Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-04-09 / 15. szám
Egészségünk védelmében Őszintén gyermekeinkről Ha látássérült „Orvosom magas vérnyomást állapított meg nálam. Mi okozhatja a vérnyomás emelkedését?" M. N. A magas vérnyomás többféle ok miatt és többféle módon jöhet létre. A nyomás az erekben emelkedik. Olykor az összefügg egyéb betegséggel is, ennek tisztázása az orvos feladata. Igen gyakran a pontos ok nem mutatható ki, viszont maga a betegség — a magas vérnyomás — jól kezelhető. Azt is szoktuk mondani azoknak, akiknek magasabb a vérnyomásuk a normálisnál, hogy a legfontosabb maga a felismerés, vagyis az, hogy a beteg tudja, orvosi felügyeletre van szüksége, esetleg gyógyszert kell szednie. Az ember vérnyomása nem állandóan egyforma. Felemelkedik ideges állapotban, stresszhelyzetekben vagy például nemi izgalom hatására. Megfordítva az is gyakori, hogy különböző tényezők következtében leesik a vérnyomás olyan alacsonyra, hogy szédülés, sőt ájulás következhet be. De maradjunk a magas vérnyomásnál. Két értéket különböztetünk meg. Az úgynevezett szisztólés nyomást a szívösszehúzódás szakaszában és a disztólés nyomást a szív elernyedésének fázisában. Az ember vérnyomása az életkor előrehaladtával normális körülmények között is folyamatosan emelkedik. Egy 20 év körüli fiatal ember vérnyomása 120/70 körül van, egy negyvenévesé 140/80, a hatvanon felülieké 160/90 körül még normálisnak tekinthető. Akinek azonban ezeknél az értékeknél 20—40 higanymilliméterrel magasabb vérnyomása van, feltétlenül kezeltesse magát. Ezt azonban mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy a Szeretnék rátalálni Huszonhat éves, 145 cm magas, barna hajú, kék szemű lány társaság hiányában ezúton szeretne megismerkedni házasság céljából magányos fiúval 30 éves korig. Fényképes levelek előnyben. Jelige: „Válaszra várva" Huszonnyolc éves, 180 cm magas, jó megjelenésű, nem dohányzó, szeszes italt nem kedvelő elvált férfi szeretne megismerkedni hasonló korú, komoly becsületes lánynyal vagy elvált asszonnyal házasság céljából, aki megosztaná vele örömét, bánatát. Jelige: „Május 85" Huszonhét éves, 172 cm magas, vidám természetű fiatalasszony — egy hatéves kislánnyal — szimpatikus férfit keres 35 éves korig. Jelige: „Megértés" Huszonhat éves, 178 cm magas, barna hajú fiú, aki szeret táncolni, zenét hallgatni, és kedveli mindazt, ami nemes és szép, társaság hiányában ezúton szeretne megismerkedni hozzáillő lánnyal. Jelige: „Előttünk a boldogság" gyógyszer, amit az orvos felír, még nem minden. Az életmódra vonatkozó utasításokat is ajánlatos betartani. A legfontosabb az izgalommentes, nyugodt életmód, a sószegény táplálkozás, kerüjni az alkoholt, a dohányzást és óvakodni az elhízástól. Akinek súlya magasabb a normálisnál, kezdjen fogyókúrát. A magas vérnyomás — ha nem kezelteti magát a beteg — mindenki számára veszélyes lehet. A magasban dolgozók leszédülhetnek, a villanyszerelők áramütést kaphatnak, de általában minden veszélyes munkahelyen baleset forrása lehet. Azt is tudni kell, hogy a rendben tartott vérnyomással a beteg megelőzheti a későbbi szívbetegségeket, bizonyos határig az érelmeszesedést is, ennek azonban egyéb okai is vannak. A magas vérnyomás ugyanis nem érelmeszesedés következménye, hanem oka az érelmeszesedésnek, vagyis a tartósan magas vérnyomásban szenvedők erei meszesednek el. A magas vérnyomásban szenvedők száma világszerte igen nagy és folyamatosan emelkedik. Az