Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-05-22 / 21. szám
Négyszemközt Kedves Rózsiké! Úgy tűnik, felmentést vár, azért írta a levelét, hogy igazat adjak Önnek. Sajnos, ezzel nem biztathatom. „Háromhónapos szakmai továbbképzésre mentem, ahonnan csak kéthetenként jártam haza. Jól éreztem ott magam, s néha elmentem szórakozni a többiekkel. Az egyik új ismerősömmel — minden kötelezettség nélkül — intim kapcsolatba is kerültem. Modern emberek vagyunk, úgy vettük, ennek nincs jelentősége, odahaza a családra ez nem lehet kihatással, hiszen ha vége a tanfolyamnak, mindegyikünk megy a maga útján, nem történt semmi, csak jó! éreztük magunkat" Ennyit a levélből, amelyben arról panaszkodik, milyen maradiak és rosszindulatúak az emberek, valaki megírta kis kalandját a férjének, s kitört a botrány, veszélyben a házassága. Azt kérdezi, hogyan lehet megbüntetni, felelősségre vonni azt, aki mások magánéletébe így be/ekontárkodik, aki rágalmaival feldúlja mások házasságát. Tény, hogy nem kevés az alaptalan rágalmakat terjesztő, s az olyan sem, aki ezeknek a piszkolódásoknak felül. Viszont az is tény, hogy éppen általánosítva az olyan magatartásúak példájából, mint Ön, hiszik el inkább a rosszat, mint a jót egymásról az emberek. Ön a modernségre hivatkozik: nos, szerintem ez a minősítés nem az a kalap amely alá akármi besöpörhető. Én úgy gondolom, az olyan egyén, aki csak a házastársa közelében tud hű maradni, emberi viszonylataira figyelni, nem tekinthető komoly felnőtt embernek. Magatartása gyermeteg, felelőtlen. Ön feleség, aki azt állítja, házassága érzelmileg megalapozott, jó volt mindezidáig. Nos, ha így volt, miért kellett néhány hét tartamára intim kapcsolatot kötnie? Védekezésnek szánja, hogy Kihez forduljunk? „Május" jeligére Májusban letelik a Munka Törvénykönyve 157. szakaszának 2. bekezdése szerint igénybe vett fizetés nélküli gyermekgondozási szabadsága. Férje katona, ön gyermeke betegsége miatt nem léphet munkába, mert nem hagyhatja állandó felügyelet nélkül. Október végére várja második gyermeke megszületését. Azt kérdezi, mi tévő legyen? A Munka Törvénykönyve 127. szakasza úgy rendelkezik, hogy a munkaadó igazolt mulasztásnak tekinti «azt az időt, amikor a dolgozó nö nem jár munkába azért, mert 10 évnél fiatalabb gyermekéről gondoskodik, akit fontos okokból — így orvosi vélemény alapján egészségi okból — nem helyezhet el óvodában, bölcsödében vagy más gyermekintézményben. Munkaviszonyát nem kell megszakítania, hanem arra való hivatkozással, hogy a férje katona, és egyedül kell beteg gyermekéről gondoskodnia, akit az orvosi vélemény alapján nem helyezhet el óvodában vagy bölcsödében, az idézet 127. szakasz alapján kérje a munkából való távollétét igazoltnak tekinteni (vagyis kérjen fizetés nélküli szabadságot). Erre az időre természetesen nincs igénye sem munkabérre, sem táppénzre. Második gyermeke megszületése előtt 4 héttel majd igényelheti az új szülési szabadságot. Ha nem fogja teljesíteni a fizetett szülési szabadság törvényes feltételeit (így a szülést megelőző két naptári évben legalább 270 napon át tartó betegbiztosítást), akkor a gyermeke megszületésétől kezdve igénye lesz a havi 600 Kcs-t kitevő gyermekgondozási segélyre, mégpedig a második gyermemínden kötelezettség nélkül történt Annál furcsább, ha egy nő érzelmi indíttatás nélkül, „csak úgy” kapható az ilyesmire. Sem érzelmi élete, sem erkölcsi normái nem lehetnek erősek, ha Ön szerint ez modern magatartás. Én egészen más nevet adnék neki... Valószínű olyat, amilyet a férjének levelet író „jóakaró" adott, s amire hivatkozva férje most válni akar. Tekintsünk el attól, hogy ez, így, most kiderült. Ha mindenki cinkosan és egyetértőén hallgat. Ön mosolyogva hazatér és gyengéd szeretettel éli tovább a házasságát, élvezi férje bizalmát. S ha történetesen őt küldik szakmai továbbképzésre, talán meg sem fordul a fejében, hogy férje éppúgy kirúghat a hámból — vagy azt tekinti természetesnek ? Tudom, sokan próbálgatják ma