Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-01-15 / 3. szám
Karla Voglová JETT dolgokkal foglalkozunk, mert a nagyobbakat korábban megoldottuk. A hetedik ötéves terv utolsó évében a javítóműhely fűtését kell megoldanunk, nem engedhetjük, hogy az emberek hidegben dolgozzanak. Tavasszal megkezdődik az istállótrágya konténeres kihordása, a mezei trágyatelepek kiépítése, az utak javítása és természetesen a környezetszépítés. Ezen a téren még nem lehetünk elégedettek. A mi dolgozóink megkövetelik a jó körülményeket, szép környezetet, de sokat is tesznek érte. Büszkék rá, hogy a járásban az elsők közé tartozunk ebben is. Szerintem ez az egyik feltétele annak, hogy dolgozóink átlagos életkora 41 év, s 106 dolgozónk életkora nem éri el a 35 évet. Mi tudatában vagyunk annak, hogy a fiatalokat csak jó feltételekkel lehet a szövetkezetben megtartani. S mi erre törekszünk. A jobbak közé kerülni Karla Voglová mérnök szövetkezeti elnök. (Az országban ilyen poszton 16 nő áll.) Két éve van a Liptovsky Mikulás-i járás pribylinai szövetkezetének élén. Az ő életében határkő az 1985-ös év. — Ez az év mutatja meg, teljesítettem-e kötelezettségemet, álltam-e szavamat. Két évvel ezelőtt, amikor átvettem a gazdaságot, a szövetkezet a kerületben az utolsó tíz között volt. Ekkor azt mondtam: három év alatt vagy felhozom a gazdaságot a jó közepesek közé, vagy nem érdemiem meg a bizalmat. Nos, a két év elég jól sikerült, a teljesítmények 40 százalékkal emelkedtek, ami arra vall, hogy a dolgozók akarnak és tudnak dolgozni, ha megfelelő körülményeket teremtünk munkájukhoz. De ez nem megy egyszerre, a szövetkezetben nagyon elhanyagolt volt a földalap, hiányoztak az alapeszközök, nagy volt a munkaerő-vándorlás. A szociális alap bővítése az elért eredményektől függ, ha ráfizetéses a gazdálkodás, nincs miből beruházni. A fiatalokat pedig elsősorban a lakással, óvodával, bölcsödével, a szociális körülmények javításával lehet megnyerni. Nálunk a dolgozók többsége már közel jár a nyugdíjhoz, a nők között pedig nagyon sok már régen túllépte ezt a korhatárt. Az első feladat tehát a szövetkezeti tagság fiatalítása, ami szorosan összefügg a lakásépítéssel. Második helyen említem — holott sorrendben az elsőnek kellene lennie — a termelés növelését, s ezt aligha lehet fiatal, szakképzett dolgozók nélkül elérni. Szövetkezetünk mezőgazdasági területe 2 100 hektár, ebből csak 300 a szántó, a többi rét, legelő. Távlati tervünkben szerepel 100 hektárral bővíteni a szántóterületet és szakosítani a termelést a vetőburgonyára, mert nálunk a 750 méter tengerszint feletti magasságban erre nagyon jó feltételek vannak. Jelenleg elérjük a 23,2 tonnás hektárhozamot, de ezt növelni szeretnénk 35 tonnára. Nagy tartalékaink vannak még a növendékállatok nevelésében és a tejtermelésben is. Legalább 20 fiatal dolgozót kell találnunk az állattenyésztésbe, számukra szeretnénk 1985-ben átadni 12 lakást. Melléküzemágunkat — fa, textil, bőr népművészeti tárgyakat készítünk — bővíteni szeretnénk, hogy biztosítsuk dolgozóinknak a téli foglalkoztatást is, jó munkalehetőségekkel tartsuk meg a faluban a nőket. Az üzemi étkezést jelenleg dolgozóink hetven százaléka veszi igénybe, de az év folyamán szeretnénk egy kiselejtezett autóbuszt úgy berendezni, hogy a mezön is kényelmesen étkezhessenek a dolgozók. Pribylinának 1 400 lakosa van, a szolgáltatások fejlesztésével is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a szövetkezetben maradjanak. Röviden fogalmazva: hetedik ötéves tervünk utolsó évében nagyon sokat kell tennünk még annak érdekében, hogy bekerülhessünk a jobbak közé. Megbízhatóbb gépekhez jutni Hana Konecná a jozefovi szövetkezet alelnöke. A 635 tagot számláló, 4 200 hektáron gazdálkodó szövetkezet a jobbak közé tartozik a náchodi járásban. A következő években jó termelési eredményeikhez hasonlót szeretnének elérni, és a jelenlegi költségeket csökkenteni. — Emellett vannak azért még gondjaink is. Például a cukorrépával. 375 hektáron termesztjük ezt a növényt, elérjük belőle a 40,9 tonnás hektárhozamot. De az eredményekkel nem vagyunk megelégedve, mert nagyon sok a veszteség, főleg a megfelelő betakarító gépek hiánya miatt. Nem lehetünk elégedettek a vetőmag minőségével sem; a kutatóintézeteknek ma már arra kellene törekedniük, hogy a talaj minőségéhez mért vetőmagot bocsássanak rendelkezésünkre. Olyan répafajtákat, melyeknek állandó a cukortartalma is. És egyszikű vetőmagot szeretnénk, hogy ne kelljen annyit egyelni az asszonyoknak. Mert ez a munka még rájuk vár, s bizony, ha az utolsó kapálásnál nem kapunk segítséget a szlovákiai asszonyoktól — akik szabadságuk alatt vállalták ezt a munkát —, nem tudom, hogyan győztük volna. A betakarítást az utolsó két évben „nonstop" végeztük, az 1984-es termést 167 óra alatt gyűjtöttük be. Persze, ez tökéletes munkaszervezést kíván és megfelelő gépparkot, de olyan eredményeket értünk el, hogy a szomszéd szövetkezetek csak bámultak s a legközelebbi betakarítást már ők is így akarják végezni. Bővítenünk kell még az üzemi konyhát, ezt júliusig, az aratás megkezdéséig föltétien be kell fejezni. Eddig a dolgozók kifőzdénkben és különböző vendéglőkben étkeztek. De ez nem jó, ezért az Agrostav, a járási termelési igazgatóság és a szövetkezet vezetősége közös kötelezettséget vállalt, hogy fél év alatt felépíti az 500 személyes kifőzdét. Ezzel megoldódik szociális programunk legsúlyosabb gondja is, s elmondhatjuk majd, hogy megteremtettük dolgozóinknak azokat a feltételeket, amelyek mellett sikeresen teljesíthetik hetedik ötéves tervünk kitűzött feladatait. Feladatok tehát bőven vannak az ország minden szövetkezetében. Bízunk abban, hogy a nők idén is ott állnak majd az első sorban azok között, akik segítökészséggel, akarattal, szorgos munkával járulnak hozzá mezőgazdaságunk, s ezzel együtt egész népgazdaságunk kitűzött feladatainak teljesítéséhez. Hogy az idei év eleji jókívánság valóra váljon: közös erővel teljesítsük mindnyájunk érdekében — a 7. ötéves terv minden feladatát. Anna Antonínová (fekete-fehér) és Ladislav Lisicky (színes) felvételei (nő 13)
