Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-08-14 / 33. szám
TUDÓSÍTÁSOK x Nemcsak virágtermesztőknek! A Szlovákiai Kertbarátok Szövetségének szepsi (Moldava n. Bodvou) hármas számú alapszervezete, az SZNSZ helyi szervezete és a művelődési ház közös rendezésében megnyílt városunk első virágkiállítása. A csaknem száztíz csokorbői álló kiállítást kilenszázan tekintették meg, de bizony nehezen tudták volna kiválasztani a legszebb csokrot! Elégedetten távoztak s többen is hangoztatták, hogy kíváncsian várják az őszre tervezett második kiállítást. Ugyancsak nagy sikere volt a kiállítás előestéjén a Gregorek mérnök által tartott előadásnak, mely a virágtermesztésről és virágdíszítésről szólt, de nemcsak a virágtermesztőknek! Az előadó maga is bemutatott néhány virágkötési módot, amelyekkel nagy tetszést aratott a jelenlevők körében. Kis-Csáji Árpád A régi iskolában Hetven diák érettségizett 1959-ben az érsekújvári (Nővé Zámky) magyar tanítási nyelvű gimnáziumban. Huszonöt év telt el azóta, de a volt diákok nem feledkeztek meg osztályfőnökeiről, dr. Hofer Lajosról és Geleta Ernőről, az iskoláról és egymásAz „A" osztály A „B" osztály ról sem. Szegheő Jánosné Jalecz Mária, valamint Czuczomé Vörös Mária megszervezték a huszonöt éves érettségi találkozót. Az A osztályból huszonhatan, a B-ből huszonegyen jöttek el. Az ünnepélyes osztályfőnöki órán visszaidézték a diákélet izgalmas perceit, majd magukról beszéltek. Az „ások” közül többen felelősségteljes közigazgatási és politikai beosztást látnak el, tizenketten pedagógusok (öt óvónő és hét tanár), a többiek pedig technikusok, mérnökök és más foglalkozásúak. A „bések"-ből hárman végeznek ideológiai munkát tízen pedagógusok, egy főorvos, a többiek ugyancsak technikusok, adminisztrátorok vagy más szakmában szereztek képesítést. Az osztályfőnöki óra befejezése után elénekelték a régi diáknótákat, majd kimentek a temetőbe, hogy tiszteletüket róják le az elhunyt igazgató. Bánó Ernő és tanáraik, Gánoczy Mihály és Petényi Zoltán sírja előtt. Este zene mellett folytatódott a beszélgetés, melyből kiérezhető volt, hogy a legtöbben olyan szellemben nevelik gyermekeiket, unokáikat, amilyenben egykor az iskolában ők is nevelkedtek. S nagyon jó érzés, hogy ezek a ma már felelős beosztásban dolgozó emberek, akik előbb a továbbtanulás során állták meg helyüket, s ma munkahelyükön bizonyítják, hogy képességeiket kamatoztatni tudják, nem felejtették el a régi iskolát, és ragaszkodnak az anyanyelvükhöz. Kép és szöveg: —rs— Négyen a legjobbak közül Kedves ünnepséget rendezett az elmúlt napokban a vágfarkasdi (Vlcany) nőszervezet vezetősége. Jolana Novákovát, Anna Zelmanovát, Szibilla Ilonát és Vörös Máriát köszöntötték ötvenedik, illetve hetvenedik születésnapjuk alkalmából előbb egy-egy szép verssel, Komlósi Klára és Krommel Anna tanítónők tolmácsolásában, majd Jancsó elvtársnőnek, a szervezet elnökének meleg szavú gratulációjával. Az ünnepeltek, akik közül ketten tagjai voltak már a Zivena helyi szervezetének is, mindig becsülettel teljesítették a rájuk bízott feladatokat, jól végezték felelősségteljes munkájukat. Erről a hnb elnöke, Komlósi Ferenc sem feledkezett meg beszédében. A hivatalos köszöntök elhangzása és az ajándékok átadása után a magyar tannyelvű óvoda igazgatónője, Czuczor Erzsébet saját versét szavalta el. S végül Iván Istvánná nótázását hallgatták a résztvevők, akiket a gondos szervezők ezúttal sem hagytak frissítő nélkül. Berecky Zsuzsanna Most már pukkadozhatunk... Néhány hónappal ezelőtt társadalmi munkára hívtak bennünket a lakótelepünkön. Érkeztek is kicsik, nagyok elegen! Papírt szedtünk, takarítottunk, járdát betonoztunk, s ha már ilyen szépen összejöttünk, elhatároztuk, hogy ültetünk valamit, hadd legyen zöld a ház előtti rész. Az ám, de mit ? Egyszerű virágokat, igénytelen cserjéket? Azt már nem! Ha ültetünk legyen „pofája" a zöldövezetünknek. Legyen inkább drága és igényes a növény, hadd pukkadozzanak a szomszéd panelház lakói, hogy nekik ilyen