Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-04-09 / 15. szám
A járások kategóriájában első helyen végzett dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), Liptovsky Mikulás-i és terebesi (Trebisovj járás képviselőinek nőszövetségünk elnöke, Elena Litvajová átnyújtja a 25 000 Kcs értékű juta/omútra szóló utalványt. A társadalomnak —a családnak —önmagunknak Egykor azt tanultam szüleim házánál, hogy ami egy fillérnyit ér, az már érték. Meg kell becsülni. Megnézni, mire való, hol, miként lehetne hasznosítani. Mert az ember csak úgy viszi valamire, ha töri a fejét, ha gondolkodik, ha a parányiban is meglátja a lehetőséget. Ez a gondolat volt a meghatározója nőszövetségünk társadalmi mozgalmának is és ezt fejlesztették tovább az elmúlt évtized alatt szinte felmérhetetlen sok értéket teremtve. A vetélkedő formájú mozgalom — ki ad többet, ki tud jobbat alapon — egy évtizeddel ezelőtt A jó ötlet aranyat ér! jelszóval ébresztgette, rázta fel a közvéleményt, amelynek nyomán társadalmi összefogással a gyermekintézmények — óvodák, bölcsődék, napközik — sorát létesítették szinte a semmiből annak érdekében, hogy a dolgozó nö-édesanya a szülési szabadság letelte után ismét munkába állhasson, kamatoztatva tudását, képességeit a közösség javára, keresetével járulva hozzá a család életszínvonalának emeléséhez. Szolgáltatásokat létesítettünk kihasználatlan, romos helyiségek tatarozásával, régi műhelyek felújításával, hogy a háztartásvezetéssel járó munkának legalább a töredékét levehessek a családok válláról. Mennyi lelkesedés, mennyi áldozatkészség előzte meg valamennyi létesítmény átadását... Elért eredményeink láttán ez a cselekvő igyekezet meghatványozódott a mozgalom második szakaszában, amelyet hét esztendeje a Mindent az emberért jelszóval hirdetett meg a Szlovákiai Nöszövetség Központi Bizottsága. Megtanultuk, hogy ebben a mozgalomban egyesíthető minden erő, minden elképzelés, együttműködhet a nőszervezeti tagság, a lakóbizottságok, a lakosság, a nemzeti bizottságok képviselői, a funkcionáriusok, az ifjúság, a nyugdíjasok — egyet akarva: társadalmunk további fejlődését, mindannyiunk javát. Amint minden esztendőben, idén is a nemzetközi nőnapot követő héten értékeltük társadalmi mozgalmunk eredményeit, a Mindent az emberért hetedik esztendejét. Nöszövetségünk elnöke az országos értekezleten örömmel summázta az eredményeket, amelyek az elmúlt esztendőben a lakosság leleményességéből, szorgalmából születtek, igen kevés anyagi, de annál több egyéni-erkölcsi vállalással, nőszervezeteink nagyszerű politikai-nevelő, lelkes szervező munkája nyomán. Főbeszámolójában hangsúlyozta, hogy a történelemben rövidke időszak hét esztendő, de az az idő, amit a hét év alatt a mozgalom résztvevői többletmunkában a társadalomnak adtak, sok millió társadalmi munkában ledolgozott órát jelent, sok száz bölcsödét, játszóteret, amelyek helyi tartalékokból, helyi forrásokból létesültek. Ez az idő a kereskedelmi egységek, szolgáltatások hálózatának továbbfejlesztését, bővítését, munkájuk minőségének javítását jelenti; állandó küzdelmet minden hektárnyi földért, ami termővé varázsolható, hogy önellátásunkat szolgálja. Egészséges versengés volt ez az időszak a legszebb faluért, a legszebb városért; mindennapos küzdelem környezetünk „egészségének" megóvásáért. Egyetlen mondatba sűrítve: az ember küzdelme önmaga javáért, boldogulásáért, kényelmes életéért, amelyhez saját öntudatosságával, kezdeményezésével cselekvőén járult hozzá, mélyebb, konkrétabb tartalommal töltve meg szocialista társadalmunk krédóját — mindent az emberért. Papírra vetni, felsorolni az eredményeket, meddő törekvés lenne, mivel nem lehet mindent számokkal, órákkal, koronákkal mérni. De felvillantunk legalább néhány részeredményt, hogy mozaikszerüen összeállhasson a kép, amely a mozgalom erejét tükrözi: — az elmúlt évben 14 081 tanuló és 3 345 nyugdíjas étkeztetését oldották meg kezdvezményesen a vendéglátóipari egységek; — 540 üzemben sikerült bevezetni a félkész ételek előállítását, főleg azokban a járásokban, ahol korábban e szolgáltatás meghonosítása sok nehézségbe ütközött; — további 258 vendéglőben étkezhetnek azok az állampolgárok, akiknek egészségi állapota megkívánja a kímélő táplálkozást; — 297 kereskedelmi egység létesített „táskaszolgálatot" mintegy hatvannégyezer fogyasztó számára; — a kommunális üzemek 124 helyen működtetnek vasalószolgálatot; — a helyi gazdálkodási