Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-02-12 / 7. szám
Viliam Salgovic, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke munkalátogatást tett Komáromban (Komárno), ahol tájékozódott arról, hogyan teljesíti a járás a CSKP XVI. kongresszusának határozatait és a 7. ötéves tervidőszak utolsó évének tervét. Viliam Salgovic Lukás Michlica mérnöknek, a hajógyár igazgatójának kíséretében megtekintette a gyárat is (képünkön). Stockholmban január 29-én megkezdődött az európai biztonsági és leszerelési bizalomerősítő tárgyalások ötödik fordulója. A tanácskozáson 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada küldöttei vettek részt. A CSTK FELVÉTELEI Oxford egyetemi városban parázs vita zajlott le arról, hogy az egyetem hajdani diákját, Nagy-Britannia jelenlegi miniszterelnökét, Margaret Thatchert a világhírű egyetem díszdoktorává avassák-e vagy sem. Végül is úgy döntöttek — és ezt az utcai tüntetések is alátámasztották — hogy a miniszterasszonynak nem ítélik oda a díszdoktori címet! Először fordult elő az oxfordi egyetem mozgalmas történetében, hogy a javaslatot elutasították. Az ok: Margaret Thatcher könyörtelenül megnyirbálta az állami költségvetésben a közművelésre és a közoktatásra szánt összeget, s ez az oxfordi egyetemet is kellemetlenül érinti. XVI. ZJAZDU KSC Február 4-én Darina Cernová, a Szlovákiai Nöszövetség KB alelnöke, Karol Mroceknak, az SZLKP KB propaganda és agitációs osztályvezető-helyettesének, valamint Ludovit Srank mérnöknek, a Zivena kiadóvállalat igazgatójának jelenlétében ' beiktatta funkciójába a Nö új fö?S szerkesztőjét, Pákozdi r- Gertrúd közgazdasági jq' mérnököt (felvételünkön ^ jobbról a második), és 2Í felmentette tisztségéből S' Haraszti-Mészáros Er^ zsébetet. A türelem a keresztényi erények egyik fegékesebbike, c/e úgy tűnik; gyakorlását az egyház többnyire inkább a hívőkre hagyja. Az utóbbi hónapokban ugyanis éppen a katolikus egyház feje nem tartja szükségesnek, hogy felvértezze magát a türelem erényével. Sőt már-már vétkes türelmetlenséget tanúsít a latin-amerikai „forradalmár" papok iránt, akik a „felszabadítás teológiáját" hirdetik és hazájukban támogatják a nemzeti felszabadító mozgalmakat, forradalmi törekvéseket Az alsó papság túlnyomó többsége a néppel tart, azt vallja nemcsak szóval, hanem tettekkel — 5 volt már rá példa, mártíromsággal is —, hogy mi sem áll közelebb a krisztusi tanokhoz, mint a szegények, a kisemmizettek boldogulásán, testi-lelki fe/emelkedé-A Vatikán türelmetlen... sén, a szociális igazságtalanságok megszüntetésén fáradozni. Vagyis azokért a célokért küzdeni, amelyeket a forradalom tűzött zászlajára, s amelyeket a nicaraguai sandinisták már győzelemre juttattak. A függetlenség védelmét, a forradalom vívmányainak továbbfejlesztését a nicaraguai papság nem tartja összeegyeztethetetlennek az egyház küldetésével. A forradalmi kormánynak négy pap-minisztere van. Kettőt Migue! d'Escotót és a közismert, népszerű pap-írót az oktatásügyi tárcát vezető Ernesto Cardenalt, már néhány hónappal ezelőtt kiközösítéssel fenyegette meg az egyház, most tizenöt napos ultimátumot kaptak. Vagy-vagy. Ernesto Cardenal, akit már korábban kizártak a jezsuita rendből, melynek tagja volt, többször is válaszolt újságírók kérdéseire. A Vatikán magatartásáról többek között a következőket mondta: „Nehéz erről beszélnem, de a pápa politikája tulajdonképpen Reagan agresszív politikáját egészíti ki, s ez szörnyű." A pápa éles bírálataira Cardenal közvetve, az Espresso c. portugál hetilap hasábjain válaszolt. Itt egyebek között ezt írja: „Nem tudok elképzelni egy olyan Istent, aki azt akarná, hogy mondjak le a népemmel szembeni kötelességeimről. A forradalom ügye számomra többet ér saját életemnél, s eközben azt akarják tőlem, hogy épp abban a pillanatban mondjak le róla, amikor hazámat a világ leggazdagabb országa részéről halálos veszély fenyegeti..." II. János Pál pápa „utazó" pápa. A világ különböző részeiben röpke néhány év alatt huszonnégy körutat tett A mostani a huszonötödik, amelynek során immár hatodszor látogatott latin-ameriai országokba. Itt él a világon a legtöbb katolikus, s nem vitás, hogy a hívőket manapság éppen ezekben az országokban fenyegeti a leginkább a forradalmi eszmék „mételye". A „circo americana" — az amerikai körút — során ezúttal az egyházfő Venezuelába, Ecuadorba, Peruba, Trinidadba és Tobagóba látogatott. Nemcsak politikusokkal és egyházának tisztségviselőivel, hanem a szokásosnál is többet találkozott a fiatatokkal, az ifjúság képviselőivel. A pápa latin-amerikai kőrútjai hovatovább politikai eszközzé válnak, és leplezetlenül politikai célokat követnek: a latin-amerikai országok felszabadító és függetlenségi harcának megakadályozását, a fiatatok távoltartását a forradalmi mozgalmaktól. A katolikus egyház mindig arra intette a papságot, hogy ne politizáljon. Mert ha isten szolgái ezt megteszik, és ráadásul a demokrácia, a haladás, netán forradalmi eszmék oldalán, akkor könnyen elvesztik a — türelmét. Úgy, mint most, s mint a történelem folyamán oly sokszor és emlékezetesen. Láng Éva ~~
