Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-01-22 / 4. szám
) ellátott telefonkészülékek, a digitális lemezjátszók és képmagnók hazai gyártása. A végén kitűnik, hogy az álmom nem is volt olyan valószínűtlen, csupán időben van némi eltolódás. A mikroelektronika ugyanis több tudomány- és iparág fejlettségétől függ. Remélhetőleg, sikerül behozni lemaradásunkat. „Menő" tudományágaink egyike viszont a vegyészet. A 6. ötéves terv a nehézvegyipar, a 7. a könnyüvegyipar fejlesztésére helyezte a hangsúlyt. Vajon miért e változás? — A dolog egyszerű. A nehézvegyipar fejlettsége elengedhetetlen több más népgazdasági ágazat szempontjából. A könnyüvegyipar pedig sok más okból előnyös egy kis országnak. Mert azonkívül, hogy lehetővé teszi a nehézvegyipar termékeinek, melléktermékeinek felhasználását, kisebb az energiaigénye. viszont termékei jól jövedelmezők. Mindemellett kevés hulladékot ad. tehát a környezetet is óvja. Ráadásul az exportlehetőségek nagyok. Különösen az adalékanyagok termelésében érünk el sikereket, néhány közülük világszínvonalú. Hogy mik ezek az adalékanyagok? A kaucsuk, műszál, a termoplaszt és polimér anyagok feldolgozását, illetve tulajdonságaik javítását elősegítő vegyi anyagok. S hogy mit érthetünk a csehszlovák adalékanyagok sikerében? Például azt, hogy a 8. ötéves tervidőszak végén jelenlegi exportunk a szocialista államokba a nyolcszorosára, a kapitalista országokba pedig a tízszeresére növekszik. De az is sokatmondó adat hogy a KGST-tagországok gumiipari adalékanyagainak 40—50, a világ össztermelésének pedig 10 százalékát hazánk, jórészt Szlovákia vegyi üzemei szolgáltatják majd — büszkélkedett az ágazat eredményeivel Michal llavsky. Exportképes ágazat! Ez nem kis dolog, s talán jogos reményeket kelt a laikusokban is. Hiszen minden tudományos munkának az a célja, hogy eredményeinek az ember vegye hasznát. Az anyagi ösztönzés? A kutató, a tudományos munkát végző ember is pénzből él. Ennélfogva az anyagi ösztönzés éppolyan fontos ebben a munkában is. mint az élet bármely területén. 1983 szeptemberétől új jogszabály teszi lehetővé, hogy már a gyártást megelőző folyamatokban dolgozók is kaphassanak személyi fizetést akár 7 500 Kcs-ig, hogy a 13. bérosztályba tartozóknak 10 százalékkal emelni lehessen az alapfizetését, hogy a munkában szerzett érdemeik szerint ötezertől ötvenezer Kcs-ig terjedő kivételes jutalomban részesülhessenek. És éppen ebből adódik az egyik, a fejlődést gátoló gond is. Mert sajnos, ezt az érdem szerinti jutalmazást alig alkalmazzák a gyakorlatban. Vagyis sok vezető nem érez-teti eléggé határozottan a jutalmazásban dolgozóival, mikor dolgoznak kiválóan, mikor > rosszul, s így fennáll az a veszély, hogy azok közömbössé válnak munkájukkal szemben. Ez pedig káros hatással lehet a tudomány fejlődésére. S tudományos-műszaki fejlesztés terén dolgozók nem panaszkodhatnak arra, hogy munka szűkében vannak. A kérdés azonban továbbra is az marad, hogy munkájuk eredménye milyen gyorsan érvényesül a mindennapi életben. Mert mi. laikusok — s mi vagyunk többen — a hazai tudományos munka értelmét, színvonalát saját szempontunkból ítéljük meg. Például abból, hogy az oly sokat emlegetett elektronika, mikroelektronika vívmányait, a személyi számítógépeket, a képmagnókat — hogy csak kettőt említsünk közülük — már mi is mindennapos használati eszközeinkként kezeljük-e, vagy továbbra is kizárólagosan a sajtóból, filmekből fogjuk ismerni. Még akkor is, ha jól tudjuk, a mikroelektronikát sokkal fontosabb népgazdasági ágazatokban kell először alkalmazni s nem a háztartásokban. Mert nemcsak a termelőfolyamatok automatizálásában. az egyes technológiai eljárások tökéletesítésében, a robotgyártásban, hanem a terciér szférában pl. a közlekedésben, a kereskedelemben, az oktatásügyben, a tervezőirodák, bankok, utazásiirodák, egészségügyi intézmények munkájában is rövidesen főszerepet kell kapniuk. 1990-ben hazai vi/lanyenergia-szükségletünk felét az atomerőmüvek szolgáltatják majd. Fotó: a szerző (fekete-fehér), Nagy L és archív Elektronika a háztartásban ? Otto Lindtner igazán a mi emberünk, mert szinte megállás nélkül arról beszél, ami életszínvonalunkat közvetlenül érinti. — Az állami tervek hét csoportra osztják az elektronika alkalmazási területét. Én csak egyről szeretnék szólni, mégpedig arról, amely a használati cikkeket, illetve berendezéseket tárgyalja, azzal a fő céllal, hogy növekedjen a háztartási cikkek használati értéke, a lakások komfortja, s közben csökkenjen a háztartások villanyenergia-fogyasztása. Gondolom, ennek majd a háziasszonyok örülnek leginkább, hiszen röviden úgy is lehetne mondani, hogy a cél nem más, mint megkönnyíteni otthoni munkájukat. A közeljövőben egy egész sor villamosfogyasztót látnak majd el gyártóik elektronikus, programozható automatikus egységgel. Az elektronikai alkatrészek megfelelő árcsökkenése után a háztartási gépeknek több mint 10 százalékát időzíthető kapcsolóval, a mélyhűtőket és hűtőszekrényeket elektronikus irányító berendezéssel, az automata mosógépek 10 százalékát elektronikus programozóval, 50 százalékát elektronikus fordulat-, illetve hőszabályozóval szerelik fel. A boltokban megszaporodik majd az elektronikus játékok száma, az iskolákban predig majd az oktatást segítik ilyen tansegédeszközök. Az elkövetkező tíz évben megindul a személyi számítógépek, az emlékező egységgel (nőia)
