Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-09-10 / 37. szám
Kőn fstvin rflt/sztrifcirfs fplvőtp/p----------1----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------— Miért van szükség az interrupciós bizottságok megszüntetésére? Amióta az ember ember, cselekedeteinek egyik meghatározója az erkölcs, vagyis azok a normák és szabályok, amelyeket az adott társadalom azért fogadott el, hogy tagjainak együttélését ezúton is szabályozza. A társadalmi élet különböző területein az évszázadok során különböző szabályok alakultak ki. így keletkezett a munkaerkölcs, a családi erkölcs, a szakmai erkölcs stb., s nem utolsósorban a szexuális erkölcs. Ma, amikor az emberre egyre nagyobb erkölcsi követelmények hárulnak, megnőttek a szexuális erkölccsel szembeni követelmények is. Épp ezért most az utóbbi néhány aspektusáról szeretnék szót ejteni. S kezdhetjük is azzal, hogy e téren, sajnos, nincs dicsekednivalónk. Főleg az utóbbi években lehetünk tanúi a szexuális erkölcsi normák sutba dobásának, elsősorban a fiatalok között. Sok lány és fiú — nemegyszer a burzsoá „szabad szerelem" elv hatása alatt — könnyelműen és felületesen kezeli a másik nemmel való viszonyt, s igy gyakran cseréli szexuális partnerét. A fiatalok egy részének nemi életét a gátlástalanul űzött „szexsport" jellemzi, amikor a „te!jesítmény"-re való törekvés a lényeg. Megint mások — s ők sincsenek kevesen — felületes, rövid ideig tartó ismeretség után létesítenek nemi kapcsolatot. Azt gondolják, hogy amit éreznek, az az igazi szerelem, pedig többnyire csupán szalmaláng életű fellángolásról van szó. Ám a naiv, könnyelmű, tapasztalatlan lány és fiú kapcsolata nagyon sokszor nem kívánt terhességgel és túlságosan is korai házasságkötéssel végződik! Olyan házasság megkötésével, amely már a megköttetés pillanatában válságban van, amelynek már akkor biztos, hogy nincs jövője, mert képtelen teljesíteni a küldetését! Ugyancsak intő jel, hogy Csehszlovákiában nagyon magas a művi terhességmegszakítások száma, s ez továbbra is növekvő tendenciát mutat. Mig 1977-ben az interrupciós bizottságok által engedélyezett mesterséges terhességmegszakítások száma 88 989 volt, 1980-ban már túllépte a százezret, s 1982-ben már 107 638 terhességet szakítottak meg hnesterségesen (az utóbbi három év adataival pillanatnyilag nem rendelkezünk). Annak szemléltetése végett, hogy ez a jelenség mennyire negatív irányba folyásolja be a népesség fejlődését, nézzünk néhány további adatot: 1977-ben 100 élve született gyermekre 31, 1980-ban 40, és 1982- ben már 44 művi terhességmegszakítás jutott. Nem véletlen hát, hogy az utóbbi idők egyik legvitatottabb kérdése az interrupciós bizottságok megszüntetése hazánkban, amire az illetékesek már megtették az előkészületeket. Főleg a fiatalokat érdekli a dolgok állása e téren, hiszen elsősorban őket érinti majd a változás. De az idősebb korosztály is hallatja hangját. Természetesen az utóbbiak nagyrészt ellenvéleményüket fejezik ki, melynek főként vallási meggyőződésük az oka. Hiszen a római katolikus egyház alapszülni! Továbbá az interrupciós bizottságok tagjainak legkörültekintőbb kiválasztása sem tudja teljesen kiküszöbölni a korrupciót. A bizottságok megszüntetése mellett szól az is. hogy meg kell adni a nőnek azt az alapvető demokratikus jogot, hogy szabadon dönthesse el, mikor akar anya lenni. Természetesen ezzel a nö döntési felelőssége is megnövekszik, hiszen ö fogja eldönteni, nem pedig a bizottság, hogy megszakíttatik-e a terhessége vagy sem. Bár a terhességmegszakitás a férfipartner „ügye” is, elsősorban a nőnek kell döntenie ebben a komoly kérdésben, hiszen sok más egyéb közt az ö egészségéről van szó. Az interrupciós bizottságok megszüntetésének van még egy — talán kevésbé számításba vett, de nagyon fontos — pozitívuma. Mégpedig: a bűnözés egyik legveszélyesebb formájának, a tiltott (és szigorúan büntetett!) terhességmegszakitásnak teljes A jövőben a nő dönti el vető elvei és dogmái éles ellentétben állnak szinte valamennyi változással, amely a családot, a családi életet érinti. Ellenzik a válást, a fogamzásgátlást, a családtervezést, a mesterséges terhességmegszakitást, az örömszerzö — tehát nem gyermeknemzésre irányuló — nemi életet, a nő családon belüli1 egyenjogúságát, a nem patriarchális elvek alapján történő gyermeknevelést stb. Az eddig elmondottak alapján úgy tűnhet, hogy az interrupciós bizottságok jövő évtől való megszüntetése (mellesleg a szocialista országok közül már csak nálunk, Romániában és Bulgáriában léteznek ilyen bizottságok) logikátlan, sőt társadalmilag is káros, hiszen az amúgyis kedvezőtlen népességszaporulatot negatív irányban befolyásolhatja. Csakhogy: eddigi ismereteink alapján, amelyeket több kutatás eredményeivel támaszthatunk alá, nem kétséges, hogy az interrupciós bizottságok megszüntetését a társadalmi fejlődés kényszerítette ki, s ezért ez a lépés helyes! Több kedvezőtlen jelenség szűnik majd meg ezáltal. Például a bizottságok egyes tagjainak szubjektivizmusa és dogmatizmusa. Ugyanis többen inkább az „erkölcscsösz" szerepét játszották a terhességmegszakítási kérvények tárgyalásakor ahelyett, hogy érzékenyen és együttérzéssel jártak volna el, figyelembe véve a kérvényező életkörülményeit és azt, hogy nem kívánja a terhességet, és nem kíván gyermeket megszűnése. Ilyen bűncselekmények nálunk is előfordulnak. 1980-bar Szlovákiában 30 (Csehországban 12), 1981- ben 31 (a CSSZK-ban 25) és 1982- ben 24 (a CSSZK-ban 10) ilyen esetről volt tudomásunk. A legszomorúbb, hogy ez a fajta bűncselekmény tragikusan is végződhet. 1982-ben például két fiatal lány vesztette életét az „angyalcsinálás" következményeként. S bármennyire szigorú is a büntetés, a fölöslegesen és értelmetlenül kialudt fiatal életeket már senki sem tudja visszaadni... Egyébként az, hogy az interrupciós kérvények 95 százalékát eddig is jóvá hagyták, bizonyítja, hogy a születések számát a bizottságok megszüntetése különösebben rossz irányban nem folyásolhatja be. A születéscsökkenés elleni harc semmiképp nem lehet egyenlő a terhességmegszakítások elleni harccal. A feladat inkább az, hogy tökéletesítsük a szocialista életmód valamennyi összetevőjét és formáját, s nagyobb súlyt fektessünk a valóságban is a szocialista ember személyiségének fejlesztésére. Ez egyben alapja a fiatalok párválasztásra, házasságra, családi életre, szülői és házastársi felelősségre való nevelésének is. JUDr. FEDOR JÁNOŐÍK kandidátus