Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1985-11-19 / 47. szám

S imon Júda, ez a középkori kalmár ugyancsak okos, ügyes ember lehetett, amikor a mai Stúrovóban felújította a régi rómaiak kirakodóvá­sárait: a Duna-menti Anavum római település sokféle portékát kínált az arra vetödőknek. Simon Júda már csak azért is okos volt, mert kirakodó­vásárát még az 1543— 1545-ös években ren­dezte, amikor e tájon még a törökök voltak az urak, s úgy gondolta, hogy a mérhetetlen sok adóból, sarcból, ebből-abból, hadd jusson vissza valami a szegény népnek keze munkájáért, a fazekakért, kancsókért, vásznakért, ezért-azért. A Duna-parti Simon Júda kirakodóvásár csakha­mar olyan híres lett, hogy bizony olykor eltartott két hétig is, amíg vevők és árusok megfordultak rajta. A Simon Júda vásárt az idén 439-szer tartot­ták meg. A vásáros népnek feltehetően fogalma sincs róla, hogy manapság milyen bonyolult egy ilyen nagy méretű, ilyen ősi hagyományokkal rendelkező vásár megszervezése. Igaz, a mai közlekedést tekintve nem tizennégy, hanem csu­pán három napig tart, de a szervezőknek még így is kijut a dologból. Mert bizony a város gondja a rengeteg vendég étel/el-itallal-szállással való ellá­tása. Az idén például a Simon Júda vásár három napján a mai modern idők „krónikásai", a szá­mológépek 126 000 látogatót, vásárost jegyez­tek fel, majdnem tizennégyezren jöttek a szom­szédos Magyarországról is. És a forgalom? Az adatok szerint, az aprópénztől a nagy bankókig ugyancsak forgott a pénz meg az áru... A három nap alatt a forgalom 30 093 759 Kcs-ra rúgott! Persze, az már az adás-vevés „titka" marad, hogy ki járt jobban: az, aki eladott, vagy az, aki vásárolt... A fényképes „bizonyítékok" szerint: ezek is, azok is... FAZEKAS ANNA

Next

/
Oldalképek
Tartalom