Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-07-17 / 29. szám

Egészségünk ______védelmében „Idős édesanyám egészségügyi okokból hozzánk költözött. Szeret­ném tudni, mit tehetnénk, hogy ápolása minél tökéletesebb legyen" „Nemzedékek" Sajnos, a biológiai törvények alól senki sem vonhatja ki magát, az öregkor legjellemzőbb élettani tu­lajdonsága a tartalékerő csökkené­se, ami többek között az idős em­berek alkalmazkodóképességének csökkenését jelenti. Betegség esetén az idős ember számára az ágynyugalom megköve­telhető, de mindig veszélyt jelent! Ha állapota megengedi, keltsék fel, ültessék ki. A mozgásképtelen be­teget a felfekvés megelőzésére na­ponta többször is meg kell fordíta­ni, s új helyzetében megtámasztani. Figyelemmel kell lennünk különbö­ző fogyatékosságaikra. Ne sürges­sük őket, mert ez nyugtalansághoz vezet. Az idősek nem szeretik a zajt, a lármás környezetet, ezért lehető­leg biztosítsunk számukra csendet. Mivel rendszerint fázékonyak, hu­zatra, hideg levegőre rendkívül ér­zékenyek, ezektől kíméljük meg őket. Tudnunk kell, hogy a betegség ebben a korban csaknem tünet­mentesen folyhat le, vagy nem a megszokott tünetek képében je­lentkezhet. Ezért is olyan fontos a rendszeres felügyelet, hiszen gyak­ran csak a hozzátartozók veszik észre, hogy beteg, és nemcsak „öreg" az egyén. Az idős emberek napközben el­bóbiskolnak, és mivel alvásigényük csökken, éjszakai álmatlanságról panaszkodhatnak. Legtöbbjük felü­letes alvó. Az altatószerek adásától azonban mégis jobb tartózkodnunk. Négyszemközt Kedves Csilla! Leveledben azt panaszlod, hogy milyen nehéz szünidő vár rád — egész nyáron dolgoznod kell. Részle­tesen leírod, milyen korán kell fölkel­ned, s azután a fóliában, majd a kertben segíteni szüleidnek. Éppen­­csak a kora délutáni órákban van szusszanásnyi időd, estére megint a kert, a baromfiudvar, s kint, a határ­ban még az éppen időszerű mezei munka. „Miközben a legjobb barát­nőmet úgy kímélik a szülei! Azt mondják neki, csak pihengess, s ő délig alszik, eszik, napozik, majd magnózik, moziba, strandra jár, ki­rándulni megy, ahová kedve tartja" — háborogsz Sajnos, túl sok együttérzést e nagy „szenvedésedben" nem várhatsz tő­lem. Mert szerintem tíz hónap tanu­lás után igen csak rád fér ez az aktív pihenés, és bizonyára a szüléidre is a segítséged. Érdekes, hogy például barátnődével összehasonlítod a te helyzetedet, körülményeidet. Vajon édesanyádéval összehasonlítottad már ? Úgy gondolom, még mindig ő az, aki a legkorábban kel, s ha Ne­ked is „hajnalok hajnalán", reggel hatkor ébresztőt fújnak, két hónapon keresztül kibírhatod. Valószínűleg és inkább az alváshoz szükséges nyugalmat, csendet igyekezzünk megteremteni számukra. Az öregek lehetnek soványak, igen gyakran ét­vágytalanok. A soványság oka gyak­ran rágászavar, fogatlanság, esetleg magárahagyatottság, mert az ilyen öreg emberek nem törődnek a táp­lálkozással sem mennyiségi, sem minőségi vonatkozásban. A sovány­ság ebben az életkorban bizonyos súlyhatárig élettani állapot, mert a test szöveteinek víz- és zsírtartalma csökken akkor is, ha egyébként egészséges és jól táplálkozik az idős ember. Célszerű ezért — a gyermekek ételéhez hasonlóan — magas fehérjetartalmú táplálékot adni nekik, azonkívül sok gyümöl­csöt, zöldfőzeléket. A táplálkozást erőltetni természetesen nem kell, de az ételek legyenek könnyűek és jól emészthetők. Az öregek hajla­mosak a székrekedésre, ezért fon­tos székletük rendben tartása. Az agyi érelmeszesedés követ­keztében az idős ember szellemi képessége, tudata bizonyos mérté­kig beszűkül. Nem szabad képessé­geit meghaladó feladatok elé állíta­ni, és nem szabad figyelmét csök­­kentértéküségére felhívni. Ha azt várjuk, hogy segítségünkre legyen a családban, ne terheljük meg őt olyan munkával, amelyet nem ké­pes elvégezni. Mielőtt egy idős csa­ládtagra kisgyermek gondozását bízná valaki, meg