Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-02-19 / 8. szám
A gutái „TUZEX" Csaknem minden kapható itt, darab- és méteráru, konfekció, cipő, iparcikkek és üvegáru, szőnyeg és mindez nem több, mint 70 négyzetméter területen. A piciny raktárban pedig (területe alig 14 m2] a mennyezetig érnek a polcok. Az üzlet közvetlenül a főútvonal mellett, pár méterre az autóbusz-megállótól található. Amikor áru érkezik, hihetetlen tumultus van az üzletben, és a pultot szinte lehetetlen megközelíteni. Aki nyugodtan akar vásárolni, az csak jóval később, csendesebb napokon jön. Egy ilyen csendesebb, nyugodtabb napon kerestem fel én is Gután (Kolárovo) az olcsó áruk üzletét. Varga Irén üzletvezetőtől, egyben a bolt egyetlen eladójától tudom meg, hogy a Jednotának négy ilyen üzlete van a járásban, és szerencsés fekvése, ill. nagy áruválasztéka miatt a gutáinak van a legnagyobb vásárlóközönsége. Kérdésemre, hogy mi iránt a legnagyobb a kereslet, röviden válaszol: a szezonáru iránt. Nyáron a szandálok, nyári ruhák, a gyermek- és felnőttpulóverek kelendőbbek, télen a kabátok, sapkák, meleg lábbelik, a vastag szövetek, a fűtőtestek kelnek el. Varga Irén harminc éve van a vállalatnál. Eleinte irodában dolgozott Komáromban (Komárom) később Gutára került a konfekcióüzletbe, majd az áruházba, ahol minden részlegen dolgozott. Húsz éve vezeti ezt a boltot, leértékelt ruházati és iparcikkek üzletét. Több mint tíz éve van ebben az épületben, amelyben mellékhelyiség, vízvezeték nincs. A vizet a sarki kútról hozza, a szenet a kis kályhába, amit egy éve kapott, a harmadik udvarból. Csodálkozásomra megjegyzi, hogy régebben még rosszabb volt a helyzete, mert olajjal tüzelt, s a helyiséget nem bírta kifűteni, így télen bizony kabátban fagyoskodott. — A terv teljesítésével nem voltak gondjai ? — kérdezem. Nevetve válaszol. — Ezalatt a húsz év alatt, amióta az üzletet vezetem, nagyon sokszor árultam kint is. Jártam a járás falvait, árultam kocsmában, utcán, sátorban és a szabad ég alatt is. fagyban és kánikulában, télen, nyáron. Teherautót a cég biztosított számomra, és sok esetben a helyet is, de az engedélyért, hogy árulhassak, nekem kellett minden faluban külön bekopognom a helyi nemzeti bizottságra. Szerencsére, mindenütt megértöek voltak, és segítettek. A társadalmi munkákból szintén kiveszi a részét. A helyi szakszervezeti vezetőség és a betegbiztosítási bizottság tagja. Kiváló munkájáról két bronzérem és két oklevél tanúskodik, amit 1974-ben, ill. 1984-ben kapott a Jednota Fogyasztási Szövetkezettől. Gőgh Vilma Nem. Nem lehet igaz. Tündérek nincsenek, csak a mesében, vagy a képzeletben. Én azonban nem képzelődöm, nincsenek csalóka látomásaim, teljesen józan vagyok. Ennek ellenére itt áll előttem egy tündér, olyan valószínűtlenül és olyan kecsesen, mintha a meséskönyvekből lebbent volna elém. Csodálatosan karcsú és hajlékony. A bőre, akár a márvány, a haja leom/ó aranyzuhatag. a szeme természetesen kék, mint a zafír, és csillog, ragyog a fekete szempillák hálójában. Tündér Nézem, bámulom ezt a földre szállt tündért, s gyermekkorom álmai elevenednek meg bennem. Egészen olyan, amilyennek zsenge koromban hittem a tündéreket. Szinte várom, hogy fölrepül, tovalebben az áruház pultja mögül, fölszárnyal a kék egekbe, s elfoszlik gyönyörű alakja a párás messzeségben. De ez csak gyermekded képzelgés. Mert a tündér nem repül sehová, nagyon is itt él a földön. A tündér kiszolgál a putt mögött, harisnyákat zoknikat árusít. Nagy kedvem támad, hogy egy pár zoknit vásároljak. Azért is, hogy a tündér kezének könnyű érintése ott maradjon rajta, s néha-néha eszembe jusson, tündérek is élnek a földön, nem csak boszorkányok. Odalépek a pulthoz, s megilletődve, dadogva mondom a tündérnek, zoknit szeretnék vásárolni. — Milyen színűt? — kérdezi a tündér csengő hangon. — Szürkét... igen, szürkét, lehet csíkos is. — Hányas lábra? ■— érdeklődik most már unott hangon a tündér. — Negyvenegyesre. — Szürke csak nagyobb méretű van — jelenti ki a tündér határozottan. — Akkor talán barnát — Barna sincs kisebb számban. Talán holnap. Holnap kapunk árut — Akkor talán valamilyen más színben... Zavaromban belebabráltam a pultra kirakott