Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1985-09-10 / 37. szám

Kőn fstvin rflt/sztrifcirfs fplvőtp/p----------1----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­— Miért van szükség az interrupciós bizottságok megszüntetésére? Amióta az ember ember, cseleke­deteinek egyik meghatározója az er­kölcs, vagyis azok a normák és szabá­lyok, amelyeket az adott társadalom azért fogadott el, hogy tagjainak együttélését ezúton is szabályozza. A társadalmi élet különböző területein az évszázadok során különböző sza­bályok alakultak ki. így keletkezett a munkaerkölcs, a családi erkölcs, a szakmai erkölcs stb., s nem utolsósor­ban a szexuális erkölcs. Ma, amikor az emberre egyre nagyobb erkölcsi köve­telmények hárulnak, megnőttek a sze­xuális erkölccsel szembeni követel­mények is. Épp ezért most az utóbbi néhány aspektusáról szeretnék szót ejteni. S kezdhetjük is azzal, hogy e téren, sajnos, nincs dicsekednivalónk. Főleg az utóbbi években lehetünk tanúi a szexuális erkölcsi normák sutba do­básának, elsősorban a fiatalok között. Sok lány és fiú — nemegyszer a bur­­zsoá „szabad szerelem" elv hatása alatt — könnyelműen és felületesen kezeli a másik nemmel való viszonyt, s igy gyakran cseréli szexuális partne­rét. A fiatalok egy részének nemi éle­tét a gátlástalanul űzött „szexsport" jellemzi, amikor a „te!jesítmény"-re való törekvés a lényeg. Megint mások — s ők sincsenek kevesen — felüle­tes, rövid ideig tartó ismeretség után létesítenek nemi kapcsolatot. Azt gondolják, hogy amit éreznek, az az igazi szerelem, pedig többnyire csu­pán szalmaláng életű fellángolásról van szó. Ám a naiv, könnyelmű, ta­pasztalatlan lány és fiú kapcsolata nagyon sokszor nem kívánt terhes­séggel és túlságosan is korai házas­ságkötéssel végződik! Olyan házasság megkötésével, amely már a megköt­­tetés pillanatában válságban van, amelynek már akkor biztos, hogy nincs jövője, mert képtelen teljesíteni a küldetését! Ugyancsak intő jel, hogy Csehszlo­vákiában nagyon magas a művi ter­hességmegszakítások száma, s ez to­vábbra is növekvő tendenciát mutat. Mig 1977-ben az interrupciós bizott­ságok által engedélyezett mestersé­ges terhességmegszakítások száma 88 989 volt, 1980-ban már túllépte a százezret, s 1982-ben már 107 638 terhességet szakítottak meg hnester­­ségesen (az utóbbi három év adata­ival pillanatnyilag nem rendelkezünk). Annak szemléltetése végett, hogy ez a jelenség mennyire negatív irányba fo­­lyásolja be a népesség fejlődését, nézzünk néhány további adatot: 1977-ben 100 élve született gyer­mekre 31, 1980-ban 40, és 1982- ben már 44 művi terhességmegszakí­tás jutott. Nem véletlen hát, hogy az utóbbi idők egyik legvitatottabb kér­dése az interrupciós bizottságok megszüntetése hazánkban, amire az illetékesek már megtették az előké­születeket. Főleg a fiatalokat érdekli a dolgok állása e téren, hiszen elsősor­ban őket érinti majd a változás. De az idősebb korosztály is hallatja hangját. Természetesen az utóbbiak nagyrészt ellenvéleményüket fejezik ki, melynek főként vallási meggyőződésük az oka. Hiszen a római katolikus egyház alap­szülni! Továbbá az interrupciós bi­zottságok tagjainak legkörültekintőbb kiválasztása sem tudja teljesen kikü­szöbölni a korrupciót. A bizottságok megszüntetése mellett szól az