Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-09-24 / 39. szám
KALENDÁRIUM 1945. szeptember 26-án halt meg New Yorkban Bartók Béla. Szeptember 27-e a csehszlovák vasutasok napja. 1895. szeptember 28-án halt meg Louis Pasteur francia orvos és baktemlógus. a veszettség elleni szérum felfedezője. 1930. szeptember 29-én halt meg Hja Repin orosz festő. 1975. szeptember 29-én halt meg Pavol Horov szlovák költő. 1938. szeptember 30-án írták alá a müncheni szerződést. Október 1-e a Kínai Népköztársaság állami ünnepe. 1938. október 1-én a náci hadsereg megkezdte Csehszlovákia határterületeinek elfoglalását. KÖNYV A szeretet művészete Utópisztikus világ az övé. mégha társadalomkritikáját a marxizmus alapján igyekszik is határozottá tenni, utópisztikus, mert soha el nem érthető, mert teljességében megvalósíthatatlan. A gyakorlatból tudjuk, szeretni nehéz, hogy az igazi, az önzetlen szeretet lemondással, dilemmák sajdító sorjázásával, az önfeladás kockázatával jár. Látszólag. Fromm éppen azt bizonyítja, hogy az igazi szeretetben az ember megalázkodás, énvesztés nélkül töltődik fel tartalmakkal, amelyek még az elidegenült világban is erőt. hitet adnak számára az élethez. Ahhoz az élethez, amelynek értei-Erié fromm mét mindenkor csak a másikon keresztül, a másikkal együtt képes megvalósítani. Ez a Németországban született amerikai, akinek nevét mindenki ismeri, aki egy kicsit is jártas a pszichológia és a szociológia világirodalmában, ebben a világot meghódító könyvében sokféle szeretettől beszél. Szól a szülő és a gyermek közti kapcsolatokról, a szerelemről, a barátságról, s arról, hogy nem elég törekedni a szeretet re. személyiségünket teljes erőnkből gyümölcsözővé kell fejlesztenünk, mert különben az érzelmek területén kudarcot vallunk. Intelmez, hogy az olyan kultúrákban, amelyekben elhanyagolják az embertársak iránti szeretet képességének elsajátítását ahol kevésbé törődnek az ember legnemesebb tulajdonságaival, törvényszerűen elkorcsosul a szeretet képessége. A fülszöveg azonban óva int attól, hogy a kötetet tanítási könyvként alkalmazzuk: „Csalódás éri e könyv olvasóját, ha azt reméli, hogy könnyen megtanulhatja belőle a szeretet művészetét. Ellenkezőleg, ez a könyv azt akarja megmutatni, hogy a szeretet nem érzelem, amelyben akárki könnyűszerrel elmerülhet, függetlenül attól, hogy milyen fokáig jutott el az érettségnek." Megfontolandó szavak, egy azonban bizonyos, az ember ritkán olvashat olyan könyvet, amely után lelke legmélyén úgy érzi: ez a könyv engem jobbá tett, nemesített, nevelt, kiemelt a fásultságból, segített. Fromm könyve ilyen, ezért is ajánljuk kedves olvasóinknak, ha még megtalálják könyvesboltjainkban. Sándor Anna Vallanak a betűk Öngyilkos lett-e Széchenyi és Teleki Pál ? Szadista volt-e Báthory Erzsébet avagy csak politikai ellenfelei találták ki róla a szörnyűségeket? Lehet-e jellemre, betegségekre következtetni a kézírás alapján? Látszólag kalandos területe ez a tudománynak, pedig már kétezer évvel ezelöttről is van tudomásunk arról, hogy a kézírásból személyiségvonásokat próbáltak megfejteni. Ács Klára könyvének alcíme — Személyiségek és életutak pszichografológiai megközelítése közvetlenül utal a tartalomra. Az idegen kifejezés magyarul talán íráslélektannak fordítható. Abból indul ki, hogy miként az ember magatartását, viselkedését, igy a kézírást is a központi idegrendszer irányítja, tehát kifejezi az egyén jellemét, adottságait, lelki állapotát. A grafológus pedig, mint mi az arckifejezésböl, az írásból tudja ezt. s ezen kívül az