emelkedés oka pedig elsősorban helytelen életmódunk következménye. Éppen ezért még egy fontos dologra szeretném felhívni a figyelmet, ez pedig az egyre gyakoribbá váló szívizominfarktus. Tudni kell, hogy a magas vérnyomás az infarktus rizikófaktoraként szerepelhet. A nyugodt, kiegyensúlyozott életmódot receptre felírni nem lehet. Azt azonban ki-ki megteheti saját maga, hogy egy-két órával többet alszik, mint ahogy korábban tette, kerüli a túl fűszeres, túl sós ételek fogyasztását, naponta sétál és könnyű tornát végez. Harmincnégy éves, érettségizett nő levelezne, illetve megismerkedne házasság céljából szintén érettségizett, szakmunkás, saját lakással rendelkező, nem dohányzó, minden káros szenvedélytől mentes férfival 37 éves korig. Fényképes leveleket kér. Jelige: „Sládkoviőovo" Harminchárom éves, 170 cm magas, falusi kertes házzal rendelkező szakmunkás szeretne megismerkedni szolid, házias lánnyal, aki szintén komoly, boldog családi életre vágyik. Jelige: „Dél-Szlovákiában" Otthonunkba várunk olyan 38—45 év közötti falusi életet kedvelő, józan, intelligens, független férfit, aki szeretni tudna mindhármunkat — egy anyukát és két gyermekét. Előnyben részesítjük a losonci (Lucenec), rimaszombati (Rim. Sobota) és rozsnyói (Roznava) járásból érkező leveleket. Jelige: „Ugye, hogy létezel T Huszonkét éves, 177 cm magas, barna hajú és barna szemű fiú szeretne házasság céljából megismerkedni komoly, becsületes, házias lánnyal 20 éves korig. Jelige: „Halványkék szemek" a kicsi... A szülők általában gondosan figyelik gyermekük fejlődését. Mégsem vehetik észre azonnal a gyermek születése után annak látási hibáját. Erre körülbelül a harmadik hónapban jönnek rá, ugyanis míg az egészséges gyermekek szemük, kel követni kezdik édesanyjukat, a körülöttük élő embereket, tárgyakat, a látási fogyatékos gyermek viselkedése, érdeklődése ekkor már más, mint a többi gyermeké. Szemmel érzékelhető dolgokra egyáltalán nem figyel, vagy csak erősebben megvilágított, kontrasztos színű, megfelelő nagyságú tárgyakra. Ezzel ellentétben viszont élénken reagál a különféle hangokra, erősebb szagokra, a tapintással érzékelhető ingerekre elmosolyodik vagy feléjük fordul. Ilyenkor a szülők első feladata, hogy gyermekükkel szakorvoshoz forduljanak, aki eldönti, hogy a kicsi a látási fogyatékosok melyik csoportjába tartozik. A látási fogyatékosság a látási analizátor valamely részének (szem. látópálya, látóközpontok) különböző kórokok hatására létrejött organikus (szervi) vagy funkcionális (működési) elváltozása. Létrejöhet öröklés útján, vagy a látási analizátort a méhen belüli életben, a szülés alatt vagy a méhen kívüli életben ért bántalmak következtében. Enyhébb formája a gyengénlátás, súlyosabb formája a vakság. Az orvosi kivizsgálás és szakvélemény után a szülőknek tudomásul kell venniük, el kell fogadniuk egyébként egészséges gyermekük látási fogyatékosságát és az ezzel járó fejlődési rendellenességeket. A látás és az irányított mozgás közötti kapcsolat kialakulásának hiánya miatt a vak kisgyermeknél a mozgásfejlődés lelassulása figyelhető meg. Később kezdenek oldalra és hasra fordulni, kúszni, ülni, állni és járni. A járás elsajátítása hónapokat is késhet, amit még hátráltat a magára hagyott vak gyermekben kialakuló mindenféle helyzetváltoztatással szembeni gátlás, félelemérzet, mivel próbálkozásai során gyakran beleütközik környezetének tárgyaiba. A látási ellenőrzés hiánya következtében különféle