nincs! A döntést tett követte, s a lakótársak dagadó kebellel figyelték a szomszédok irigykedő pillantásait. Csakhogy... Telt az idő, a munkaláz alábbhagyott, s a kis fácskákkal senki sem törődik. Pedig több gondozást igényelnének, mint a szomszéd ház előtt növekvő bodzafák és orgonabokrok. Mivel azonban nincs rájuk „idő", az ámyéktalan, köves területen lassan, de biztosan tönkremennek, s aki egy kis darab természetre vágyik néhány házzal odébb kell hogy keresse. Igaz, ott csupán „egyszerű" fiatal akácokat talál, de micsoda illat van arrafelé... Schalter Zsuzsa D CC O LL Peter Volt mérnök, a Liptovsky Hrádok-i Tesla fejlesztési osztályának dolgozója válaszol Knotek Irén kassai (KoSice) lakos kérdésére: Kisebb üzem telefonközpontjában dolgozom már évek óta. Hozzászoktam ugyan az eléggé bonyolult kapcsolásokhoz, de hasonló beosztásban lévő kolléganőimmel együtt szívesen látnánk egy korszerű, könnyen kezelhető berendezést, mely leegyszerűsítené a telefonközpontosok munkáját. Olvastam, hogy külföldön már régen van ilyen. Nálunk mikor kerül sor a gyártására? A korszerű telefonközpontok gyártása és mielőbbi üzemeltetése nálunk is nagyon időszerű, nemcsak azért, mert a régi berendezések fokozatosan elavulnak, hanem azért is, mert a telefonköltségekkel való takarékosság minden üzemben szükségessé vált. Ma már a több száz, esetleg több ezer dolgozóval rendelkező üzemben nem működhet olyan telefonközpont, amely lehetővé teszi a városok és országok közötti hívást minden alkalmazott számára, mert ezzel egészen biztosan nagyon sokan visszaélnének. Viszont az sem lehet, hogy ezeknek a dolgozóknak adjunk alkalmat arra, hogy őket hívhassák. Az üzemen belüli telefonvonalak fenntartása is nagyon fontos és szükséges. A telefonközpontnak tehát ma már olyannak kell lennie, hogy megfeleljen a legigényesebb követelményeknek is, emellett kevés munkát adjon a telefonközpontosnak. A mi vállalatunk 1980-ban megkezdte az EU—200 elektronikus telefonközpontok gyártását, mely olyan üzemek számára felel meg, ahol legfeljebb kétszáz telefon van bekapcsolva. Ez korszerű, nagyon praktikus berendezés nem nagyobb egy hűtőszekrénynél, tehát az iroda kiegészítőjeként is megteszi. Mit tud ez az új telefonközpont? Csak néhány „tulajdonságát" említem: Az elektronika segítségével lehetővé válik az automatikus kapcsolás: ha ismerjük a hívott mellékvonal számát, a központ száma után ezt közvetlenül tárcsázhatjuk. Ha például az irodámból átmegyek egy másik helyre, elég az ott lévő telefon számát a saját telefonomon kitárcsázni, a legközelebbi hívást a központ már erre a számra kapcsolja. Ha a kollégát hívják, aki éppen máshol tartózkodik, nem kell utána futnom, elég kitárcsázni az ottani számot, anélkül, hogy megszakadna a vonal, vagy a telefonkezelőnek kellene közbelépnie. A központ lehetővé teszi azt is, hogy egyszerre többen legyenek a vonalban, vagyis az üzem különböző területein lévő dolgozók úgy beszélhetnek egymással, mintha egy terembem ülnének. Ha más irodába költözöm, a mellékvonal száma átkapcsolható anélkül, hogy bármiféle beavatkozásra lenne szükség. Ha éppen akkor hívnak, amikor mással beszélek, a központ kellemes zenére kapcsol át, majd ha szabaddá válik a vonalam, azonnal adja a hívót. A munkaidő befejezése után a központ automatikusan átkapcsol néhány közvetlen vonalra, ahol föltételezhetően még tartózkodik valaki. Ez az EU—200-as telefonközpont megkönnyíti a „telefonoskisasszony" munkáját és sokkal több szolgáltatást nyújt, mint az eddigiek. Az elektronika segítsége ebben is kézzel foghatóvá válik, noha a hozzá szükséges alkatrészek behozatala még sokszor gondot okoz és nehezíti, drágítja is az előállítását. Fejlesztési osztályunk jelenleg egy újabb típusú telefonközponton dolgozik. Az Eu—200 jelzésű berendezést három és fél év alatt kellett előállítanunk, de a komplex racionalizációs brigádunk vállalta, hogy ezt az időt egy évvel lerövidíti. Minden igyekezetünkkel arra törekszünk, hogy jövőre már ennek is megkezdjük a sorozatgyártását.