életkort, szervi bajokat, örökletes tulajdonságokat is kiolvasni. Hogy ez nem sarlatánság. mint azt az ötvenes években sok helyütt megbélyegezték és a lélektan sok más irányzatával együtt háttérbe szorították, azt legjobban Ács Klára munkássága bizonyítja. Irodalmárok és történészek felkérésére évtizedek óta szakvéleményeket ad olyan kéziratokról, melyeknek szerzőjét nem közlik vele a vizsgálat előtt, mégis pontosan felismeri annak jellemét, konfliktusait, sőt sok eddig kétséges vagy bizonytalan feltételezésben ad döntő választ. Á könyv csak részleteket közöl ebből a munkásságból. Bocskai István, Bethlen Gábor, Martinovics Ignác politikai tevékenységének lelki mozgatóerejéről. Balassi, Zrínyi, Csokonai. Körösi Csorna, Arany, Jókai. Ady stb. alkotásainak lényegéről kapunk kiegészítő adatokat. jobban megvilágítva e személyiségek belső életét. Valamennyi vizsgálati anyagot egy-egy történész vagy irodalmár kommentál. s a pszichografológiai értelmezés a kortörténeti adatokkal egybehangzóan igazolja ennek a módszernek a szavahihetőségét. Kár, hogy az ismeretterjesztő bevezető szűkszavúan érinti az egyes jellemvonások írásképi megfelelőit, mivel a felsorolt gazdag szakirodalom jóformán hozzáférhetetlen. Rákosiné Ács Klára véleménye azokra a kérdésekre is választ ad, melyekre a múlt kutatói más forrásból nem találtak bizonyítékokat. S nem lebecsülendő az az információ sem, hogy a daganatos, vérkeringési betegségek kimutatható nyomokat hagynak az írásképen. Ezzel az orvosi kórtünettan hatékony segédtudományra lelhet, ha többen lennének, akik az Írás szakavatott értőivé képeznék magukat. (Magvető-Madách 1985) Mihályi Molnár László KIÁLLÍTÁS A nő a képzőművészetben Ősrégi a téma. A nő már a maszkulin jellegű ókori görög művészetben is a szépség és a harmónia kifejezésének egyik eszköze volt. Az egyiptomiak sem vetették meg a hölgyek bájait, s bár a kereszténység megakadályozta a női, s egyáltalán, az emberi karakterek képzőművészeti ábrázolását. a XIV. században kivirágzó reneszánsz óta az európai képzőművészetben állandó helye van a nőnek mint témának. És azt se higgyük, hogy a nőt dolgozóként bemutató alkotások csak a mi korunkban születtek. Gondoljunk csak Brueghel szociális ihletésű festményeire a középkorból, vagy a múlt századi romantikusok, később az impresszionisták ilyen irányú érdeklődésére, Van Goghra, Gauguenre, s még Picasso és a kubisták is ábrázolták a dolgozó nőt. Dehát nem is művészettörténeti értelemben tekinthető mérföldkőnek az a kiállítás, amelyet a szlovák fővárosban, a Technika Házában a Szlovák Képzőművészek szövetsége, a Szlovákiai Nöszövetséggel karöltve a nők nairobi világkonferenciája tiszteletére rendezett. A kiállított érmek, szobrok, grafikák és olajfestmények a kortárs szlovák képzőművészek szine-javától származnak, s hű képet adnak nemcsak a hazai képzőművészet nőszemléletéröl, hanem a jelenkori szlovák művészet megállapodottságáró! és útkereséséről is. Julián Filo Vendégség, Miroslav Brooé Öreg nénike, Kveta Gandlová Szerkesztőségi ülés című képe például a hetvenes évek szuperrealizmusából. Bacon szürreoexpresszionizmusából, illetve szovjet realista festészetből sejtet utánérzéseket. Elvira Antalová asszonyportréiról is csak azt lehet elmondani, hogy a világ képzőművészei a fotóművészet tökéletesedésével egyenes arányban fordultak el az ilyen „realista" ihletésű portrézástól, s léptek ismeretlen tartományok felé. Gondoljunk csak a szlovák Brunovsky vagy a cseh Jíra arcmásaira. Ezért is tűnik hitelesebbnek, a korral lépést tartónak, mi több, a