test-, illetve fejtartási rendellenesség — túlságosan magasan vagy előre tartja a fejét —, mimikái elszegényedés alakulhat ki. A gyengénlátók mozgásfejlődése közel áll a látókéhoz, bár itt is észlelhetünk fejlődési lemaradást, rendellenességeket, ami az aliglátóknál még inkább fokozódik. A gyengénlátóknál, de elsősorban a vakoknál késik a beszédfejlődés kezdete, mivel a beszéd kialakításában az ép gyermek nemcsak a hallását használja fel, hanem a hangok helyes kiejtéséhez szükséges látható artikulációs mozgásokat is. Vak kisgyermekeknél gyakran előfordul, hogy beszédük formailag jól fejlődik, azonban a helyesen kiejtett hangok, illetve szavak mögött (beszűkült megismerési lehetőségek következtében) nincs tartalom. A látási fogyatékos gyermekek nevelésében (csakúgy, mint a többi rendellenesség esetében) döntő szerepe van a családnak. Fontos, hogy a látási fogyatékos gyermeket a család egyenértékű tagjaként kezeljék, ne legyenek kiváltságai fogyatékossága miatt de ne legyen mellőzve sem. A szülők által előre meghatározott napirend biztosítsa, hogy a különböző jellegű tevékenységek rendszeresen váltsák egymást. Ugyancsak a szülők feladata, hogy megteremtsék a jó egészségügyi feltételeket (a vak kisgyermek is általában a földön játszik, ezért ügyelni kell a padló és a játékok tisztaságára). Külön figyelmet kell fordítani a szem higiéniájának elsajátíttatására, megtartására. Figyelmeztessék kisgyermeküket, ha piszkos kézzel akarja megérinteni szemét, tartsuk távol a szennyező anyagoktól. A gyengénlátók számára ártalmas az erős fényhatás, a túlzott napozás, ezt kerülni kell. Lényeges megtanítani a szemüveg és más optikai segédeszköz rendeltetésszerű használatára. A családi nevelés egyik fontos feladata a gyermek mozgásának fejlesztése, a járás megtanítása. Megfelelő külső körülmények biztosítása mellett (ruházat akadálymentes hely) hagyjuk időt a mozgás gyakorlására, próbálgatására. Meg kell tanítani az egyenes vonalú járásra, kezdetben vezetéssel, később hangzó cél követése után. Figyelmeztessük járás közben a helyes fej- és testtartásra. A szobában való tájékozódáson kívül a nagyobb térben való tájékozódásra nevelésnek elkezdése is a család feladata. Miután már megismerte az egész lakást vigyük gyermekünket a játszótérre, ahol gondos felügyelet alatt tapintási és akusztikus támpontok segítségével tanítsuk tájékozódni gyermekünket. Mint minden gyermeknek, így a látássérültnek is leggyakoribb tevékenysége a játék, amely elősegíti ép érzékszervei fejlődését. Kezdetben olyan játékot adjunk a gyermek kezébe, amely hangot ad, később összerakásra, szétszedésre alkalmasakat. Jók azok a játékok, amelyekkel a gyermek mozoghat, húzogathat maga után. Tapintása jól fejleszthető nagyobb majd kisebb játékok, tárgyak válogatásával. Hallását, ének, zene, beszéd hallgatásával, reprodukálásával fejleszthetjük. Ezzel emlékezőképességét is fejleszthetjük. A sérült gyermek fejlődését úgy kell irányítani, hogy későbbi élete folyamán kiegyensúlyozott legyen, tudatosítsa látási hibáját, de a lehetőségeit is, be tudjon illeszkedni a vele egykorú egészséges gyermekek, később a felnőttek csoportjába. A gyakorlat azt mutatja, hogy a jó nevelési körülmények között fejlődő látási fogyatékos gyermek a beiskolázás idején, iskolai érettség és nevelhetőség szempontjából alig különbözik ép látású társaitól. Ez a tény is hangsúlyozza a helyes családi nevelés fontosságát. CSÁSZÁR MÁRTA Dr. Vándor László (nőn)
