Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-08-21 / 34. szám
Járva-kelve, turistaként az ember kíváncsian nézelődik: mi az, ami hasonlít, mi az, ami különbözik saját életkörülményeitől, szokásaitól. A szomszédos szocialista országok új lakótelepeit szemlélve — madártávlatból — úgy tűnik, nem sokban különböznek a miéinktől. Arra persze néhány nap vagy hét kevés, hogy abba is belepillanthassunk, vajon mennyi a várakozási idő a lakásra, vagy hogy milyen feltételek mellett kaphatnak a baráti szocialista országokban lakást a rászorulók. Romániában az alapelv, hogy a lakáselosztásnál és a hitelezésnél az egy főre jutó jövedelem határozza meg a lehetőségeket. Két alapvető lakástípus létezik: az állami, illetve vállalati és szövetkezeti szervezetek lakásai, valamint a személyi tulajdonban levők. Állami, illetve szövetkezeti lakást csak az kaphat, akinek nincs személyi tulajdonban levő lakása. Egy család birtokában csak egy személyi tulajdonú lakás lehet. Szigorúan tiltják a lakásépítést vagy -vásárlást viszonteladás vagy bérbeadás céljából. Az állami lakások kiutalását korábban a Néptanács intézte, ma az igényeket a munkahelyen gyűjtik össze és rangsorolják, s a vállalatok továbbítják a Néptanácshoz az általuk összeállított és szelektált listát. A lakáskiutalásnál előnyt élvez az a család, amelyben az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az 1 500 lejt. A lakbér viszonylag alacsony: egy komfortos, kétszobás lakás bérlője például 140 lejt fizet havonta. A lakbér nem független az egy főre jutó jövedelemtől. A 140 lejes tétel csak az 1 500 lej egy főre jutó jövedelem alatt érvényes, e fölött már dupla bér fizetendő. Az 1 500 lejes egy főre jutó átlagjövedelem gyakorlatilag ma már csak a sokgyermekes családoknál létezik, mert ezt a szintet a családok többsége, az átlagjövedelem növekedése miatt túlhaladta. A lakásvásárlás elvben elképzelhető úgy is, hogy előre egyetlen lejt sem kell befizetni. Lehetőség van ugyanis arra, hogy 8 százalékos kamat mellett öt évre hitelt nyújtsanak a személyi tulajdonú lakások vásárlásának előlegéhez, s adnak hitelt 6 százalékos kamatra az állami építésű lakás előlegéhez is. Az utóbbi esetben a lejárat a jövedelemtől függően 5—8—10 év lehet. Szintén a jövedelemtől függ az előleg minimális aránya, amely a lakás értékének legkevesebb 20 százaléka lehet, de elérheti a 30 százalékot is. Természetesen nyújtanak hitelt az előlegen kívül a lakásvásárlás fennmaradó, nagyobbik részére is. Ám a jövedelem mértékében változik a kamat (3—5 százalék) és a lejárat időtartama is (15—25 év). A lakások értéke jelenleg négyzetméterenként átlagosan 1 600 lej. A legkeresettebbek a zöldövezeti, második-harmadik emeleti lakások. A legszebb negyednek Bukarestben a Floreascát tartják, amely a hasonló nevű tó partján található. Függ a lakás értéke természetesen a komfortfokozattól is. A jelenlegi lakáselosztási rendszer mögött óriási erőfeszítés és hatalmas építőipari kapacitás áll. Az 1976—1980-as ötéves tervben az országban 840 000 lakás épült fel, s jelenleg egy főre 10 négyzetméternyi lakóterület jut átlagosan. Az utóbbi időben kedvezően változott a lakások szerkezete. 1965-ben például még 28,2 százalékos volt a három- és annál több szobás lakások aránya, ma az összes lakások 39,6 százaléka három- vagy annál több szobás. A lakásépítés üteme nem csökken — 1981- ben 164 000 állami és magántulajdonú lakás épült. LAKÁSPROGRAM ROMÁNIÁBAN
