Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-11-05 / 45. szám
A 43. HÉT ESEMÉNYEIBŐL • Prágában a Cseh Nemzeti Tanács megtartotta 18. ülését, amelyen megvitatták a cseh kormány programnyilatkozatának teljesítéséről szóló jelentést. Ez többek között megállapította: a lakosok megértésének és támogatásának köszönhetően sikerült elérni Csehország gazdasági és szociális fejlesztésének alapvető céljait. A Cseh Nemzeti Tanács folyamatosan foglalkozott a társadalmi élet egyes területeinek, a fő termelési ágazatoknak, a kiemelt területegységeknek és az államigazgatásnak a helyzetével. • A moszkvai metró Prága állomására befutott az első próbavonat. Ez az állomás a csehszlovák és szovjet építők közös müve, ideiglenes végállomása a mintegy 1 5 km hosszú Szerpuhov vonalnak. • Szófiában megtartotta ülését a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé. A tanácskozáson részt vett hazánk küldöttsége is Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnöknek vezetésével. A záróülésen, amelyen Kádár János, az MSZMP főtitkára elnökölt, a résztvevők aláírták ,,A nukleáris veszély elhárításáért, az európai és világhelyzet kedvező fordulatáért" cimű közös nyilatkozatot, amelyet a küldöttségek vezetői láttak el kézjegyükkel. A tanácskozásról közleményt is elfogadtak. • Prágában tartották a közlekedési, halászati és kikötői dolgozók 9. nemzetközi szakszervezeti konferenciáját. A tanácskozáson 85 ország 151 szakszervezetének képviseletében 270 küldött vett részt. Az ötnapos találkozást George Lanoue, a szövetség elnöke nyitotta meg, majd beszédében rámutatott a tőkés országok válságának következményeire, amelyek ezeket a munkaterületeket sújtják. Kiemelte, hogy meg kell védeni a világbékét, amelyet az amerikai imperializmus agresszív törekvései veszélyeztetnek. • Ülést tartott Prágában a szövetségi kormány energiaügyi bizottsága Ladislav Gerle szövetségi miniszterelnök-helyettes vezetésével. Elemezte a népgazdaság és a lakosság fűtőanyag- és energiaellátásának helyzetét az elmúlt hónapokra vonatkozóan valamint a közelgő téli időszak előkészületeit. • A Szovjetunió szemsebészeti műszerek gyártásának szabadalmát adta el az Egyesült Államoknak. A zöldhályog, a szürkehályog és a rövidlátás gyógyításakor végzett sebészeti beavatkozáshoz szükséges speciális szikéket Szvjatoszlav Fjodorov, az akadémia levelező tagja vezetése alatt a moszkvai szemsebészeti kutatóintézet fejlesztett ki. • Mihail Gorbacsov, az SZLKP KB főtitkára hivatalos baráti látogatást tett Bulgáriában. Koszorút helyezett el Szófiában Georgi Dimitrov mauzóleumánál, tisztelettel adózott a bolgár munkásosztály nagy fia, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyisége emlékének. Ezután megkezdte tárgyalását Todor Zsivkovval és más bolgár párt- és állami vezetőkkel. • Megtartotta 18. ülését a Szlovák Nemzeti Tanács. A beszámolóban megállapították, hogy a figyelmet a gazdasági fejlesztés dinamikájának felújítására összpontosították, mindenekelőtt a belső tartalékok feltárására és a dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatására. Megkülönböztetett figyelmet szenteltek az irányítás és az ellenőrzés javításának, a szocialista demokrácia elmélyítésének. Megállapították, hogy a 7. ötéves terv által kitűzött legfontosabb feladatokat teljesítjük. • Az ENSZ megalapításának 40. évfordulóról valamint a világbéke megszilárdításában és az együttműködés elmélyítésében betöltött szerepéről ünnepi gyűlésen emlékeztek meg Prágában is. Az ünnepi beszédet Bohuslav Chftoupek külügyminiszter mondotta. (nŐ3) Ügyes-bajos dolgaink A nemzeti bizottságok hatásköréről Sok szó esik manapság arról, vajon ismerik-e állampolgáraink jogaikat, tisztában vannak-e azzal, hová fordulhatnak ügyesbajos dolgaikkal, kitől, milyen fórumtól várhatják panaszaik orvoslását. Dr. Bubniaková Évával, a Dunaszerdahelyi (D. Streda) Jnb belügyi osztályának dolgozójával arról beszélgettünk, melyek azok az ügyek, panaszok stb., amelyek intézése a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozik. — A nemzeti