhány hasonló rajza odahaza, küldje el a . . . Sarok címére! Bizonyára tetszeni fog — s használható is lesz — a most induló kazettaborító sorozatunk. A Modem Talkinggal talán még most, sikersorozatuk vége felé sem késtünk el. De hogy a többi képen ki legyen, döntsétek el Ti. Várom javaslataitokat, rajzaitokat, szavazataitokat, és ha még fér a levélbe, írjatok arról is, milyen zenét szerettek, s miért. P. S.: Szabó Katalin éafárikovói olvasónkat pedig arra kérem, hogy küldje el teljes címét, amely nélkül az ajándék kislemezt nem tudjuk postázni. Előre is köszönöm. SOMOGYI SZILÁRD-<D ^ Z N LU CD (0 > ;CD '•CD o z * < t­z cc LU Q O cc CA N 3 E ■■= -o « * o> « (/> 73 <u ^ t -a> E CD ?! +- 3 CD T3 >.tr CS Í3 z * < :o a > :0 c V) SD g> a) ‘ü> _ >1 .E c </) ir S| .Q -CD-o CA tS ? K <a o oo on TICCE-TÁBOR A megszokottnál sokkal nagyobb nyüzsgés fogadta nyár közepén a királyhelmeci (Krá- Fovsky Chlmec) művelődési házba betérőket. A kívülállóban talán a felfordulás benyomá­sát keltették a látottak, mert tényleg minden a hegyén-hátán állt. De amint kiderült, hogy mindez átmeneti állapot — a Ticce amatőr képzőművészeti klub itt tartja nyári alkotó­táborát —, ^ dolog természetessé, érthetővé vált. A társaság java a kisteremben keresztül­­kasul rakott festőállványok, ecsetek és palet­ták között dolgozott elmélyültem a külvilág­gal mit sem törődve. A látvány lírai hangula­tát a fafaragó kemény kopácsolása ellenpon­tozta, jelezve mintegy a jelenlévő erőt, mely a kis közösséget összefogja. Kint a szabadban, a természetben készült vázlatok a hűvösebb, kellemes teremben nyerték el végleges formájukat. Csak Ferenc György fafaragó izzadt állandóan kint a napon, hogy hatalmas munkája a táborozás végére kopjafa formájában kerülhessen a művelődési ház előtti térre. A Bodrogköz és az Ungvidék amatőr képzőművészeit tömörítő Ticce-klub 1979- ben alakult. Elsősorban azzal a céllal, hogy képzőművészethez értő, azt igénylő közönsé­get formáljon, és hogy a művészetekben autodidakta módon tájékozódó amatőr fes­tőket, szobrászokat az önképzésben segítse. Ma a kiállítások látogatottsága, valamint a tíz-tizenöt fos törzsgárda szerencsés gyara­podása mindig újabb fiatalokkal, bizonyítja, hogy eddigi tevékenységük nem volt hiába­való. A klubnak bárki tagja lőhet. Se korhatár, sem más elv nem szabja meg. hogy az érdeklődő részt vegyen a foglalkozásokon. Amint van a tagok között tizenöt éves. úgy van hetvenöt is. Van aki fával dolgozik, más a grafika, a festészet, a rézkarc eszközeivel fejezi ki gondolatait. S az elkészült munkák között a tájképtől a portréig a műfajok sokfélesége megtalálható. Másfél hónapon­ként találkoznak a tagok, hogy közös dolga­ikat megbeszéljék. Még ma is gyakori vendé­gük Löffler Béla érdemes művész, akinek a puszta jelenléte nagy hatással van a társaság további munkájára, szakmai tanácsai pedig nagy segítséget jelentenek különösen a fiata­loknak. A nyári kéthetes tábort először Bod­­rogszerdahelyen (Streda nad Bodrogom) tar­tották meg, az utóbbi kettőt pedig már Ki­­rályhelmecen. Azóta Bodrogszerdahelyen az első két tábor anyagából kisgaléria nyílt, Királyhel­­mecen pedig egy műhelygaléria megalapo­zásán fáradoznak éppen. Kilencük tavaly a komáromi (Komámo) Duna Menti Múze­umban mutatkozott be munkáival. Az idén pedig a „Vytvamy Poprad” amatőr képző­­művészeti kiállításon, valamint Kassán (Ko­sice) és Tőketerebesen (Trebisov) állítottak ki. Hazai kiállításnak számít az ágcsemyői (Ciema nad Tisou). a nagykaposi (Veiké Kapusany), a kiskövesdi (Maly Kamenec) bemutatkozásuk. Az idei táborozás is kiállítással zárult. A két hét alatt készült legjobb munkák kerül­tek ezúttal is az értő és érdeklődő nagykö­zönség elé. S az összkép? Változatos, technikában, formában, műfajban, témában egyaránt. De mindegyik alkotás valami sajátos belső érze­lem- vagy érzésvilág, gondolatsor, szemlélet­­mód, valami jellegzetes táj, környezet meg­ragadására, képi ábrázolására törekszik sajá­tos eszközökkel. D. VARGA LÁSZLÓ A szerző felvétele (nő 17) ~7l-

Next

/
Oldalképek
Tartalom