Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1985-09-10 / 37. szám

(női) Az egészségügyi szakember elégedetlen • A tervező tehetetlen • A gyártó nem hibáztatható • A jó megoldás túlságosan költséges • Költséges ...??? (Avagy milyenek a mai iskolapadok) A múlt hét első reggelén iskolába igyekvő, ünneplőbe öltözött gyermekek és fiatalok vidám hada jelezte az új tanév kezdetét. Szlovákiában ezúttal körülbelül 700 000 ál­talános iskolás (ebből 95 900 elsős), 45 490 gimnazista, 68 240 szakközépiskolás és 140 900 szaktanintézeti tanuló kezd tiz hó­napig tartó komoly munkába, hogy újabb ismeretekkel gyarapítsa tudását. S ha a ta­nulás a gyermek számára munka — márpe­dig az a javából —, akkor azt is leszögezhet­jük, hogy az iskola a munkahelyük, ahol hétköznaponként 4—6 órát, sőt gyakran an­nál is hosszabb időt töltenek. Méghozzá — igaz. kisebb megszakításokkal — általában egy helyben ülve. De vajon az iskolapad (illetve ma a szék és a hozzá tartozó asztal) kellő kényelmet nyújt-e a gyermekeknek, megfelel-e az egészségügyi elvárásoknak? Ezzel, a Szlovákiában csaknem egymillió gyermeket és serdülő fiatalt érintő kérdéssel fordultunk dr. Valéria Lipková kandidátus­hoz, a Megelőző Orvostudományi Kutatóin­tézet illetékes főosztályvezetőjéhez. Hiszen nem mellékes, hogy a fiatalok fejlődő szerve­zetét milyen hatások érik naponta ilyen hosszú ideig. Fiziológia kontra iskolapad — Az iskolabútorok közül a szék és az asztal nagyjából megfelel a célnak. A diákok úgy ülhetnek, illetve írhatnak, dolgozhatnak rajtuk, hogy közben testük nem kényszerül kimondottan kényelmetlen helyzetbe. De ez nem jelenti azt, hogy teljes mértékben meg­felelnek a fiziológiai (élettani) követelmé­nyeknek. Akad rajtuk épp elég javítanivaló. Itt elsősorban nagyságfokozatuk szűk skálá­jára gondolok, amelyet a mai gyermekek gyors növekedése miatt mielőbb szélesíteni kell. Hogy az iskolában minden gyerek test­­magasságának megfelelő nagyságú széken, illetve asztal mellett ülhessen. Ehhez persze feltétlenül szükséges az is, hogy már az iskolák megfelelő mennyiségű széket és asz­talt igényeljenek mindenféle nagyságból. A legjobb megoldás az lenne, ha a székek ülőkéjének magasságát, támlájának dőlés­­szögét minden gyermek saját testi adottsá­gának megfelelően állíthatná be, az asztalla­pot teszés szerint megdönthetné. A jelenleg használatos asztalok lapja vízszintes helyzet­ben van rögzítve, ami nem jó megoldás. Az utóbbi időben sajnos nem fordítunk kellő figyelmet az iskolabútorok küllemére, de még célszerűségére sem. Pedig köztudomá­sú. hogy a huzamosabb ideig tartó helytelen testtartással járó ülés — például a tanítási órák alatt — messzemenően befolyásolja az emberi szervezetben végbemenő élettani fo­lyamatokat. Hatással van többek között a vérkeringésre, a légzésre és az emésztésre is. De ha csupán azt vesszük figyelembe, hogy a test helyzete milyen mértékben nö­velheti a hosszabb ideig tartó ülés által amúgy is előidézett testi fáradtságot, már akkor is elég okunk van az aggodalomra. A mai oktatási forma ugyanis eleve sok ülésre kényszeríti a gyermekeket és a serdülőket. S ezáltal megsokszorozódik a fejlődésüket, testi felépítésüket negatívan befolyásoló té­nyezők száma. A szóban forgó iskolabútorok tökéletesítéséhez szükséges egészségügyi mutatók régóta ismertek. Sajnos, gyakorlati megvalósításuk a mai napig várat magára — tárja szét kezét a doktornő. A gyártón nem múlik Szlovákiában az iskolaszékek és -asztalok egyedüli gyártója a zilinai Drevoindustria nemzeti vállalat Vysoká nad Kysucou-i üze­me. Amikor Ludovít Muziknak, az üzem igaz­gatójának szegezzük a kérdést, hogy miért nem korszerűsítették az elmúlt huszonkét évben szinte változatlan kivitelben gyártott bútordarabokat, igaza tudatában nyugodtan válaszol. — Üzemünknek is fonos lenne e két ter­mék tökéletesítése. Az elmúlt években há­rom újítási javaslatot is nyújtottunk be erre vonatkozólag. De közülük csak a legjelenték­telenebb változásokat tartalmazót hagyták jóvá. Mi olyan széket és asztalt gyártunk, amilyenre megbízatást kapunk. A bútor ter­vezése nem a mi feladatunk, bár vállalatunk igazgatósága nem kis erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy egészségügyi szem­pontból jobb, esztétikailag is az idejétmúlt széket és asztalt vagyunk kénytelenek gyár­tani. — Ennek ellenére előfordul, hogy az isko­láknak gondot okoz elegendő iskolapadot beszerezni az egyes nagyságokból. Ennek vajon mi az oka? — Mi csupán bútordarabok fémből ké­szült alkotóelemeinek megmunkálását és az összeszerelést végezzük. Kapacitásunk ele­gendő lenne több különféle nagyságú szék gyártására is, ha rendelkezésünkre állna ele­gendő mennyiségben és választékban a szükséges támla, illetve ülőke. Szállítónk, a bucinai Preglejka vállalat zamovicai üzeme, azonban nem teljesiti mindig maradéktala­nul a szállítási tervet. Ennek tudható be az is. hogy jelenleg tizenkétezer darab szék szállí­tásával vagyunk lemaradva üzletfeleinkkel szemben. Bár egyelőre az is nagy eredmény lenne, ha a gyermekek minden iskolában megfelelő nagyságú széken ülhetnének, s ez ügyben kereshetnénk a megoldás kulcsát, bennün­ket mégis sokkal inkább az érdekel, mi gátolja tervezőinket abban, hogy korszerű iskolapadot tervezzenek. Ludovít Muzik igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom