Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1985-01-22 / 4. szám

Egészségünk védelmében „Megfázáskor gyakran tüsszögök, ilyen­kor nemritkán az orrom vére is elered. Mi Négyszemközt Kedves Kisasszony! Ön azt panaszolja, hogy az utóbbi időben már sem enni. sem aludni nem tud. idegessé­ge nöttön nő. és tanácsot kér. mit tehetne az ellen, hogy az öccse, aki jó állású, katona viselt fiatalember, megnősüljön. Mert a lány. ön megállapította, nem az öccséhez való, mást képzett el neki, és így tovább négy sűrűn teleirt oldalon és különben is. zárja sorait az ország másik végéből való, mi lesz ebből... Először is engedje meg. hogy leszögezzem: a világ legtermészetesebb dolga, hogy egy katonaviselt jó állású fiatalember megnősül­jön. Továbbá, minden valószínűség szerint olyan közeli kapcsolatba került „azzal, a nö­vel", hogy megállapítsa, ebből a kapcsolatból valószínűleg jó házasság lesz és szép családi élet Öccse azonkívül közötte azt is. hogy ez nem lángoló, nem-tudok-nélküled-élni puber­tás-szerelem, hanem két felnőtt viszonylag érett embernek a „társadalmi szerződése", hogy feltehetően tudnak majd egymáshoz al­kalmazkodni, elviselik egymást a hétköznapi körforgásban, közös a szórakozási, érdeklődési körük, egyforma vagy hasonló nézeteik van­nak a gyermeknevelésről stb. Gondolom, sőt állíthatom, hogy mindezek igen józan és érett megfontolások, elképzelések, ha úgy tetszik, „ábrándok" a közös jövőre nézve; az ifjonti ábrándoknak, kedves kisasszony, nem kell minden esetben „kanosaiul festett egekbe" nézniük hanem lehetnek józanok, okosak, megfontoltak. Az is meggyőződésem, hogy a szerelmesek, illetve jegyesek az együtt töltött perceket és órákat manapság nemcsak szere! okozhatja ezeket a tüneteket?" „Nátha" Ha a nyálkahártyát izgató anyag jut az orrba, akkor tüsszentést reflex váltódik ki. Elterjedt szokás, hogy ha egy társaság­ban valaki tüsszent, akkor a többiek ezt „kedves egészségére" kívánják. Ez a szertartás sokak szemében annyira a jól­­nevettsóg követelménye, hogy tüsszentés után szétnézve várják a jókívánságokat, és ezek elmaradása esetén komolyan megsértődnek. Vajon valóban egészsé­günkre szolgál-e a tüsszentés? Való igaz, hogy a tüsszentés a szervezet védekező működése, amely a légutak külső részén gondoskodik az oda bekerült idegen anyagok eltávolításáról. A hirtelen jövő görcsös kilégzés azonban a tüsszentőtöl több méter távolságra permetezi szét az orrválladék apró, szabad szemmel nem látható cseppjeit a rajtuk elhelyezkedő kórokozókkal együtt. Biztos tehát, hogy a beteg, influenzás egyén tüsszentése a társaságban levőknek egyáltalán nem vá­lik egészségére. Ideje volna, hogy a hu­szadik század végére végre mindenki úgy tisztában legyen a tüsszentés fertőzést okozó hatásával, és elterjedjen az utóbbi elleni védekezés követelménye — a zsebkendőbe tüsszentés —, mint ahogy világszerte közismert és „kötelező" az azt követő kívánság! A tüsszentés tehát nemcsak a szerve­zet védekezésének, hanem megbetege­désének jele is lehet. Az embernek talán leggyakoribb megbetegedése a nátha, amely főképpen az ormyálkahártya hu­rutjában nyilvánul meg. Amit általában „influenzának", „grippenek" vagy éppen „chrípkának" neveznek, az csak az ese­tek egy részében következménye a valódi influenzavírus-fertőzésnek. Gyakran ezzel a szóval jelölik a különféle hüléses erede­tű. náthával járó betegségeket is. A tulaj­donképpeni influenza hirtelen magas láz­zal kezdődik, kezdetben az ormyálkahár­­tya gyulladása kevésbé kifejezett, ellen­tétben a hüléses huruttal, amelynek ép­pen a nátha a legfőbb tünete, míg a láz mérsékeltebb szokott lenni. Kétségtelen, hogy a két betegség között éles határvo­nalat húzni nem lehet, hiszen az enyhébb influenza és a súlyosabb nátha