Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1985-02-26 / 9. szám

A világ a hatvanas években kezdett rá felfigyelni, és megdöbbent: a fasizmus, valamiféle rút és torz tűzma­­dárként, újjáéledt. A világ különböző pontjain, különbö­ző formában és különböző cégérek alatt Most a nyolc­vanas évek közepén hírek, tudósítások újságcikkek, filmek, dokumentumfilmek tömkelegé foglalkozik az újfasizmussal, a neonácik tevékenységével. Először a bolhapiacon jelentek meg a Harmadik Birodalom relik­viái, majd a „hivatalos pultokon" is, tömegfogyasztásra szánva. Memorok hanglemezek, ritkábban filmek, ho­vatovább pedig már videokazetták állnak rendelkezésre a hitleri fasizmusról, és történelemhamisító brosúrák — a koncentrációs táborok, a faj- és népirtás „védelmé­ben". Most, a nyolcvanas évek derekán, negyven évvel a hitleri fasizmus felett aratott győzelem — ám nem eltiprása — után, sajnos, elmondhatjuk: ismét konjunk­túrában van a horogkereszt, tengeren innen és tengeren túl. És hívei nem válogatnak a módszerekben. Tengeren innen — a Német Szövetségi Köztársaság­ban. Az utóbbi hónapok híreiből válogatunk ... Stuttgart Újfasiszta csoporthoz tartozó fiatalok, szám szerint öten, a gyorsvasúton nekiestek és alapo­san helybenhagytak néhány utast, akik le akarták kaparni a szerelvény ablakára ragasztott horogkeresz­tes „Visszajövünk!" feliratú plakátot. Ugyanebben a nagy városban ultrajobboldali szélsőségesek külföldi munkások szállójának igazgatósági épületét gyújtották fel. Ugyanitt egy mozi előtt két fiatal fiút csaknem agyonvertek, mert azok meg akarták nézni az „Örökö­sök" című fasisztaellenes beállítottságú filmet. Düsseldorf—Gerresheimban az újfasiszták fölgyúj­tották a helyi zsinagóga épületét Duisburgban pedig egy bérházat, amelyben külföldi munkáscsaládok lak­tak. A gyújtogatásnak hét török munkás esett áldoza­tul. Uwe Amtomak hívják a Schleswig-Holstein-i parla­ment képviselőjét, aki e szövetségi tartomány parla­mentjében elmondott espozéjában felhívta a figyelmet a náci veszélyre, s akit ezt követően az újfasiszták névtelen levélben figyelmeztettek: a jövendő koncent­rációs táborokban egyike lesz az első internáltaknak. Hannover. A Hannoversche Allgemeine Zeitung 1984 októberében közölte, hogy a münsteri nyugatnémet fegyveres egységek gyakorlótere közvetlen szomszéd­ságában levő telken a Jürgen-féle betiltott csoporthoz tartozó újfasiszta fegyveres egység gyakorlatozott, par­don, „játszott harci játékokat", s amikor a helyi antifa­siszta szövetség tagja fényképen akarta megörökíteni őket, az újfasiszták kézifegyverrel tüzelni kezdtek rá. Egyébként az, hogy ezt a Jürgens-féle telket milyen célokra használják, ismeretes a hatóságok, az aisó­­szászországi belügyminisztérium előtt is, ennek elle­nére úgy tesznek, mintha semmiről nem tudnának. Ehhez csupán annyit hogy a „Szövetségi Alkotmány­védelmi Hivatal" (vagyis a titkosszolgálat) feltételezése szerint jelenleg NSZK-ban 68 különböző újfasiszta harci egység (körülbelül 1 400 nyilvántartott emberrel) tevé­kenykedik. A Der Spiegel, a tekintélyes és nagyon olvasott hamburgi hetilap szerint ezeknek a csoportok­nak a száma a legkevesebb százhatvan, és nem egy csoportban ott vannak — szám szerint mintegy négy­százan — a betiltott, hírhedt Hoffmann-féie csoport tagjai. A hivatalos szervek engedékenysége folytán az újfa­siszták képviselői antikommunista jelszavaikkal leple­zetlenül részt vesznek a tartományi választásokon, s például Baden-Württemberg ben a legutóbbi választáso­kon a szavazatok 3.5 százalékát kapták meg. S míg a hatvanas években a csoportulásokon, gyűléseiken, „ki­rándulásaikon" nagyobbára idősebb arcokat lehetett látni, ma viszont már túlsúlyba került a fiatalabb és a legfiatalabb korosztály. A toborzás ez olyan hangzatos nevű csoportokba, klubokba, mint Halálfej, Oroszlánok, Vörös Farkasok stb. nem nehéz. A nyugatnémet nagy­városok tele vannak csellengő munkanélküli tizen- és huszonévesekkel. Az egyik legaktívabb vezető szemé­lyiség, a Bundeswehr volt tisztje szerint a labdarúgó meccsek közönsége, az utcai gengszterek „könnyen megnyerhető, megbízható utánpótlással szolgálnak". Persze, az újfasiszta összejöveteleken értelmet és célt kap a brutalitás, az erőszak, a feltűnési vágy, mindent „szabad", s mindegy, milyen jelszavak alatt... A Német Szövetségi Köztársaságban a tisztességes polgárok a haladó és demokratikus erőkkel együtt immár hosszú évek óta követelik, hogy tiltsanak be minden ultrajobboldali, újfasiszta szövetkezetét cso­portot Hiába. Az, ami egyszer-másszor a bíróságok elé kerül, csupán a jéghegy csúcsa. A többi, mint ahogy egyes hivatalos körökben hangoztatják, semmi más, csak amolyan „sajátos folklór" ... * * * Mint már említettük a hatvanas években jelentek meg először a bolhapiacokon a Harmadik Birodalom relikviái: náci kitüntetések, egyenruhák, néhány évvel ezelőtt például egy londoni árverésen nagy pénzért kelt el Hitler sapkája, díványa, akvarelljei, tusrajzai. Ma már „sikk" megszerezni egy-egy olyan tárgyat amely haj­dan a birodalmi kancellária vagy valamelyik náci főem­ber tulajdona volt Ma a legjobb üzlet a bolhapiacon és világhírű régiségkereskedésben a nácizmus „kiárusítá­sa". Persze, ahhoz, hogy valaki ilyen gyűjteménnyel dicsekedhessen pénz kell. A tengeren túl, az Egyesült Államok Kansas City városában egy Keith Wilson nevű gazdag ember vacso­rái keltenek manapság feltűnést és — visszatetszést. A háziúr legdrágább étkészletéről elmondja, hogy a kézzel festett porcelán Hermann Göring háztartásából való, a • Az álca: honvédelmi sport... • Gyújtogató oroszlánok és farkasok a zsinagógában • A hivata­lok szembekötösdit játszanak • A legjobb bolt — nemcsak a bolhapi­acon • Hová lett Éva Braun autója? • A vacsora tálalva — de kinek van rá gusztusa? • Ölj, rabolj és gyújtogass — és tiéd lesz a „feltámadt" Biroda­lom ... t Ähan és feketében Kísértetek barnaban es (nős)

Next

/
Oldalképek
Tartalom