Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-02-12 / 7. szám
Négyszemközt /Íz irka firkától a meséig Kedves Ifjú Barátom! Szenvedélyes, de őszinte leveledre szeretnék érdemében és tárgyilagosan válaszolni, bár az utóbbi, azt hiszem, nemigen lesz ínyedre. Mégis remélem, hogy véleményemet fontolóra veszed, s akkor édesapád döntését is meg fogod érteni. Azt írod: „Tizenhat éves vagyok, tanonciskolába járok. Minden vágyam és álmom egy motorkerékpár. Már egy ideje a zsebpénzem nagyobbik részét megtakarítom, és amit nyáron kerestem, abból is csak a legszükségesebbre költöttem. Ami összejött, nem nagy pénz, de nem is olyan kevés. A barátom fölajánlotta, hogy ennyiért eladja a motorkerékpárját. Nagyon boldog voltam, hogy álmom végre teljesül. Apám azonban hallani sem akar róla, azt mondta, hogy keservesen megtakarított és a tisztességes munkámmal megkeresett pénzt nem engedi kidobni, holmi ócskavasra. Több vita nincs. Bevallom, erre olyan csúnyán és neveletlenül reagáltam, hogy le sem merem írni. Dehát utóvégre is az én saját pénzemről van szó, és a motorkerékpár megéri. Apám még csak arra sem hajlandó, hogy megnézze, s bármennyit kérek, kunyerálok is, a válasza mindig az, hogy nem és nem. Szerintem nincs igaza. Neked mi a véleményed?” Először is nem feltételezem, hogy apád a megtakarított és megkeresett pénzedet el akarná venni és „beolvasztani" a családi kasszába. Bár ehhez joga tenne, hiszen még kiskorú vagy. Meggyőződésem, az a szándéka, hogy pénzeddel te rendelkezzél, de előbb tanulj meg vele okosan bánni. Feltehetően nem is az az egyetlen baja, hogy használt motorkerékpárt akarsz venni, amivel esetleg alaposan becsaphatnak, s aztán se pénz, se posztó. A vásár ellen valószínűleg más okokat is felsorolt, főleg olyanokat, amik miatt nem engedi, hogy ebben a korban meggondolatlanul össze-vissza száguldozzál egy számodra még igen veszélyes alkalmatosságon, esetleg hencegésből a barátaid és a lányok előtt Értsd meg, apád elsősorban veszélyekre gondolt, amelyek a fiatal, felelőtlen, meggondolatlan motorosokra leselkednek. Megtiltotta, mert nem akarta, hogy egy pillanat alatt örök nyomorékká válj, vagy még ennéI is jóvátehetetlenebb szerencsétlenség történjen, amit az újsághírekben úgy szoktak megfogalmazni, hogy „... kórházba szállítás közben meghalt”. A határozott tiltással megspórolta magának a magyarázkodást a gyorshajtás következményeiről, mert bizonyára tudta, hogy az ilyesfajta „hegyibeszéd" az egyik füleden be, a másikon ki. S hogy mennyire igaza volt, azt az első, féktelenül indulatos reakciód is bizonyította. Aki motorozni akar, annak elsősorban, mindenben és mindenkor önuralomról kell tanúságot adnia. Igen, apád nem a pénzedre pályázott, hanem téged féltett, és azokra az ismeretlenekre is gondolt bizonyára, akiket — mint tapasztalatlan és forró fejű motoros — végzetesen megkárosíthatnál. Véleményemet kérdezted, s e helyett én apádét tolmácsoltam, remélem érthetően, úgy, hogy magad is elgondolkodhatsz ezekről a döntő szempontokról. Egyébként kipróbálhatod, hogy apád, ami a pénzedet illeti, önkényesen, „hatalmi pozíciójából” kifolyólag határozott-e így. Kérdezd meg például, hogy vehetsz-e magadnak sífelszerelést, ami szintén nem olcsó mulatság, vagy mondjuk befizethetsz-e valamelyik utazási irodánál egy szép külföldi útra, nyaralásra, vagy megvehetsz-e magadnak valami mást, amire nagyon-nagyon vágyódsz. Mert ugye, álmaidban más dolgok is szerepelnek, nemcsak a motorkerékpár?! Aztán írd meg, hogy ezekre, vagy más hasonló ötletedre, kérésedre, hogyan válaszolt édesapád. Szeretettel üdvözöl &M vü Negyvenhat éves, 160 cm magas, sokoldalú, természetet, családot szerető, jószívű, hűséges, szerény elvált asszony, két felnőtt gyerekkel keres családszerető férjet, apát, akinek a segítségével megteremtené a következő évek boldog családi fészkét. Jelige: „Boldog családi élet" Huszonkét éves, barna hajú elvált nő keresi megértő férfi társaságát 28 éves korig. Minden levélre válaszol. Fénykép szükséges. Jelige: „Együtt könynyebb" Szeretnék rátalálni Tizenkilenc éves, 165 cm magas, szőke hajú, kék szemű lány, aki szereti a zenét, a természetet, és szívesen süt, főz, társaság hiányában ezúton szeretne megismerkedni hozzáillő fiúval 23 éves korig. Csak fényképes levelekre válaszol. Jelige: „Szeress és én szeretni foglak" Tizennyolc éves, 170 