Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1985-01-10 / 2. szám

CSALÁDI KOR A pályaválasztásra való nevelés eredményei A Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának 230/73 és 290/77, vala­mint az SZSZK kormánya elnökségének 91/80-as számú határozatai értelmé­ben az iskolaügyi szervek és az iskolák külön feladata, hogy a középiskolák­ban, illetve a főiskolákon és az egyete­meken hazánk lakossága nemzetiségi összetételének megfelelő arányban biztosítsák a magyar nemzetiségű di­ákok és hallgatók létszámát. E határo­zatok alapján az SZSZK Oktatási Mi­nisztériuma számos olyan feladatot szabott meg a magyar tanítási nyelvű alap- és középiskolák igazgatói és pe­dagógusai számára, melyeknek célja a továbbtanulásra jelentkező magyar nemzetiségű tanulók számának emelé­se és a tanulók érdeklődésének jobb összehangolása a társadalmi igények­kel és elvárásokkal. Sokéves tapasztalatként mondhatjuk el, hogy bár az 1970-es évekhez viszo­nyítva — amikor a magyar tanítási nyel­vű gimnáziumokban érettségiző tanu­lóknak mindössze 35 %-a jelentkezett továbbtanulásra — lényegesen javult a tanulók pályaorientációja, az utóbbi évek eredményeivel lehetünk teljes mértékben elégedettek. A szlovákiai át­laghoz viszonyítva ugyanis a magyar tanítási nyelvű gimnáziumokból to­vábbra is szembetűnően kevesen je­lentkeznek főiskolai továbbtanulásra, ezen belül is különösen kevés a műsza­ki főiskolákra jelentkező érettségizettek száma. Az elmúlt iskolai évben az SZSZK Oktatási Minisztériuma külön foglalko­zott a gimnazisták továbbtanulásának problémakörével. A megkülönböztetett figyelem oka az volt, hogy az említett évben sem sikerült a kívánt ütemben növelni a főiskolákra és egyetemekre jelentkező magyar nemzetiségű tanulók számát, és a jelentkezők közül felvett tanulók számát tekintve eredményeink még inkább elmaradtak az elvárások-Az áttekintésből nyilvánvaló, hogy az egyes tanulmányi irányzatokra jelent­kező tanulók aránya szlovákiai átlagban sem volt összhangban a tervszámokkal, ez az eltérés azonban a magyar nemze­tiségű tanulóknál sokkal nagyobb. En­nek következtében a magyar nemzeti­ségű tanulók közül több aránylag jó tanulót sem vettek fel az egyetemekre, másrészt viszont a műszaki főiskolákra lehetetlen volt több tanulót felvenni a jelentkezők alacsony száma miatt, konkrétabban: a műszaki főiskolákra tói. Ezért 1984 márciusában részlete­sen elemeztük külön-külön is az egyes magyar tanítási nyelvű gimnáziumok munkája eredményességének legfőbb mutatóit, mégpedig a főiskolára jelent­kező tanulók számát, ezen tanulók eredményeit az érettségi, majd a felvé­teli vizsgán, valamint az adott gimnázi­umból a főiskolára felvett tanulók szá­mát. Ezzel egyidöben az SZSZK Oktatá­si Minisztériuma megbízásából a Bra­tislava! Gyermekpszichológiai és Pa­­topszichológiai Kutatóintézet kérdőíves módszerrel vizsgálta a tanulók pályavá­lasztásra való nevelésének eredmé­nyességét hazánk magyar tanítási nyel­vű gimnáziumaiban. E két felmérés so­rán szerzett tapasztalatainkról szeret­ném részletesebben tájékoztatni la­punk olvasóit. Meggyőződésem, hogy a konkrét adatok ismeretében sikerül fel­tárni a munkánkban még meglevő tar­talékokat, és okulva a hiányosságokból az elkövetkező években sikeresebben oldjuk meg feladatainkat oktató-nevelő munkánknak ezen a területén is. Az 1983—84-es tanévre Szlovákia összes egyetemére és főiskolájára 23 498 tanuló jelentkezett, ebből 1 357, vagyis 5,8 % volt a magyar nemzetiségű jelentkező. A felvett tanu­lók száma 11 848 volt, közülük 574 magyar nemzetiségű, tehát az összes felvett tanulónak mindössze 4,8 %-a. A magyar nemzetiségű felvett tanulóknak a jelentkezőkhöz viszonyítva kisebb aránya — amint azt a felmérés adatai is igazolták —, a következő okokra vezet­hető vissza: — A jóváhagyott tervszá­mok értelmében Szlovákia főiskoláira az említett iskolai évben 12 000 hall­gatót vehettek fel. Az egyes tanulmányi irányzatokra jelentkező magyar nemze­tiségű tanulók megoszlása ebben az évben is aránylag nagymértékben kü­lönbözött a tervben előirányzott meg­oszlástól. amint ezt az alábbi táblázat adatai is igazolják: tulajdonképpen minden olyan magyar nemzetiségű tanuló bekerült, aki bár­milyen eredménnyel, de eleget tett a felvételi vizsga követelményeinek, az egyetemekre pedig a többszörös túlje­lentkezés miatt csak a legjobbak kerül­tek be. Az SZSZK Oktatási Minisztériuma részletesen elemezte Szlovákia egyete­meinek és főiskoláinak 18 karára