a „nyitott” házasságot, s esküsznek rá, hogy ez a válások ellenszere. Kedves Rózsika, tudja, nem új dolog ez, nem korunk találmánya. Flaubert Madame Bovarynéjától kezdve Simoné de Beauvoir hősnőiig többszázados hagyománya van a polgári társadalomban e háromszögsokszög modelleknek, amelyeknek egyetlen célja, hogy a vagyon, a társadalmi befolyás miatt maradjon meg a házasság, s közben mindenki élje a saját életét... A mi társadalmunkban csak az érzelmileg megalapozott házasságot tekintjük erkö/csileg-emberileg értelmesnek, indokoltnak. A mély érzelmi kötődés pedig eleve kizárja a hűtlenséget, hiszen két egymáshoz tartozó ember sem szeretetét, sem bizalmát — sem testét — nem osztja meg harmadikkal — vagy többedikkel. Ezen gondolkozzék el. Üdvözlettel ke kétéves koráig. Eddig az ideig veheti ki a munkaadójánál a további — meghosszabbított — szülési szabadságot is. Ennek letelte után a munkaadója ismét köteles lesz önt a munkaszerződésének megfelelő munkára beosztani. Ha ez nem volna lehetséges, ilyen munka már nincs, akkor a képzettségének megfelelő munkára oszthatja be. „Egy aggódó édesanya" jeligére Fia a munkaviszonyát vagy felmondással, vagy a munkaadójával való közös megegyezéssel szüntethette meg. Mindkét esetben ennek írásban kellett megtörténnie. Erről a munkaadója személyzeti osztályán, vagy a szakszervezeti üzemi bizottságnál győződhetik meg. Ha a munkaadója mondott volna fel, akkor ez — írásbeli felmondás hiányában — érvénytelen volna, s ezt a bíróságon is érvényesíthetné. Konkrét panaszával a járásbírósághoz fordulhat, vagy a járási szakszervezeti tanács munkajogi bizottságához (pracovnoprávna komisia OOR). Munkáért a járási nemzeti bizottság munkaügyi osztályán (odbor prac. síi ONV) jelentkezzék, ahol felveszik a munkaigénylök jegyzékébe, és konkrét munkahelyre utalják. Ezt feltétlenül tegye meg, hogy ne vonhassák felelősségre munkakerülésért. „H. B." jeligére Olvasónk 1972-ig dolgozott, most 63 éves, 1975-töl havi 200 Kcs segélyt kap (de nem írja meg, hogy milyen címen). Férjének 1 280 Kcs nyugdija van. Nyilván rokkantnak ismerték el, és ún. hitvesi nyugdíjat kap, amelynek havi összege 100—300 Kcs lehet. Nagyobb nyugdíjra nincs igénye. Dr. B. G. Kis családi iskola Terhesség, terhességmegelőzés A sejtmagban az öröklődés egységei az ún. gének vékony spirális vonalakban helyezkednek el. Ezek a fonalak alkotják a kromoszómák szerkezetét. Alapanyaguk a dezoxiribonukleinsav (DNS). Az embernek 46 kromoszómája van, ezek 23 párt képeznek. A kromoszómapárokból az egyik mindig az apától, a másik az anyától származik. 22 kromoszómapár nagyjából azonos, a 23. pár alakban is eltérhet a többitől, a szerepe mindenképp különleges. Ezt a párt szex kromoszómapárnak nevezzük, mert az egyed nemét szabja meg. A petesejtben két X alakú kromoszóma alkotja a 23. párt, míg az ondósejt kromoszómaképlete XY. Az utód neme tehát mindig az apától függ (csak ő járulhat hozzá egy Y kromoszómával a fiúutód létrejöttéhez). Azt a tényt, hogy az utód neméért kizárólag az apa ondósejtjei a felelősek, azért tartjuk fontosnak megismételni, mert még ma is tucatnyi elképzelés, elmélet — minden tudományos alap nélkül — állítja ennek az ellenkezőjét. (Az egyik legismertebb magyarázat szerint az egyik petefészek kizárólag női génkészletü, a másik pedig kizárólag férfi génkészletü petesejteket termel. Egy másik magyarázat szerint a petesejt „válogat" a spermiumok között.) E cikksorozatban nincs arra lehetőségünk, hogy a genetika kérdéseivel bővebben foglalkozzunk. Akit e kérdés érdekel, lapozza át a genetika klasszikusainak munkáit. (Elsősorban a morva oktatópap, Mendel tanulmányaira gondolunk. A genetika újabb felfedezéseiről, magyar nyelven Czeizel Endre könyvei adják a leghübb képet.) Sajnálatos tény, és ezt Bordás Sándor I szóbeli közlése nyomán állíthatom, hogy a házassági tanácsadóban megfordulók nagy része nincs tisztában a genetika alapszabályaival. Semmit, vagy alig tudnak az öröklött tulajdonságok, betegségek, elváltozások