kell győződnie arról, hogy el tudja-e látni feladatát, sőt arról is, szívesen teszi-e! Igen jó hatása van annak, ha a család az idős embert meg tudja győzni arról, hogy még nem felesleges, sőt, hogy valamilyen hasznos tevékenységet el tud végezni. A mai öregek is voltak valamikor fiatalok, s akkor sok jót tettek, amit most viszonoz­nunk kell! Dr. K. L azért nem olyan „fárasztó" az egész heted, s korán mehetsz aludni, szom­baton, vasárnap pihenhetsz, kirán­dulhatsz, strandolhatsz Lehet, hogy még egy rövidebb üdülés is belefér a szünidődbe. Persze, tudom, vannak olyan szülők is, mint barátnőidéi. De vajon azt tudod-e, nekik mennyi a jövedelmük, mire takarékoskodnak, miből élnek? Ezt sem ártana össze­hasonlítani szüleid keresetével, akik bizonyára gyermekeik számára akar­nak egy kis „kezdő" összeget össze­gyűjteni. Úgy, hogy Te most saját magadnak dolgozol. Talán biztosabb­nak látnád, ha kezedbe kapnád a „havi fixet”, mint a városi fiatalok, akiknek többsége igyekszik nyáron idénymunkásként elhelyezkedni, hogy tegyen zsebpénze ? Nem tudha­tom, hiszen ilyen panaszod, hogy kevesellenéd a zsebpénzt leveled szerint nincs. Igaz, úgy is élhet az ember lánya, hogy alszik, eszik, emészt nem gon­dol semmire, ábrándozik, zenét hall­gat s közben nem érdekli, ki főz neki, ki mos rá, hogy közben ki mennyit dolgozik, mikor kei, mikor fekszik... De — minek? Nem ártana, ha ezen is el-elmedi­­tálnál. /” Üdvözlettel kJOOcdUo Kis családi iskola Az elsődleges és a másodlagos orgazmushiány Elsődleges orgazmushiánynak nevezzük azt az állapotot, amikor a nő a közösülések alkalmával még egy alkalommal sem jutott el a kielégülésig, tehát nincs korábban átélt orgazmusélménye. Ez az állapot a nemi életet elkezdő fiatal nők körében gyakori, de előfordul már hosszabb ideje házas­ságban élő nőknél is. Háromféle eset lehetséges. Van, amikor a nő tudja saját magáról, hogy még nem elégül ki, és ezt partnere is tudja. Más esetben a nö tudja, hogy orgazmusképtelen, de a partnere nem (vagy azért, mert a nő elhiteti vele, hogy a szeretkezést élvezi, vagy a partnert önzé­séből kifolyólag nem érdekli). A harmadik esetben a nö sem tudja, hogy még nem élt át orgazmust, mert a közösülés jó érzés számára. Az a nő, aki még nem élt át orgazmust (sem önkielégítésre, sem álom közben, sem pedig kö­zösülés alatt), annál a nemi szerv tájéka szigorú tiltás alatt áll. Ez a tiltás (és általában a szexuali­tással kapcsolatos hibás beállítottság) gyakran a nevelés következménye (főleg a túl szigorú vallá­sos nevelésé). Az ilyen nevelési légkörben felnövő gyermek az önkielégítést is undorítónak fogja tartani, a nemi életet pedig bűnnek, amiért bűn­hődni kell. Az így kialakult bűntudat erős gátláso­kat és félelmet von a szexualitás köré, blokkolva az orgazmusélmény tudatosulását. Akinek már volt orgazmusélménye álomban, vagy maszturbálás (önkielégítés) közben, de hete­roszexuális partnerhelyzetben még nem, annál az orgazmusképtelenség a pszichoszexuális fejlődés folyamán átélt kudarcok, negatív élmények hatá­sára alakult ki. A fiatal nők esetében a közösülés utáni kielégületlenség gyakran azért alakul ki, mert még nem tanulták meg, hogyan kell kielégül­­ni. Ilyenkor erőltetik, siettetik a kielégülést, a kudarc félelme ott lebeg tudatközeiben, ami ront­ja és csökkenti az élmények beáramlását a köz­ponti idegrendszerbe. Tovább nehezíti a helyzetü­ket az, hogy egyszerre akarnak kielégülni (ami még tapasztalt szeretkezök esetén is gyakran nehéz feladat). Ezért a fiatalok esetében inkább azt kellene megtanulni, hogy a nő elégüljön ki először és utána a férfi. Elsődleges orgazmushiány szexuális kulturálat­­lanság hatására, valamint a kellő szexuális ismere­tek hiányában is kialakulhat. Ehhez még hozzájá­rulhat az a gátlásosság, ami a partnerrel szemben megnyilvánul. A partner becsapása, megtéveszté­se azzal, hogy megjátssza magát, színlelve a