Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-01-29 / 5. szám
fl 21. SEáead felé Naprendszerünk a mítoszok és a valóság tükrében — IX Eddig olyan égitestekről írtunk, melyek már az ókorban is ismertek voltak. Megjelenési formájukban, színükben, fényességükben és mozgásukban az ember olyan alakokat és képeket vélt felismerni, amelyek az őt környező világ égi tükörképei voltak — mítoszai, mondái, legendái alakjaival népesítette be az égboltot. angol William Herschel fedezte fel 1781- ben, és királyáról, III. Györgyről nevezte el Georgium Sidusnak (az Uránusz elnevezés Bódétól ered, és csak a XIX. század közepe táján kezd meghonosodni). Átmérője kb. négyszer nagyobb a Földénél, gyors tengelyforgása (15 óra) miatt azonban erősen belapult: egyenlítői átmé✓Hl 10" t-................... Az Uránusz és öt holdja: I — Ariel, II — Umbriei III — Titania, IV — Oberon, V — Miranda (ESO, Cerro La Si/Ia, Chile) Az alábbiakban leírt három bolygót még csak nagyon rövid ideje ismerjük (elsőnek az Uránuszt fedezték fel a XVIII. században), és alakjukhoz már nem fűződnek regék, mítoszok, annak ellenére, hogy elnevezéseik (a hagyomány szerint) szintén mitológiai istenek nevét viselik. Ezekről az égitestekről nyert állításainkat nagyban módosítják majd az elkövetkező években a Voyager 2 űrszonda adatai (1976-ban, illetve 1989-ben), valamint a tudósok által annyira várt űrteleszkóp (Space Telescope) által végzett megfigyelések (tervezett Föld körüli pályára állítása : 1986). Eddigi ismereteink szerint, röviden a következőket mondhatjuk el e bolygókról : Az Uránusz A Földtől való nagy távolsága és lassú mozgása miatt (84 év alatt kerüli meg a Napot) évekig látjuk ugyanabban a csillagképben — ezért sokáig csillagnak hitték. A szabad szemmel való láthatóság határán lévő fényességű „nagybolygót" az rője 52 000 km, poláris átmérője 49 000 km. Tömege a Föld tömegének mintegy 14,5-szerese. Túlnyomórészt hidrogénből, metánból és ammóniából álló, 1 000 km-es vastagságú légkörének hőmérséklete kb. — 210°C körül van. Mind közelebb a bolygó felszínéhez a légköri nyomás is egyre nő — a felszínen kb. 1 000 MPa. A bolygó felszínét valószínűleg jégréteg borítja. Öt ismert holdja (Ariel, Umbriei, Titania, Oberon, Miranda — elnevezésük Shakespeare színműveiből ered) csaknem teljesen pontosan az egyenlítője síkjában kering. Közülük az Uránuszhoz legközelebbi és egyben legkisebb hold (átmérője kb. 300 km) az 1948-ban felfedezett Miranda. Érdekessége, hogy az Ariel és az Umbriei holdak hatására pályáján kissé „rángatódzik". Az Uránusz legfényesebb holdja a Titania, melynek átmérője csak néhány kmrel kisebb a legnagyobb holdétól, az Oberonétól (1 630 km). 1977-ben felfedezték, hogy az Uránusznak is vannak gyűrűi. Ezek a gyűrűk a a Plútó pályája görög ábécéből kapták nevüket (Alpha, Beta ...). Közülük legjelentősebb a csaknem átláthatatlan Epsilon gyűrű, melynek vastagsága kb. 100 km. A Neptunusz Ezt a bolygót még Galilei fedezte fel 1612-ben, de állócsillagnak vélte, így felfedezői Leverrier, Galle és Adams lettek (1846). E felfedezést a matematikai számítások előtérbe állító égi mechanika egyik legfontosabb eredményének tartják. A Neptunusz valamivel kisebb az Uránusznál, egyenlítői átmérője 48 400 km. A Nap körüli pályáját 164,79 év alatt teszi meg. A Neptunusz és az Uránusz nemcsak méreteikben, de összetételükben is hasonlítanak egymásra. A Neptunusz felületi hőmérséklete eléri’a —200 °C-ot. Atmoszféráját túlnyomórészt éppúgy hidrogén alkotja, mint az Uránuszét, a felhőket metán, ill. ammónia. Hasonlóan a Jupiterhez, a Szaturnuszhoz és az Uránuszhoz, a Neptunusznak is van hőkisugárzása, kb. 3-szor annyi hőt sugároz ki, mint amennyit a napsugárzás útján kap. Két holdja közül a nagyobbik — a Triton — retrográd keringési irányú. Átmérője 3 700 km, tehát a Naprendszer legnagyobb holdjai közé tartozik. A Nereidát, a kisebbik holdat, 1949-ben fedezte fel Kuipet. Átmérője csak 300 km. Még a múlt században feltételezték, hogy ennek a bolygónak is van gyűrűje. Ennek bizonyítása még várat magára. A Plútó A legkésőbb felfedezett nagybolygó. Felfedezését az Uránusz mozgásának vizsgálata tette lehetővé, 1930-ban Tombaugh talált rá (sokak szerint e felfedezés csupán a véletlen műve). Pályájának érdekessége, hogy a bolygók közül ennek van a legnagyobb hajlásszöge és a legnagyobb excentricitása — így időnként a Neptunuszon belüli térségbe kerülhet (pl. 1979-től 1999-ig a Neptunusz a Naprendszer legtávolabbi bolygója). Keringési ideje nagyon lassú: 246,31 év; a tengelye körül 6,39 nap alatt fordul meg. Sok adatát még nem ismerjük pontosan. Felszínének hőmérséklete valószínűleg eléri a —230 °C-ot (ilyen hőmérsékleten csak a hidrogén, hélium, metán és a neon őrzi meg gáznemü halmazállapotát). A Plútó átmérőjére vonatkozó adatok is elég bizonytalanok még. A Mauna Kea Obszervatórium (Hawaii) munkatársainak 1984-ben végzett infravörös mérései alapján ez az érték 3 000 km fölötti lehet. A Plútónak egy holdja van, a Charon. Nevét az ókori görög mitológiából kapta, ahol Kharón az alvilág révésze, aki a halottak lelkét átviszi az alvilág határfolyóján. Átmérője kb. 1 200 km, és nagyon közel, 19 000 km távolságban kering az anyabolygó körül. Keringési ideje megegyezik a Plútó forgásidejével, ezek szerint a Charon mindig a bolygó egyazon pontja felett áll — stacionáris hold. Feltételezik azt is, hogy a Plútó a Neptunusz egyik megszökött holdja, mások szerint azok közé a potenciális holdak közé tartozik (ide sorolják az 1978-ban felfedezett Chiron planétát is, amely a Szaturnusz pályája után, ill. azt metszve kering), melyeket egyik bolygó sem fogott be „uralmi övezetébe". KISS GYÖRGY (női?)