is. hogy meg kell adni a nőnek azt az alapvető demokratikus jogot, hogy szabadon dönthesse el, mikor akar anya lenni. Természetesen ezzel a nö döntési felelőssége is megnövekszik, hiszen ö fogja eldönteni, nem pedig a bizottság, hogy megszakíttatik-e a terhessége vagy sem. Bár a terhes­­ségmegszakitás a férfipartner „ügye” is, elsősorban a nőnek kell döntenie ebben a komoly kérdésben, hiszen sok más egyéb közt az ö egészségéről van szó. Az interrupciós bizottságok meg­szüntetésének van még egy — talán kevésbé számításba vett, de nagyon fontos — pozitívuma. Mégpedig: a bűnözés egyik legveszélyesebb for­májának, a tiltott (és szigorúan bünte­tett!) terhességmegszakitásnak teljes A jövőben a nő dönti el vető elvei és dogmái éles ellentétben állnak szinte valamennyi változással, amely a családot, a családi életet érinti. Ellenzik a válást, a fogamzás­­gátlást, a családtervezést, a mester­séges terhességmegszakitást, az örömszerzö — tehát nem gyermek­­nemzésre irányuló — nemi életet, a nő családon belüli1 egyenjogúságát, a nem patriarchális elvek alapján törté­nő gyermeknevelést stb. Az eddig elmondottak alapján úgy tűnhet, hogy az interrupciós bizottsá­gok jövő évtől való megszüntetése (mellesleg a szocialista országok kö­zül már csak nálunk, Romániában és Bulgáriában léteznek ilyen bizottsá­gok) logikátlan, sőt társadalmilag is káros, hiszen az amúgyis kedvezőtlen népességszaporulatot negatív irány­ban befolyásolhatja. Csakhogy: eddigi ismereteink alapján, amelyeket több kutatás eredményeivel támaszthatunk alá, nem kétséges, hogy az interrupci­ós bizottságok megszüntetését a tár­sadalmi fejlődés kényszerítette ki, s ezért ez a lépés helyes! Több kedve­zőtlen jelenség szűnik majd meg ezál­tal. Például a bizottságok egyes tagja­inak szubjektivizmusa és dogmatiz­­musa. Ugyanis többen inkább az „er­­kölcscsösz" szerepét játszották a ter­­hességmegszakítási kérvények tár­gyalásakor ahelyett, hogy érzékenyen és együttérzéssel jártak volna el, fi­gyelembe véve a kérvényező életkö­rülményeit és azt, hogy nem kívánja a terhességet, és nem kíván gyermeket megszűnése. Ilyen bűncselekmények nálunk is előfordulnak. 1980-bar Szlovákiában 30 (Csehországban 12), 1981- ben 31 (a CSSZK-ban 25) és 1982- ben 24 (a CSSZK-ban 10) ilyen esetről volt tudomásunk. A legszomo­rúbb, hogy ez a fajta bűncselekmény tragikusan is végződhet. 1982-ben például két fiatal lány vesztette életét az „angyalcsinálás" következménye­ként. S bármennyire szigorú is a bün­tetés, a fölöslegesen és értelmetlenül kialudt fiatal életeket már senki sem tudja visszaadni... Egyébként az, hogy az interrupciós kérvények 95 százalékát eddig is jóvá hagyták, bizonyítja, hogy a születések számát a bizottságok megszüntetése különösebben rossz irányban nem fo­­lyásolhatja be. A születéscsökkenés elleni harc semmiképp nem lehet egyenlő a terhességmegszakítások el­leni harccal. A feladat inkább az, hogy tökéletesítsük a szocialista életmód valamennyi összetevőjét és formáját, s nagyobb súlyt fektessünk a valóság­ban is a szocialista ember személyisé­gének fejlesztésére. Ez egyben alapja a fiatalok párválasztásra, házasságra, családi életre, szülői és házastársi felelősségre való nevelésének is. JUDr. FEDOR JÁNOŐÍK kandidátus

Next

/
Oldalképek
Tartalom