megkü­lönböztetése szinte lehetetlen. Mivel az influenza és a hüléses hurut is csaknem kivétel nélkül a hűvös évszakban keletke­zik, tekintettel az influenza okozta súlyos szövődményekre, nagyon fontos, hogy még az enyhébb hüléses megbetegedést is kezeljük otthon megfelelő módon. Az ormyálkahártya hurutja azonban nemcsak fertőzéses vagy hüléses, hanem allergiás eredetű is lehet. Ez azt jelenti, hogy az orr. mint „vészcsengő" elrom­lott. és nemcsak abban az esetben jelez veszélyt, amikor valóban fenyegeti vala­milyen idegen anyag a légutakat, hanem túlérzékenységében valódi, reális veszély nélkül is tüsszentésre ingerel. Az allergi­ás túlérzékenység lehet tisztán a szerve­zet alkati adottsága, de kiválthatja a levegőben lebegő és az egészséges egyének számára teljesen közömbös va­lamilyen anyag is. Ezt az általában „szé­nanáthának" nevezett betegséget a szé­naporon kívül egyéb anyagok is kiválthat­ják, pl. a virágpor, az ágymatrac pora vagy a közönséges lakáspor is. Jellegze­tessége. hogy csakis az illető anyaggal való találkozáskor keletkezik. Ha azt a környezetből sikerül eltávolítani, a nátha és a gyakori tüsszögés is megszűnik. A tüsszögés gyakori és kellemetlen velejárója az orrvérzés. Sokan ezt hideg víz felszippantásával próbálják elállítani. Az igyekezet legtöbbször eredménytelen marad, és az orrvérzés a beavatkozás miatt inkább lassabban áll el. mint aho­gyan az nélküle bekövetkezett volna. A víz ugyanis gátolja a vér megatvadását. a szippantás pedig fokozza az orr ereiben levő nyomást és ezzel a vérzést is. Elterjedt vélemény az is, hogy a fekvő helyzet vagy a fej hátrahajlítása csillapítja az orrvérzést. Ez is tévedés! Mi a teendő tehát orrvérzés esetében? Teljes nyugalomban, ülő helyzetben eny­hén elörehajtott fejjel ujjaink segítségével szorítsuk össze az orrszámyakat. Ezzel a módszerrel, vagyis az orrcimpáknak az orrsövényhez való szorításával, meggá­tolhatjuk a megrepedt hajszálérből eredő vérzést. Gomboljuk ki a gallért, a női ruha esetleg szűk nyakrészét, és a homlokra, valamint a tarkóra tegyünk hideg boroga­tást. Ha az orrszámyak összeszorítására a vérzés néhány percen belül nem áll el. tegyünk az orrba előzőleg kissé bevazeli­­nezett steril vattát. Ha ez többször is átvérzödik. keressük fel az orvost, mert makacs orrvérzéssel nagy mennyiségű vért veszíthetünk. A gyakori orrvérzés hátterében általában az ormyálkahártya ereinek fejlődési rendellenessége áll, aminek megoldása szintén az orvos fela­data. Dr.K-L műk bizonygatásával, hanem ennél jóval töb­bet azzal töltik, hogy megbeszélik, hogyan fognak élni, hogyan szervezik meg az életüket milyen viszonyt kívánnak kialakítani a szülők­kel, testvérekkel, családtagokkal, hogyan oszt-Kihez forduljunk? .Nyugtalanság" jeligére ják be majd jövedelmüket Az pedig számomra végképp érthetetlen, miért bántja önt annyira, hogy jövendő sógor­nője az ország másik végéből való. Na és mit tenne, ha öccse történetesen a világ másik végéről választott volna menyasszonyt netán valamilyen hét fátyolba burkolt leányt hozott volna a házhoz? Annak pedig végképpen örülnie kellene, hogy édesanyja szeretettel fogadta a kislányt s örül. hogy lassan-lassan közelebb kerülnek egymáshoz. Fiatal lány lé­tére csak nem ön szándékozik az anyós szere­pét játszani?! Azt ajánlom, ne a házasság megkötése ellen berzenkedjen, ezt egyébként még akkor sem tudná sem ön, sem más megakadályozni. A törvényes örökösök első csoportjába az elhunyt gyermekei és házastársa tartozik, akik egymás közt egyenlő arányban örökölnek. Az elhalt gyermekek helyébe ezek leszármazottai lépnek. Leszármazottak nem létében — az örökösök második cso­portjában az elhunyt házastársa és szülei örökölnek, valamint azok a személyek, akik az elhunyttal a halálát közvetlenül