Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-11-19 / 47. szám
PETREZSELYMES TÁSKA Rétestésztát gyúrt édesanyám a szokásos módon. Míg a tészta pihent, megmetélte a zsíron pirított petrezselyemzöldjét. Majd a tésztát kinyújtotta. rászórta a petrezselymet, megpergelte (ez és a hasonlóak is édesanyám szavai) sóval, meghintette zsírral. A tészta széleit felhajtogatta, mint a rétesét szokás, és tenyérnyi kockákra vágta. A széleken körben a tésztát lenyomkodta, hogy a petrezselyem ne főjjön ki. A „táskákat” forró vízben kifőzte. Ha megfőttek, forralt tejet öntött hozzájuk, és tálalta. FORRÁZOTT GOMBÓC Daralisztet vett anyám egy tálba, és leforrázta sós vízzel. Ezzel és egy kis olvasztott zsírral jól eldolgozta. A tésztából vizes kézzel gombócokat formált és forró vízben kifőzte. Vadashoz, káposztához, zsíron pirított hagymához fogyasztották. Sokan a levet niegízesitették. amelyben a gombócok kilőttek és úgy ették. KLJKORICAGOMBÓC Hasonlóan készült, mint a forrázott gombóc, csak kukoricalisztből. Mindenhez fogyasztották ezt Forralt tejjel, tejfellel, túróval, juhtúróval is kitűnő, vagy tokánnyal. TÉSZTALÉLEVES A Csallóközben régebben nem öntötték ki a levet, amelyben a tészta kifőtt. hanem levest főztek belőle. Apróra metélt hagymát zsíron megpároltak. Zöld petrezselymet is metéltek rá. picit sóval, piros paprikával meghintették, és felöntötték a tészta tevével. Tojást ütöttek bele, egyet hagyták forrni, és már tálalták is. Sokan hagymásán, fokhagymásán készítették el. és kifőzött tésztát tettek bele. CIBERELEVES Egy marék búzakorpát és egy karéj kenyeret vízzel leforráztak. Csipet sót és kaprot tettek bele. Két-három napig savanyították, aztán leszűrték. A leszűrt levet felforralták és tojássárgájával elkevert tejfölt habartak bele, úgy tálalták. Mivel manapság nincs kopra, én a ciberelevest barna Gálffy Dezső né duna szerda helyi (Dun. Streda) olvasónk egyszerű és gyorsan elkészíthető csallóközi ételek receptjét küldte be pályázatunkra, olyanokét, amelyeknek az elkészítését még az édesanyjától látta, tanulta. Szógyűjteménye a régi ételek nevéről és gúnynevéről különösen értékes. Nagy örömmel vesszük, ha a gyűjteményben szereplő némelyik étel elkészítésének a módját még elküldi pályázatunkra. Olyanokét, amelyekről eddig még nem volt szó. Még időben van. kenyérből készítem, mégpedig úgy, hogy egy nagy karéj barna kenyérre öntök majdnem forró vizet, és sóval, babérlevéllel ízesítem. Ez a lé nyáron három nap alatt megsavanyodik. Leszűröm. felforralom. Kevés fokhagymát teszek bele és egy egész tojást Ha kész, tejfölt öntök rá. és amint eszem azon gondolkodom, miért is volt ez régen a szegények eledele, mikor olyan finom. KESZÖCELEVES Megpárolt szilvát vízzel felöntünk. Cukorral, pici sóval, fahéjjal ízesítjük, kevés liszttel és sok tejföllel behabaijuk, felforraljuk, és hidegen tálaljuk. Készőcét metéltre is tettek. TEJES LEVESEK Kedvelt volt a hagymából, cukorborsóból, babból, krumpliból, lencséből vagy vajbabból készült tejleves. A levesnek valót vízben puhára főzték, forralt tejet öntöttek hozzá, megsózták s már fogyasztották is. Nem csallóközi ital a csipkebogyólikőr, Erdélyből kaptam a receptet, de mert nagyon finom, ezt is szívesen közreadom: CSIPKEBOCYÓLIKÖR 1 liter zúzott csipkebogyó, 3 liter negyven százalékos pálinka (lehel vodka is) egy kiló cukor kell hozzá. Az egészet három vagy négy hétig szobahőmérsékleten tartjuk, azután szűrőpapíron átszűijük, üvegekbe töltjük, ledugaszoljuk és hűvös helyen tároljuk. Erdélyben ezt a likőrt az öregek élctcseppjének nevezik. Én is kipróbáltam. és nagyon finomra sikerült. Az Erdélyből kapott receptben eredetileg egy liter csipkebogyó van írva. ehhez 3—4 liter pálinka. Mivel én csak egyedül vagyok, a fenti recept szerint készítettem az „életcseppet” magamnak. MÁRCA VAGY MÉHSÖR Ezt is Erdélyből ismerem. 