Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1985-01-03 / 1. szám

Ill

Madari kőrútunkat a járási nemzeti bizottságon zártuk. Varga Ernő elvtárssal a jnb elnökével a települések központosításáról, a nem központi falvak helyzetéről, a munkalehetőségekről beszélgettünk. Elsősorban és mindenekelőtt persze Madárról, miért várat magára olyan sokáig azoknak a középületeknek felépítése, amelyek a legtöbb, sokszor kisebb létszámú falvakban megvannak.

Nem vitatkozhatunk, amikor arról tájékoztat, hogy sorrendben először a központi községeket kell kiépíteniük, a járás beruházásra szánt összegének nagy hányadát részükre kiutalniuk. De hangsúlyozza, hogy a többi község sem lehet mostahagyerek. Lakói részére úgyszintén biztosítják, szem előtt tartják azokat a tényezőket, amelyek az életkörnyezet és a munkafeltételek fokozatos javítását, színvonalának növelését szolgálják. Persze nem lenne gazdaságos minden községbe bevásárlóközpontot vagy szolgáltatási házat építeni. Ebben is van igazság. Legyen húsbolt a faluban, élelmiszerüzlet, annyi — hogy a szabályok szerint — ötszáz lakosra jusson egy-egy úgy, hogy a helység egyik végéből ne kelljen a másikba gyalogolni naponta kenyérért, tejért, félkész áruért, aminek szintén ott lenne a helye a kínálatban, hiszen ezt szorgalmazza már évek sora óta nőszövetségünk mozgalma is. És persze elengedhetetlen szükséglet, hogy az üzlethelyiség higiéniai szempontból is megfeleljen, ne dohosodjon meg a liszt, penészesedjen más élelmiszer.

Szó volt még a szolgáltatásokról, arról, hogy a meglévőket jobb színvonalra kellene emelni, és továbbiakat létesíteni, vagyis kibővíteni a szolgáltatások helyi hózatát. Erre vonatkozóan is felcsillant a lehetőség, amikor Varga Ernő elmondta, hogy az új ötéves terv javaslatai között szerepel egy új középület felépítése Madáron, ahol a helyi nemzeti bizottság hivatalai és a polgári ügyek intézése kapna otthont. A régi hnb épületet pedig tatarozva, átépítve hasznosítani lehetne a hiányzó szolgáltatások számára.

A legnagyobb eredménynek azonban azt tartjuk, hogy a járási nemzeti bizottság elnöke is megerősítette, végéhez közeledik a sok éve vajúdó vízprobléma, mert tavasszal megkezdik lerakását annak a vezetékhálózatnak, amelyen keresztül csörgedez majd a madariak lakásaiba, középületeibe az egészséges, jó ivóvíz.

KOCSIS ARANKA J. HEGEDŰS MAGDA

(nőis)

nemzeti bizottság épületét húsz év alatt ötször is felújították, ha most ugyanott vannak, ahol kezdték, az iskola épületébe ezerkilencszázhetvennyolctól rengeteg pénzt fektettek, mégis öreg, dohos épület maradt, salétromos falakkal. — Ilyen és hasonló kérdések forognak körbe tehetlenül.

Az iskola igazgatója, Tóth Géza nem panaszkodik. Örül, hogy hetvennyolc óta ennyit sikerült tenniük. Körbevezet a festék- és mészszagtól még illatos épületben. Az ablakok újak és nagyok, az osztálytermekben világos van és tágasság. Végre eltűnt az olajos padló, helyette könnyen tisztán tartható gumi fedi a talajt. Új a világítás, neon, és a vaskályhák helyett központi fűtés csöveiből tisztán csobog a meleg. Négy teremben osztályok, kettőben, a szeptember elsején átadott újakban, délutánonként napközi van, s külön pionírszoba, raktár- és

mellékhelyiségek sora szolgálja a 91 gyermek kényelmét, az öt pedagógus és két nevelő munkáját. 1977-től a madari 1—4. osztályos kisiskola. Az 5—8. osztályos gyerekek Bátorkeszire (Vojnice) vagy Marcelházára (Marcelová) utaznak. Naponta hetven gyerek.

Ez fáj a falunak talán a legjobban.

A pedagógus, aki átképzéseken, tanfolyamokon tájékozódik az újfajta módszerekről, érti az összevonás lényegét. Nem úgy a falu. Mért kell a gyerekeknek korán kelniük, mért kell zsúfolt buszokon tolakodniuk, befogadóképességén felül terhelt iskolában szorongásuk egész nap, mikor itthon, helyben a tanuláshoz nyugodtabbak a körülmények.

— Nem akartuk mi az iskolát engedni, először leszavaztuk — magyarázza a falu hozzáálását Tóth István idős kommunista, aki az évtizedek alatt sokat tett már a közért.

s íme még idős korára sem átall beöltözni a régi viseletbe az ünnep, a szüreti felvonulás pompájáért, a hagyományok tiszteletére. — De aztán jöttek, hogy nem lehet ezt tovább húzni, mert ez így költséges és így tovább. Hiába, az idők szavát meg kellett értenünk. Pedig akkor még autóbusz sem járt annyi, mint most, fagyoskodtak a gyerekek. S ez volt, ami a falunak olyan rosszul esett, előkészítetlenül hajtották végre az összevonást.

— Most meg fogy a gyerekek száma egyre. Apad a falu. A háború előtt még kétezer fölött voltunk. Most ki erre megy, ki arra. Az én két fiam is elment, az egyik Karvára (Kravany nad Dunajom), a másik Nyitrára (Nitra). Mert hát itt a faluban mi lehet a fiatalból? Traktorista vagy állatgondozó. De az állatokhoz is türelem kell, s hol van az a fiatalban?

A helyi földművesszövetkezet pedig munkaerőgondokkal küzd, főleg az idénymunkáknál. Más munkalehetőség azonban jelenleg Madáron nincs. Azért hangsúlyozzuk, hogy jelenleg, mert szerintünk el kellene gondolkodni a falu és a szövetkezet vezetőségének a lehetőségeken. Nem lehetne-e, mint másutt, a járás, a kerület vagy akár az ország valamely nagyobb ipari üzemének helyet adni a faluban egy fióküzem létesítésére, amint azt a szomszédos községekben teszik és a szövetkezetben is jól jönne egy melléküzemág, ahol az idénymunkát után foglalkoztatni lehetne a nőket.

A madariak most eljárnak a komáromi (Komámo) hajógyárba, az újvári (Nővé Zámky) Elektrosvitbe, a nyergesújfalusi Viszkózába, a komáromi lenfonóba, és Bátorkeszire a Meoptába. Az ingázás a nők, családanyák számára nem kis megterhelést, az utazás időveszteséget jelent. Legalább azoknak, akiknek kisgyermekeik vannak, kellene helyben biztosítani munkát.

Bálványi László, az efsz elnöke nem zárkózik el az ilyen lehetőség megvalósítása elől. | Nem régen tölti be ezt a tisztséget, még csak | ismerkedik a faluval, a falu gondjaival, de I annyit elárul, foglalkozott már a I melléküzemág létesítésének gondolatával és f igen valószínű, hogy a következő tervidő-I szakban konkrét lépésekre is sor kerül. Tudja, érzi szükségét a szövetkezeti tagok megnyerésének a fiatalabb korosztály körében, ezért határozták el a jelenlegi négy mellé, | további szövetkezeti lakások építését, hogy a I szövetkezet minél több fiatal munkaerőt * megkössön.