kort helyenként megelőzőnek Bozena Augustínová, Viera 2ilincanová, a reneszánszkor ihletésétől ösztönzött Duáan Stopiak, Juraj Oravec, Koloman Leéso, Jana Melisková s azon társaik munkája, akik létezésünket, ha nem is transzcendenciába hajló motívumok ábrázolásával magyarázzák, illetve keresik. de mindenképpen annak az eszménynek a szellemében, hogy egzisztenciális értelemben nem tudhatjuk, miféle sejtelmek, ármányok, szerelmek, barátságok őserdőjébe tévedünk be holnap — ha nem bolyongunk éppen benne. S ez a fajta világszemlélet az anyaságot vállaló, a társadalmi építés küzdelmes mindennapjait élő nő számára is hitelesebb, emberibb. mert nemcsak mélyebb szeretetre ösztönöz, hanem óvni, védeni is tanít. Sokkal inkább, mint a felszínes, patetikus eszményeket ábrázolni kívánó „szépségek". A szeptember végéig nyitva tartó tárlatot — amelyen Stefunkóné Szabó Erzsébet, Fodor Katalin és Löffler Béla néhány műve is látható — már e jelzett sokszínűsége miatt is érdemes megtekinteni. S végül hadd ajánlom külön a látogatók figyelmébe Alexander lleőko Anyaság című faszobrát, amely csupa fúrás, csupa sérülés, csupa bántalom. és mégis tiszta befogadás, nyitottság. elevenség, szeretet. Szigeti László _ ZENE Változatos rendezvények Huszonegyedik alkalommal rendezik meg a hazai zenei élet egyik legrangosabb eseményét, a Bratislavai Zenei Ünnepségeket. amely két évtized alatt európai viszonylatban is elismerést szerzett. Az igényes műsorsorozat előkészítésében a rendezők három fő dramaturgiai szempontot vettek figyelembe az idén. Hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját, a nemzetközi ifjúsági évet és több zeneóriás — pl. J. S. Bach, G. F. Händel. D. Scarlatti, H. Schütz, A Albrecht — jubileumát, s ez jelentősen meghatározza a szeptember 26-án kezdődő fesztivál jellegét. Az összesen 55 műsorszámból a szimfonikusok tizenkét, a kamarazenekarok tizenhárom koncertet, a szólóénekesek kilenc, a kórusok három, az operatársulatok nyolc előadást tartanak. Egyre nagyobb teret kap a folklór, a könnyűzene és a jazz, ezzel is jelezve a zene egységét. Nagy érdeklődés előzi meg a tokiói, a müncheni és a rotterdami szimfonikusok koncertjeit, a Szlovák Kamarazenekar fellépését Zuzana Rüzicková közreműködésével, Jelena Obrazcova dalestjét, a New York-i Philomusica bemutatkozását és a bratislavai opera felújított Carmen előadását. A táncmüvészetnek is jelentős helye van a fesztiválon. A prágai, a bratislavai és a bécsi opera balettkarán kívül bemutatkozik a világhírű Teatro de Danza Espanola is. Itt említhető meg a koreográfusok versenye győztes produkcióinak bemutatása is. valamint az, hogy a Szlovák Filmközpont és Filmintézet Zene—mozgás—tánc címmel a rendezvény ideje alatt vetítéseket és előadásokat szervez a táncművészet területeiről. A szemle egyik jellegzetes színfoltja lesz október 5-én és 6-án az Interpódium, a hazai és külföldi fiatal előadóművészek nemzetközi versenye. A koncerteken kívül két muzikológiaí konferenciát szerveztek — a Bratislavai barokk zene és a Fiatal zeneművészek helyzete napjaink zenekultúrájában címmel —, a szimfonikus zenekarok dramaturgjai szakmai találkozón cserélhetik ki tapasztalataikat, és több kiállítás nyílik zenei életünkről. Az október 10-én záruló Bratislavai Zenei Ünnepségek idején nemcsak a főváros, hanem egész Szlovákia zenei élete pezsgőbbé válik. A fővároson kívül Szlovákia közel 30 városában rendeznek majd hangversenyeket a fesztivál műsorából, s közülük a legjelentősebbeket a rádió és tévé egyenes adásban közvetíti. Horváth Kati