üzemek harminc hiánycikk (gyúródeszka, fakanál, káposztagyalu, aluminium létra, húsörlő, gyümölcsprés stb.) gyártását kezdték meg és látják el folyamatosan a keresett árukkal a piacot; — 208 osztállyal bővült az óvodák hálózata — ötezernél több kisgyermeket helyeztek el bennük —, ötvennyolc osztállyal a napközi otthonoké; — 163-m, gyarapodott a gyermekjátszóterek száma. Különös figyelemmel kísérte a mozgalom az említett időszakban a termőföld lehető legjobb kihasználását, a mezőgazdasági termékek és a tej minőségének állandó javítását. A nemzeti bizottságok megművelésre 176 hektár földet adtak át a Szlovákiai Kertbarátok Szövetségének, 333,5 hektárt a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének, 18,42 hektárt más társadalmi szervezeteknek és 11,63 hektárt iskoláknak. Ez a sok föld mindeddig parlagon hevert. Nőszervezeteink tagjai és az ifjúság sokezer tonna szénát, értékes hulladékanyagot és gyógynövényt gyűjtött társadalmi munkában. S mindehhez társult még az a számtalan akció, felhívás, vetélkedő, amely a mozgalom keretében a környezet szépitését-óvását tűzte ki céljául. „A legszebb erkélyért" vetélkedőben például 50 957 lakástulajdonos kapott elismerést, és rajtuk kívül még hányán kapcsolódtak be ebbe a vetélkedőbe?! Ha belegondolunk, hogy ezeken az erkélyeken limlom és száradó alsónemű helyett virág pompázott — már nagy lépést tettünk előre környezetünk, lakóhelyünk arculatának szépítéséért. Megbecsült, közérdekű mozgalom volt a Mindent az emberért, amelytől most, miután teljesítette küldetését, elköszönünk, hogy átadja helyét az újnak, sikeres társadalmi mozgalmunk még gazdagabb tartalommal telített harmadik szakaszának, amelyet az országos értekezleten nőszövetségünk központi bizottsága A társadalomnak — a családnak — önmagunknak jelszóval hirdetett meg. Mi az, ami más, ami új, ami több lesz ebben a harmadik részben — melyek azok a területek, ahová az előbbi kettő nem ért el? A harmadik szakasz mindenekelőtt azt térképezi fel, mi mindent kellene beiktatni elkövetkező választási programunkba, mi lehetne az, amit nagyobb részben önerőből valósíthatunk meg szocialista társadalmunk fejlődésének jelenlegi időszakában azokon a területeken, ahol a legtöbb tennivaló akad a lakosság igényeinek kielégítésében. Nőszövetségünk Központi Bizottsága pontokba foglalta a programot, továbbítva azt a járási bizottságainkra, hogy megismertessék a feladatkörökkel a járások nőszervezeteit. Nem mondhatjuk, hogy merőben új tennivalók várnak ránk. Nagyon sok mindent folytatnunk kell. így többek közt az óvodák és a bölcsődék hálózatának bővítését, mert miként népesedésünk görbéje állandóan emelkedik, úgy további óvodákra, bölcsődékre is szükség van. Az idős emberekről történő gondoskodást állandóan javítani kell, további nyugdíjasotthonokat, -klubokat létesíteni, étkezési lehetőségeket biztosítani számukra. Hasonlóképpen meg kell oldani a tanulóifjúság iskolai étkeztetésérmindenütt, ahol még eddig nem sikerűit. Nem állhatunk meg a szolgáltatások fejlesztésében sem. A korszerű — többek közt a megrendelő lakásán elvégezhető — szolgáltatási formák bevezetését, a határidők leröviditését tűzte ki céljául a mozgalom. A kereskedelem és a szolgáltató üzemek nyitvatartási idejének módosítását, a dolgozó nők igényeinek megfelelően, különös figyelmet fordítva azonban az említett két területen dolgozó nők munkakörülményeire. Az élelmiszerekből való önellátás mértékének segítése ezután is benne foglaltatik a feladatokban. A földalap további gazdaságos kihasználása, a termés veszteségmentes begyűjtése, ésszerű értékesítése és fogyasztása, a hulladékanyagok, gyógynövények gyűjtése — állandó feladat. Fokozott figyelmet szentel az új program a serdülő ifjúság mozgásigénye kielégítésének szűkebb környezetükben, lakótelepi sportpályák létesítését és hazánk hegyvidékein ifjúsági üdülőközpontok kialakítását tervezik. Az ifjúság nevelésének ezen a területein ugyanis évek sora óta csak nőtt az adósságunk, amit — mindannyian úgy látjuk — sürgősen törleszteni kell! Nöszövetségünk társadalmi mozgalmának harmadik szakaszában is sok okos ötletre, leleményességre, dolgos kézre van szükség, hogy győzzük bokros tennivalóinkat. De, amint nöszervezeti tagjainkat a múltban sem kellett a közös ügy érdekében noszogatni, bizonyára most sem kell. És a példa vonzza a többieket, mindenkit, akinek társadalmi dolgaink nem közömbösek. L Lisicky felvételei JANDANE H. MAGDA GÜD