cm magas, barna szemű és hajú lány, aki szeret mindent, ami szép és nemes, ezúton szeretne megisrherkedni vidám természetű fiúval 25 éves korig. Minden levélre válaszol. Jelige: „Szerelmet adj a szerelemért" Hatvanhárom éves, 168 cm magas, barna hajú, egyedül élő, saját lakással rendelkező özvegyasszony korban hozzáillő özvegyembert keres, aki hozzáköltözne. Jelige: „Nehéz egyedül" avagy mire figyeljen a szülő? Az egészséges kisgyermek — ha nem alszik — állandóan mozog. Figyel, játszik, „beszélget", vagyis tevékeny, aktív. Annyira így van, hogy ha nem olyan aktív, ahogy megszoktuk tőle, betegségre gyanakszunk, ami rendszerint be is következik. A játék, a tevékenység ugyanolyan fontos a kisgyermek életében, mint a táplálkozás. Az evés, a játék és bármiféle tevékenység elengedhetetlen feltétele a fejlődésnek. Ahogy az életkorának megfelelő táplálékkal igyekszünk minél tökéletesebben ellátni, ugyanúgy fontos, hogy az életkorának megfelelő játékot és az egyéb tevékenységet is lehetővé tegyük számára. Nem erőltethetjük, hogy saját elképzelésünk, vágyunk szerint legyen tevékeny; nem kívánhatjuk, hogy azt csinálja, amit mi akarunk, de felkínálhatjuk a lehetőségeket, hogy saját vágya, érdeklődése szerint foglalja el magát. Érdemes kissé magunkba néznünk, hogyan élünk mi, felnőttek. Valamilyen munkát végzünk otthon vagy a munkahelyünkön, de a munka után sem vagyunk tétlenek. Sportolunk, olvasunk, tévét nézünk, tanulunk, játszunk, kirándulunk, barátainkkal szórakozunk... Fel sem sorolható, mi minden köt le bennünket. És miközben csinálunk valamit, érdeklődés, jó érzés, öröm, elégedettség vagy éppen ellenkezőleg, kellemetlen érzés, bosszúság, közöny tölt el bennünket, de mindig felfedezhetünk magunkban valamilyen érzelmet, ha figyelünk tevékenységünk közben magunkra. Valamilyen érzelem kíséri, amit teszünk. Hasonlóképpen van a gyermekkel is, érzelmek fűződnek ahhoz, amit csinál. Amíg kicsi, addig jó vagy rossz számára valami, a jót igyekszik ismételni, a rosszat elutasítja. A jónak vagy rossznak legszembetűnőbb példáit az étkezésnél tapasztaljuk, kiköpi, amit nem szeret, és nagyokat cuppog ahhoz, ami jólesik neki. Ahogy növekszik gyermekünk, a tevékenységet kísérő érzelmek finomulnak, árnyaltabbá válnak. Van, ami nagyon jó, más valami nem nagyon jó, és a rossz is kicsit rossz vagy nagyon rossz lesz. A széphez általában a kellemes, a csúnyához a kellemetlen érzések tapadnak. Tevékenység közben a gyermek megismeri, tanulja az érzelmeket. Mire a kisgyermekből nagycsoportos óvodás lesz, képes kifejezni érzelmeinek árnyaltságát. „Nagyon szeretek nevetni... Kicsit szeretek építeni, jobban szeretek doktoménist játszani... Sajnálom Hófehérkét, amikor a mostohája elkergeti, nagyon boldog vagyok, amikor a törpék kedvesek hozzá ... Szomorú vagyok, ha a hideg hóban didereg a madárka ..." — mondják a hat év körüli gyerekek, ha játékukról, meséről beszélgetünk velük. Amikor mi, felnőttek dolgozunk, vagy egyébbel foglalkozunk, rendszerint kapcsolatba kerülünk munkatársainkkal, barátainkkal, családunk tagjaival, még a tévében látott, rádióban hallott bemondóval is. Egyik tetszik nekünk, a másik nem. Tevékenység közben alakulnak a gyermek társas kapcsolatai is. Minden, aminek részese, a fürdés, az étkezés, a játszás, mindenekelőtt a szülőkkel, a testvérrel, , nagyszülőkkel, rokonokkal kapcsolja össze. Ahogy szélesedik a tevékenységek köre és tartalmasabbá válik a játék, úgy nő a kapcsolatok köre is. A gyerek a tevékenység közben átéli, tanulja a kapcsolatokat. Más a kapcsolat az anyával, az apával, más az óvodás Zsoltival és Katival, megint más az óvó nénivel. Munka vagy szórakozás közben mi magunk, felnőttek is ezerféle dologgal ismerkedünk meg, mindig tapasztaltabbak leszünk. Tevékenység közben tanulja meg a gyerek is, hogy a pohárból inni lehet, hogy a labda gurul, a víz folyékony, az építőkocka viszont szilárd, amivel építeni lehet, amit egymásra lehet rakni; hogy valami kisebb, más dolog nagyobb, hogy az autóval, a vonattal utazunk. Felismer dolgokat, megtanulja nevüket, megismeri szembetűnő tulajdonságaikat. Pici korától tanul figyelni, észlelni, emlékezni, elképzelni dolgokat, gondolkodni, tevékenység közben fejlődnek az értelmi képességei. Mire nagycsoportos óvodás lesz, egészen komoly feladatokat old meg cselekvő és gondolkodó tevékenységgel. Sz. I. (nőn)