megelőző egy éven át közös háztartásban éltek, s ebből kifolyólag gondoskodtak a közös háztartásról, vagy eltartásuk­kal az elhunytra voltak utalva. Ebben a csoportban az elhunyt házastársa mindig legalább az örökség felét kapja. A törvényes örökösök harmadik csoportjába tartoznak az elhunyt testvérei, valamint ismét a vele közös háztartásban élt személyek az előző bekezdésben említett feltételek teljesítése mellett. Az ezen csoportba tartozó örökösök csak akkor jönnek tekintetbe, ha az elhunytnak sem házastársa nem volt. sem a szülei már nem élnek. Kcs-s gyermekgondozási segély. Havi 900 Kcs-t tesz ki a segély akkor, ha két két évnél fiatalabb gyermekről gondosko­dik. s havi 1 300 Kós-t, ha három két évnél fiatalabb gyermeke van a gondozásában. A második gyermeke megszületése után aszerint lehet igénye az anyasági pénzsegélyre, hogy mikor kezdi meg a szülési szabadságát. Ha az új szülési szabadságot az első gyermeke kétéves korának betöltését követő egy hónap letelte előtt kezdi meg, akkor az eddigi munkaviszonya és biztosítása alapján ugyanolyan anyasági pénzsegélyre lesz igénye, mint az első szülés után. Ha az első gyermeke kétéves korának betöltését követő egy hónap letelte után kezdi el az új szülési szabadságát, akkor csak úgy lehet igénye az anyasági pénzse­gélyre, ha a szülési szabadság megkezdése előtt legalább 25 napot ledolgozott, a pénzsegély összegét azonban ennek alapján újra kiszámítják, tehát nem a megelőző kiszámítás az irányadó. Az üzem által nyújtott szövetkezeti lakás kérdésében a szerződés pontos rendelkezései az irányadók, hogy köteles-e és mennyit visszafizetni, ha munkaviszonyát előbb szünteti meg. mint amennyi időre lekötötte magát. Dr B G ha valóban súlyos ok lenne rá, hanem igye­kezzék közelebb kerülni jövendő sógornőjéhez, biztos, hogy találnak egy olyan közös pontot amelyben a rokonsági kapcsolaton kívül is megtalálják a közös nevezőt Az ellenséges érzelmek kisugárzását a másik mindig megér­zi. egyelőre ne várja, hogy az „idegen " keresse önnel a közelebbi kapcsolatot Nézőpont kér­dése is. kit milyennek látunk, vélünk, vagy akarunk látni s vélni. Keresse ön is a kislány­ban azokat a belső értékeket amelyeket az öccse megtalált s meglátja, a negatív érzel­mek hullámai is csendesülnek, lassan eltűn­nek majd. Üdvözlettel Olvasónk a férje után — gyermekek nem létében — az elhunyt szüleivel együtt örökli a közösen felépített családi házat, amelynek fele része őt a házassági vagyon címén illeti meg, s csak a másik fele képezi a hagyaték tárgyát. Ha az elhunytnak már nem élnek a szülei, akkor az egész örökség az özvegyet illeti, az elhunyt testvérei ebben az esetben nem örökölnek. A hagyatéki terheket (a házra felvett kölcsönt) az örökösök örökrészük arányában kötelesek viselni. „IRQ" jeligére Egy gyermek esetén — az 1985. január 1-én életbe lépett 1984. november 13-án kelt 110. számú törvény szerint havi 600 Kés gyermekgondozási segély jár a gyermek egyéves koráig. Amennyiben az anya még egy iskolaköteles korban lévő (vagy rokkantság esetén 26 évnél fiatalabb) gyermekről gon­doskodik, akkor a gyermeke kétéves koráig jár a havi 600 Szeretnék rátalálni Negyvennyolc éves, elvált asszony keresi olyan férfi ismeret­ségét. akitől az életben még sok jót, szépet várhat, és aki még boldoggá tudná tenni. Jelige: „Szeretet és boldogság" Két kolléga, 50 éves, nem saját hibájából elvált és 48 éves nőtlen férfi szeretne falun élő, boldogságra és szeretetre vágyó asszonyokkal megismerkedni 50 éves korig. Egy-két gyermek nem akadály. Jelige: „Szerelem, megértés" Harmincnégy éves, 164 cm magas, falun élő, gyárban dolgozó lány szeretne megismerkedni hozzáillő férfival. Fény­képes levelek előnyben. Jelige: „Csallóköz"

Next

/
Oldalképek
Tartalom