lényegéről, ill. veszélyéről. Megkérdőjeleznek olyan állításokat, melyeket már a Biblia tényként fogadott el, ill. tiltott meg (pl. a vérrokonok házasságkötése stb.). A terhességről és születésről szóló cikkünkben néhány érdekességre szeretnénk felhívni az olvasó figyelmét. Már évszáza dók óta ismert az a jelenség, hogy több fiú születik, mint lány. Számokban kifejezve ez az arány kb. 106 : 100 a fiúk javára. Ez az arány területenként, évjáratonként változik, egyes helyeken, bizonyos időkben (pl. háborúk idején) elérheti a 120:100-at is a fiúk javára. Az újabb kutatások azt is kimutatták, hogy a méhen belül ez az arány még jobban eltolódik a fiúmagzatok javára. Sokkal több hímnem ü magzat vág neki az életnek, mint lány (egyes kutatók szerint a méhen belüli arány 170 : 100 a fiúk javára), de a terhesség alatt nagy részük elpusztul, így alakul ki a születésig az említett 106:100 számarány. Kb. 30—35 év kell ahhoz, hogy a férfiak és a nők száma egyenlő legyen. 55 éves korban már a nők javára billen a mérleg nyelve, és az évek múltával egyre nő számbeli fölényük a férfiakkal szemben. 75 éves korban az arány kb. 250 : 100 a nők javára. A férfiak szép csendben lemorzsolódnak, kihalnak a versenyből, így 90 éves korra már szinte kizárólagosan a „gyengébb nem” tagjai uralják a terepet (kb. 400 : 100 arányban). Lássuk a jelenség magyarázatát. A legújabb kutatások szerint az emberi faj alapneme — minden eddigi híreszteléssel ellentétben — az XX kromoszómaképletü női nem! Úgy tűnik, hogy az XY képletü férfi kromoszómapár csak egy modifikáció, az XX képlet egyik életképes variánsa. A „nullszéria" ezek szerint a női nem, míg a férfi ennek a jól kikísérletezett modellnek egy „javított" változata. Ezzel az eltéréssel bizonyos magatartásbeli különbségek is érthetőek lesznek. A nő az alap, tehát erősebb, mint a férfi, régebbi teremtmény, tehát viselkedése is konzervatívabb, a külső hatásokat jobban megismerte és megszokta, tehát ellenállóbb velük szemben, ezért hosszabb életű, mint a férfi. Az XY képletü férfi a természet kísérletezőkedvének eredménye, és ez viselkedésében is visszatükröződik; örökmozgó, kísérletező, nyughatatlan szellemű. Mindezek mellett kevésbé ellenálló, sérülékeny, tehát átlagosan rövidebb életű, mint a nö. Az elmondottak szerint téved a Biblia, mikor azt állítja, hogy az első ember Ádám volt ? Ha ezzel együtt azt is állítja, hogy az első ember férfi volt, akkor azt kell mondanunk, hogy igen, téved. De mi van akkor, ha az Ádám névről kiderítik szófejtő nyelvészeink, hogy jelentése: asszonytól való (á dame)?! E jókora vargabetű után folytassuk a címben jelzett anyag tárgyalását. A terhesség kialakulásának alapfeltétele az ondósejt behatolása a petébe. Az új élet keletkezésének ez a döntő mozzanata leggyakrabban a petevezetékben játszódik le. A spermium 23 kromoszómája találkozik a pete 23 kromoszómájával, és kialakítják a petesejt központi részét. A megtermékenyített petének így lesz 46 kromoszómája, melyek fele-fele arányban származnak egy-egy szülőtől. A két génkészlet egyesülése után a megtermékenyített petesejt azonnal osztódni kezd. Osztódás közben folytatja kalandos vándorútját a méh felé. Valóban kalandos és veszélyes ez a néhány centiméteres sejt-rallye, mert a szabadon evickélő piciny sejtcsomónak minden esélye megvan arra, hogy kisodródjon a méhböl. Az új élet további fejlődése szempontjából döntő jelentőségű az implantációnak (beágyazódás, megtapadás) nevezett folyamat. Az implantáció lényege, hogy a piciny készítmény — embrió — beássa magát a méh nyálkahártyájába. Tudunk olyan esetekről is, mikor az embrió a méhen kívül tapadt meg (a petevezetékben a vastagbélen, vagy a hasüreg egyéb helyein). Az embrió élni akarására jellemző, hogy ezeken, a további fejlődése szempontjából abnormális helyeken sem veszít életképességéből Az ilyen, abnormális helyen fejlődő terhességet nevezzük méhen kívüli (extrauterin, ektópiás) terhességnek. Dr. Hunőik Péter (folytatjuk)