1/4 kiló mézet 12 deci vízzel felforralunk. Habját leszedjük, s ha kihűlt, 1/2 deka élesztőt teszünk bele és kevés szerecsendióvirágot. Az üveget lekötözzük. Hat hét múlva iható. MENNYI HELYRE VAN SZÜKSÉGÜNK AZ ASZTALNÁL? Ha vendégeket hívunk, ne csak a teríték szép elrendezésére ügyeljünk, gondunk legyen arra is, hogy egy-egy személynek mennyi helyre van szüksége az asztal mellett ahhoz, hogy kényelmesen, asztalszomszédját nem zavarva fogyaszthassa el az ételt. Ezért egy-egy vendégnek legalább 70 cm-nyi helyet biztosítsunk. Névnapjukon e héten köszöntjük Jolán, Olivér, Cecília, Kelemen, Emma, Katalin és Virág nevű olvasóinkat. Jolán nevünket Dugonics András (1740—1818) magyar író alkotta meg Árpád-kori tárgyú, Etelka című regényében. A név voltaképpen a régi magyar Jóleán (jó leány) női név felújítása, mellyel egyúttal a görög eredetű Jolantha, Jolentha nevet kívánta Dugonics magyarrá tenni. A Jolantha jelentése: a viola virága. Ajándékozzuk meg e név viselőit Dugonics regényével, kapjanak hozzá egyéniségükhöz illő kozmetikai szereket (hogy szépek is legyenek, ne csak jók), ékszert, jó muzsikát (lemezen) és aerobik vagy jógagyakoriatokat bemutató könyvet; tornafelszerelést. Violát nem kaphatnak, legfeljebb egy cserép fókföldi ibolyát, amely rendkívül szép ilyenkor, zord időben pompázó virágaival. Olivér nevünk a latin Oliveríus rövidülése, jelentése: olajfaültető. Ez pedig latin olíva (olajfa) szó származéka. Kaphatnak az Olivérek kis fácskákat (pl. szobafenyöt), szakkönyvet, mely gyümölcsfaültetéssel, — gondozással, gyümölcstermesztéssel foglalkozik, vagy a szobai törpefák titkait árulja el (bonsai), kaphatnak az olajfa ültetők egy doboz olajbogyót olívaolajat, hozzá békeverseket (könyvben vagy hanglemezen), egzotikus tájak képével díszített falinaptárát, határidőnaplót, és egy csokor krizantémot. Cecilia nevünk a Caecilius latinos nöiesítése. Magyarul e nevet Cecil nek is szokás mondani, de ez a változat félreérthető, mert mind férfi, mind női utónévként használták. Helyes magyar változatuk: Cecília (női név), Cecílián (férfi név). Azt jelenti: a Caecilius nemzetséghez tartozó. .Ennek alapszava a caecus (vak) közszó, s a névadás indítéka valamelyik ős fél szemének háborúban való elvesztése lehetett. A Cecíliák kaphatnak ajándékba szemhéj-, szempillafestéket, napszemüveget (napfényes téli napokon is jó hasznát veszik), színházi távcsövet, de fényképezőgépet, vagy fényforrásokat is. Hozzá egy cserép amarilliszt. Kelemen nevünk a latin Clemens név rövidülése. Jelentése: jámbor, szelíd. E név viselői kaphatnak papucsvirágot vagy kaktuszt, báránybőr sapkát, kesztyűt vagy bekecset, zsámolyt, kis keleti imaszönyeget, esetleg boxkesztyüt és homokzsákot. Emma nevünk a német Erma névből ered, ez pedig Irma alakváltozatával együtt a germán Erm-, Irm- kezdetű női nevek önállósult becézöje. Ez az előtag a hermion germán néptörzs nevére utal. Más vélemény szerint Irmin germán istenség nevét őrzi. Kapjanak az Emmák névnapjukra Codiaenum variegatum-ot, melynek szép pirosas díszlevelei jól mutatnak, hozzá germán regéket és mondákat, német nyelvkönyvet (ha kedvük támadna nyelveket tanulni), vagy „harcias" ruhadarabokat. Katalin nevünk a német Katharina magyar rövidülése és módosulata. A német név görög Aeikatherine rövidülése, ez pedig egy egyiptomi név görög értelmesítése. A görögben e név azt jelenti: mindig tisztes. A név eredeti jelentése: korona. E név évszázadok óta rendkívül népszerű, császárnők, királynők, híres személyiségek viselték, virágokat, városokat, sőt bogarat is elneveztek így. Viselőihez hófehér, piros vagy más egyszínű virág illik. Kapjanak hát vörös rózsacsokrot, vagy egy szál anthuriumot, fehér orchideát, sárga krizantémot és rózsát vegyesen gerberacsokrot, vagy fehér szegfűt páfránnyal. Hozzá tiszta selyem kelmét ruhára, blúzra vagy sálra, esetleg csipkét, pl. vertcsipkebetétes térítőt, ruhát, vertcsipke képet, halasi csipkéket. Virág nevünk egy régi magyar női név felújítása a Flóra női név megmagyaritására. Ajándékozzunk e név viselőinek „virágkölteményt”, pl. egy darab fatörzsbe rejtett virágtálat mohával, páfránnyal, tarka, margarótaszerü krizantémokkal, vagy néhány halványlila orchideával. Kapjanak hozzá virágos kelmét (most nagyon divatos), virágnaptárat, vagy virágdiszes népművészeti alkotást.