kielégülés élményét, rontja a párkapcsolat stabili­tását, és további belső feszültségeket vált ki a nőben, mivel az ő valódi kielégülése elmarad. így minden megjátszott kielégülés további kuda/cél­­ményt jelent a nő számára, fokozva az orgazmus­­képtelenség beidegződését (az ilyen irányú felté­teles reflexek létrehozását). A nőben felgyülemlő belső feszültség a későbbiekben valamilyen for­mában felszínre tör (lehet, hogy a párkapcsolat felbomlását eredményezi), kiváltva a személyiség eddigi labilis egyensúlyának felborulását. Ez az egyensúlyvesztés elkerülhető, ha a partnerével problémáit nyíltan megbeszéli, és közösen meg­próbálnak egy realitáson alapuló tanulási folyama­tot elindítani. Ha ez nem megy, akkor szakember segítségét kérhetik közösen. Meg kell jegyezni azt, hogy a nö orgazmusképtelensége a kapcsolatuk zavarát is tükrözi, mely mögött gyakran a férfi szexuális, magatartásbeli, kulturális „zavarai" hú­zódnak meg. Ezért nemcsak az egyik félben van a hiba, és a probléma eredményes megoldása érde­kében mindkét félt be kell vonni a terápiába. A másodlagos orgazmushiány Másodlagos orgazmushiánnyal akkor találko­zunk, amikor a nő a közösülésekkor egy, vagy több alkalommal kielégült, de a későbbiekben a kielé­gülés valami miatt elmarad. Főleg tartós párkap­csolatban, hosszabb ideig tartó házasságokban szokott előfordulni. A kiváltó okok lehetnek tuda­tos, nyilvánvaló problémák, de lehetnek rejtettek, nem tudatosak is. Mélyebb érzelmi kapcsolat esetén a partnernek okozott csalódás (hűtlenség, az ellentétes nemű szülő felé táplált rejtett érzelmi kapcsolat stb.) kiválthat átmeneti orgazmushiányt. Az érzelmi csalódás következtében kialakult kielégületlenség tükrözi a nők általános érzelmi kötöttségét a partnerhez és a szexuális kapcsolathoz, míg a férfiak esetében a mélyebb szerelmi megnyilvánu­lás (ill. a partnerben való csalódás) általában nem függvénye a hímvessző merevedésének. Tehát a nők kevésbé tudják elválasztani a szexualitást a szerelemtől, mint a férfiak. A nők szexuális vágya szoros összefüggésben van a partner érzelmi elfogadásával. Ezt a magatartást várják el a nők a férfiaktól is. Megtörténik, hogy orgazmushiányhoz vezet a terhesség elleni védekezés egyik formája, a meg­szakított közösülés. Ilyen esetben mind a nő, mind a férfi arra figyel, hogy a közösülés idejében legyen megszakítva a terhesség elkerülése végett, így egyfajta félelemmel teli helyzet alakul ki, gyakran a közösülési idő is csökken, és a nő nem elégül ki. Ez a fajta fogamzásgátló eljárás megbíz­hatatlan, nem beszélve arról, hogy a nő kielégülé­sét meggátolja, ezért inkább jobb és megbízha­tóbb fogamzásgátló módszert kell választani, álta­lában olyat, amelyik mindkét fél számára megfelel. Generációs problémák (több generáció egymás mellett éléséből fakadó konfliktusok), különösen rossz szociális körülmények vezethetnek szexuális zavarok kialakulásához, mind a férfi, mind a nő esetében. Tekintettel arra, hogy a nők emocionáli­san érzékenyebbek, a szülői ház feszült, ideges légköre a fiatal feleség szexualitásában okoz elő­ször gondokat, kiváltva egy tartózkodó magatar­tást férjével szemben, esetleg átmeneti orgaz­musképtelenséget. Ez a fajta szexuális zavar a szülőktől való különköltözéssel oldható meg. A másodlagos orgazmushiányt kiváltó, nem tu­datos okok feltárása gyakran hosszabb ideig tartó pszichoterápiát igényel. Általában a pszichosze­xuális fejlődés folyamán átélt kudarcok (melyek a későbbiekben kiszorulnak a tudatból-elfelejtőd­­nek) és a felnőtt korban átélt kudarcok, a szexuális téren kialakult negatív élmények asszociációs lán­colatának és bonyolult szövevényének lehet ered­ménye a másodlagos orgazmushiány. Hogy ezt a bonyolult láncolatot feltárjuk, hosszabb időre van szükség, és a siker érdekében a páciensnek is kitartónak kell lennie. Dr. Bordás Sándor (nőn)

Next

/
Oldalképek
Tartalom