je­lentkezett tanulók felvételi eredménye­it. Az elemzés során megállapítottuk, hogy e karokra az összes jelentkező 11,5 százaléka, míg a magyar nemzeti­ségű jelentkezők 19,1 %-a nem jelent meg a felvételi vizsgán, s ennek követ­keztében a magyar nemzetiségű tanu­lók közül már eleve 7,6 %-kal nagyobb volt a „lemorzsolódás". Az elemzés egy másik szembetűnő megállapítást is fel­színre juttatott, mégpedig azt, hogy egy magyar nemzetiségű felvételizőre át­lagban 0,88 elégtelen jutott, míg a szlovákiai átlag mindössze 0,52 elégte­len. A korábban említett 18 karon fel­vételiző 11 849 tanuló ugyanis össze­sen 6 125 elégtelent „szedett össze", míg a 843 magyar nemzetiségű tanuló­ra eső elégtelenek száma 741 volt. A megállapított adatok alapján tehát elmondhatjuk, hogy a főiskolákra és egyetemekre felvett magyar nemzetisé­gű tanulók aránylag alacsony arányá­nak legfőbb okai a következőkben rej­lenek : — a kívántnál lényegesen kevesebb a jelentkező, > — a jelentkezők megoszlása merőben különbözik a tervszámok által előírt megoszlástól az egyetemi, illetve a műszaki irányzatokon, — a magyar nemzetiségű jelentkezők sokkal nagyobb arányban nem je­lennek meg a felvételi vizsgán, — a magyar nemzetiségű jelentkezők körében több a felvételi vizsgán az eredménytelen tanuló. Elemzésünk során felfigyeltünk arra a tényre is, hogy jelentős eltérések mu­E számok ismeretében jogosan elvár­ható minden magyar tanítási nyelvű gimnáziumtól, hogy az elkövetkező időszakban feltárják az iskolájukra vo­natkozó hiányosságok konkrét okait, és olyan intézkedéseket foganatosítsanak, melyek révén biztosítható, hogy az ok­tató-nevelő munka eredményességét leginkább bizonyító mutatókban elérjék tatkoznak az egyes gimnáziumokból érkező tanulók felvételin tapasztalt tu­dásszintjében. Az említett iskolai évben érettségizettek közül ugyanis duna­­szerdahelyi (Dunajská Streda), komáro­mi (Komárno), füleki (Firakovo), rozs­­nyói (Roznava) gimnáziumok tanulói ál­tal elért eredmények semmiben sem maradtak el a Szlovákia bármely más gimnáziumában végzett tanulók ered­ményeitől, ugyanezt viszont nem mondhatjuk el a szenei (Senec), somor­­jai (Samorin), Stúrovói, ipolysági (Sahy), nagykaposi (Veiké Kapusany) és a ki­­rályhelmeci (Kráfovsky Chlmec) gimná­zium tanulóinak teljesítményéről. Az adott iskolából főiskolára jelent­kező tanulók száma, a tanulók által a felvételi vizsgán elért eredmények olyan lényeges mutatók, melyek arány­lag objektívan tükrözik a gimnázium­ban végzett oktató-nevelő munka szín­vonalát, jelzik a meglevő tartalékokat s esetenként a hiányosságokat is. E té­nyek ismeretében le kell szögeznünk, hogy a magyar tanítási nyelvű gimnázi­umok közül némelyikben a komplex módon értelmezendő feladatrendszer­nek nem tudtak teljes mértékben ele­get tenni, hiszen vagy a főiskolai to­vábbtanulásra nyertek meg a szlovákiai átlagnál sokkal kevesebb tanulót, vagy a tanulók felvételi vizsgán elért ered­ménye volt rosszabb a szlovákiai átlag­nál. E megállapítást egyértelműen bi­zonyítja az alábbi áttekintés is: a szlovákiai átlagot. A meglevő hi­ányosságok feltárásakor bizonyára hasznos segítséget nyújthat a Gyer­mekpszichológiai és Patopszichológiai Kutatóintézet kérdőíves módszerrel végzett felmérése is, melynek eredmé­nyeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Gimnázium Az 1982/83-as isko­lai évben érettségi­zettek száma A főiskolai továbbta­nulásra jelentkezett és a felvételin megje­lent érettségizők szá­ma %-ban az érettségi vizsgán a főiskolai felvételi vizsgán Az egy tanulóra eső elégtelen osztályza­tok átlaga a felvételi 1 vizsgán Bratislava 62 76,3 1.56 2,81 0,93 Senec 34 52,3 1,47 3,15 1,45 Dunajská Streda 104 70,3 1,70 2,75 0,71 Samorin 68 50,0 1,57 3.10 1.24 Galanta 97 53,3 1.76 2,89 0,84 Komárno 134 69,9 1.74 2.59 0,72 Nővé Zámky 54 51.5 1,80 2,61 0,82 Stúrovo 52 50,0 1,71 2,62 1,06 Zeliezovce 48 56,6 1,54 2,78 0.70 Fifakovo 62 63,1 1,56 2,31 0.46 Rimavská Sobota 28 23,5 1,85 2,58 0,75 Safárikovo 34 42,8 1,61 2,59 0.66 Kosice 43 34.6 1,73 2,22 0,44 Moldava nad Bodvou 26 18.7 1,70 2,83 0,50 Roznava 28 70,6 1.53 2,03 0,25 Kráfovsky Chlmec 45 35,7 1,46 3,00 1.43 Veiké Kapusany 29 38,9 1,44 2,83 1,10 Tanulmányi irányzat A felvehető tanulók aránya %-ban Az összes jelentkező tanuló aránya %-ban A magyar nemzeti­ségű jelentke­zők aránya %-ban egyetemi 25 32 38,5 műszaki 53,5 39 34,2 közgazdasági 10 13,2 10,1 mezőgazdasági 10,5 13,1 14,8 művészeti 1 2,5 2,4

Next

/
Oldalképek
Tartalom