áruba, nézegettem, mustrálgattam a zoknikat A tündért idegesítette a dolog. Hirtelen úgy rámförmedt, majd hanyatt estem. — Ne fogdossa az árut... Mit képzel? Beleturkál itt a zoknikba, én meg rakosgassam el a szétdobált holmit... Én sem vagyok gép, én is ember vagyok! Rábámultam, tátogattam a számat de egy szót sem bírtam kinyögni. Mit mondott? Hogy ö is ember? Tényleg, most látom csak, hogy nem is tündér. Csupán egy leány. Igen, igen, egy alaposan kisminkelt nő. MOszempilla, festett haj, festett szemöldök, lilára mázolt száj, púderes arc... Nem is igazi csillag ö, csak műbolygó. Nem tündér, hanem közönséges földi lény... Hiszen tündérek nincsenek. DÉNES GYÖRGY DáSa Ostertágová mérnök, az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumának főelőadója válaszol Horváth Ilona, komáromi (Komámo) lakos kérdésére: A sajtóból értesültem arról, hogy ez év január 15-től Bratislava valamennyi általános iskolájának tanulói naponta ingyen kapnak „iskolatejet''. Szeretném tudni, hogy az ingyenes iskolatej-szolgáltatásnak mik a feltételei? Hogy félreértés ne essék, előrebocsátom, a január közepén Bratislava és néhány közelében fekvő falu általános iskoláiban bevezetett ingyenes tejes tízórai nem azonos a több éve folyó „iskolatej-mozgalom" próbálkozásaival. A hagyományos értelemben vett tejes tízórait ugyanis a gyermekek szülei fizetik, mig az ingyenes tejes tízórai költségeit az állam fedezi, és csak bizonyos területeken fekvő iskolák, óvodák kisdiákjai jogosultak rá. Hogy miért? Néhány évvel ezelőtt az SZSZK Egészségügyi Minisztériuma felmérést végzett Szlovákiában a környezetszennyeződésről. E felmérés és a gyermekmegbetegedési statisztika összevetése alapján a minisztérium indítványozta, hogy az állam tegyen megfelelő lépéseket a legszennyezettebb légkörű iparközpontok környékén élő gyermekek egészségének védelme érdekében. Az indítványhoz csatlakozott az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma és a kerületi nemzeti bizottságok iskolaügyi főosztályai. Tekintettel arra, hogy a megbetegedésekkel szemben a gyermekek szervezetét leghatásosabb módon a racionális táplálkozással lehet ellenállóvá tenni — s erre a tej. valamint a tejtermékek a legmegfelelőbb táplálék —, a szakemberek, a legfelsőbb párt-, illetve állami szervek a tejes tízórai mellett döntöttek. A kormányhatározat értelmében ingyenes tejes tízóraira az SZSZK Egészségügyi Minisztériuma által kijelölt, az átlagosnál szennyezettebb életkömyezetben fekvő helységek iskoláinak, óvodáinak tanulói kaphatnak. Az „ingyenes" tejes tízórai költségeit az állam, azaz az érintett járási nemzeti bizottságok iskolaügyi főosztályai fedezik. Bratislava Szlovákia egyik legszennyezettebb városa. Ezért kap itt ezentúl egészsége védelmében közel 74 000 gyermek ingyen naponta 2,5 dl teljes zsírtartalmú tejet. Országos tekintetben azonban ez nem újdonság. A Kelet-szlovákiai Vasmű környékén, tehát Kassa (Koéice) valamennyi és a Kassa-vidéki járás több iskolájában már néhány éve kapnak ingyenes tejes tízórait a gyermekek. Ugyanígy a Ziar nad Hronom-i járásban, pl. Hlinik nad Hronomban. A tervek szerint a nyugat-szlovákiai kerületben majd a vágsellyei (Safa) Duslo vegyipari vállalat környékén részesülnek ilyen szolgáltatásban az általános iskolák és óvodák tanulói. Az 1/4 literes műanyag zacskókba adagolt, különleges eljárással készített tejet műanyag szívócső segítségével iszszák a gyerekek. S hogy a tejes tízórai ne váljon rövidesen egyhangúvá, a jövőben a tejipari vállalatok készítenek erre a célra citrom-, vanília- és mandulaízű tejet is, sőt különböző ínyenc tejtermékekkel is bővítik a menüt. A tejes tízórai-szolgáltatás azonban — mint azt korábban említettem — megszervezhető az ország bármelyik iskolájában. Csupán a szülők, vagyis a szülői munkaközösség, az iskola igazgatósága és az iskolai étterem vezetőségének tenniakarásától függ. Igaz, ez a szülőknek pénzbe kerül. De akad-e szülő, aki sajnálná gyermeke egészséges táplálkozása érdekében naponta két-három koronával növelni a rendszeres kiadásokat. A tejipari vállalatok remélhetőleg megértöek és készségesek lesznek a tejes tízórai ügyben hozzájuk forduló iskolákkal szemben!