bizottságok feladatairól szóló, 60/1961. törvény szerint a közrend védelme a feladatunk. E törvény 7—19. paragrafusa a szocialista rend ellen elkövetett kihágásokat tartalmazza. Az utóbbi időben a szocialista együttélés szabályai ellen elkövetett kihágások a leggyakoribbak. Elsősorban a különféle viták, veszekedések, egymás sértegetése stb. Nagyon sok olyan eset fordul elő, amikor házastársak, illetve volt házastársak között kerül sor vitára. Például az elvált házastársak között még nem került sor a közös vagyon megosztására, s valamelyik fél kizárja a másikat a közös lakásból. Ezekben az esetekben a nemzeti bizottság a Polgári Törvénykönyv 5. paragrafusa alapján intézkedhet, védve az állampolgárok jogait. — Mit jelent ez a gyakorlatban ? Ha két egymáshoz közelálló ember nem tud megegyezni, milyen lépéseket tesz kibékítésük érdekében a nemzeti bizottság ? — Ha polgárjogi ügyről — pl. szomszédok közötti vitáról — van szó, behívatjuk a feleket, kioktatjuk őket jogaikról, s próbáljuk őket rábírni a megegyezésre. Ha ez sikerül, a két fél megegyezését írásba foglaljuk. Ha igyekezetünk hiábavaló, a feleket a bírósághoz utasítjuk. Ha kihágásról — pl. sértegetésről, bántalmazásról, rendbontásról stb. — van szó, és a sértett nem hajlandó megbocsátani, akkor az elkövető ellen kihágási eljárást folytatunk le, amelynek során döntést hozunk ez ügyben. Ha a sértett nincs megelégedve a döntéssel, tizenöt napon belül fellebbezést adhat be a felettes nemzeti bizottsághoz (tehát pl. ha a döntést a hnb hozta, akkor a jnb-hez). El kell mondanom, hogy nagyon sok esetben egészen banális dolgokról van szó. Sokszor a gyűlölet hatására úgy elmérgesedik az emberek közötti viszony, hogy minden kibékítési szándékunk kudarcba fullad. — Mivel büntethetők a kihágást elkövető személyek? Vajon elég hatékonyak-e ezek az intézkedések? — A kihágást elkövetők figyelmeztetésben, nyilvános megrovásban részesíthetők, illetve pénzbüntetéssel sújthatok. Mi minden esetben értesítjük az eljárásról az illető munkahelyét, iskoláját. így ezek az ügyek általában rendeződnek, hiszen mindenki vigyáz a jó hírére. A diszkók, mulatságok rendbontói, verekedői is örülnek, hogy ügyük nem került a bíróság elé, s „megúszták" pénzbüntetéssel. Másodszor már nagyon vigyáznak, hogy ne keveredjenek ilyen ügyekbe. — Bárki tehet a nemzeti bizottságon bármilyen jellegű bejelentést? — A nemzeti bizottságoknak is érdekük, hogy leleplezzék az együttélés szabályai ellen vétőket és a kihágást elkövetőket. Éppen ezért arra kérjük az állampolgárokat, hogy ne legyenek közömbösek aziránt, ami környezetükben történik. Ha bármit észlelnek, tegyenek bejelentést a nemzeti bizottságon. A bejelentés írásban és szóban is beadható, ez utóbbi esetben a nemzeti bizottság dolgozója feljegyzést készít a bejelentésről, amelyet a bejelentő aláír. A nemzeti bizottság minden egyes bejelentésről eldönti, hogy panasznak vagy kihágásnak minősíthető-e, s eszerint folytatja az eljárást. — Sokszor mondjuk elmarasztalóan, hogy az átlagember nagyon tájékozatlan jogi kérdésekben. Mit tesznek Önök az állampolgárok jogi tudatának fejlesztéséért? — A közrend védelmével foglalkozó bizottsággal, a Szocialista Akadémiával, a tömegszervezetekkel, az iskolákban működő szülői munkaközösségekkel együtt tájékoztató előadásokat szervezünk jogi kérdésekről. Célunk ugyanis a megelőzés, ezért tartjuk fontosnak az együttműködést az iskolákkal, a propagandát. Megjegyzem, az előadásokra általában éppen azok jönnek el, akik nem kerülnek összeütközésbe az előírásokkal. S akiknek itt kellene lenniük, azok nincsenek itt. Ezenkívül oktatást tartunk, tanfolyamokat szervezünk, ellenőrizzük, hogy az egyes helységekben, munkahelyeken a szocialista törvényesség szabályainak megfelelően járnak-e el. Végezetül szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy mindenki bátran forduljon a helyi, ill. a felsőbb fokú nemzeti bizottságok dolgozóihoz, akik kötelesek az ügyfeleknek tanácsot adni, ill. útbaigazítani őket, hová forduljanak ügyük intézésekor. BERTHA ÉVA
