Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-05-08 / 19. szám

A közelmúltban a Szlovákiai IMőszövetség tomááikovói he­lyi szervezetének egy csoport­ja „édesnapokat'' rendezett, saját készítésű süteményeit szombaton és vasárnap kiáru­sította. Már a meghívó is rendhagyó volt: verssel invitált. Nagy hírt mondok, jó emberek, Községünkben csoda esett. Összefogott vagy húsz asszony, Hogy valami jót kotyvasszon. Egytől egyig mind boszorkány. Köztük egy-két tallósi lány. Éjfélkor söprűre ülnek, S a moziban összegyűlnek. Ott azután sütnek, gyúrnak. Egyaránt parasztnak, úrnak. S ha a kakas kukorékol, Háromkor, esetleg négykor, Újra a söprűre ülnek, S mint a villám, elrepülnek. Készen már a sütemények, Jöjjetek csak, és egyétek! Véget ért már a varázslat Eltűnt már a boszorkányhad. Akik ezt csinálták néktek. Egytől egyig mind tündérek! Ha a férjúr nagyon mérges. Asszony, kínáld: nesze, édes! S ha az asszony nyelve pereg. Férjúr, hívd: süteményt veszek! így nyerhetsz egy csöpp nyugalma Hisz míg eszik, addig hallgat. S ha a gyerek nyála csorog, Kihagyni őt nem szép dologi Édesnapok, mézeshetek. Soha el nem felejtelek! Mézeshetek, édesnapok. Ne szánjatok, maradjatok! A készülő húsz asszony helyett végül is több mint harmincán kapcsolódtak be a „sütőkébe". Gágyor Józsefné, a szerve­zet nemrégiben megválasztott elnöke örömmel tapasztalhatta, hogy a vezető­ség tagjaira méltán számíthat. A siker érdekében minden tőle telhetőt megtett a szervezet volt elnöke, Mária Lachatová (betegsége miatt volt kénytelen megválni az elnöki tisztségtől), de ugyanúgy teljes odaadással végezték az egyes feladato­kat Bartakovics Károlyné, Egri Lászlóné, Kaprinay Magda, Koday Ferencné, Koz­­mér Györgyné, Alzbeta LopuSná, Sárkány Szilveszterné és Uhrapka Józsefné is. Jankovics Lászlóné vezetőségi tag csu­pán azért maradt ki az összejövetelből, mert éppen akkor egy szovjetunióbeli kirándulásnak volt a boldog részese. A mozihelyiség bejáratára nagy betűk­kel a következő vendégcsalogató feliratot pingálták ki: Tessék kérem Továbbjönni, Gágyor József Egy konyha nem volt elég a nagy munkához Habverés, diótörés közben annyi mindent meg lehet beszélni... Gágyor Józsefné a galántai járás küldötteként részt vesz az SZNSZ kongresszusán Nagy László felvételei Itt lehet jó Sutit venni! Jöttek is a vásárlók, olyan szaporán, hogy a nyitáskor még roskadozó asztalok néhány órán belül teljesen üresen ma­radtak. A siker öröme mellé odafurako­­dott a gond: mi lesz holnap? És az elhatározás: csalódást nem okozhatunk! És csodák csodája, az asszonyok boszor­kányos ügyességgel másnap újra az asz­talokra varázsolták az előző napon jó hírnevet szerzett süteményfajtákat. Ha valaki netalán azt gondolná, hogy ez bizony sok munkájukba kerülhetett, min­den bizonnyal téved. Lelkesedéssel telve csupán annyit kellett mondaniuk, hogy terülj, terülj, asztalkám, és kívánságuk — mialatt az arcukról igazgyöngyök hullot­tak — teljesült. Az ajtóra pingált csaloga­tó versikét azonban — biztos, ami biztos — jobbnak látták megtoldani: De nem lehet Hazavinni, Tessék kérem Itt megenni! Mert hát az előző napon meglehetősen sokan még csomagoltattak is maguknak, családtagjaiknak az édességekből. Nem is csoda, hisz a jobbnál jobb süteményremekek — viszonylag olcsó áron — szinte kínálták magukat. Apró rigmusokban „szóltak" a vásárlókhoz: CSIGA Te vegyél meg, Zsiga! PISKÓTA Vártalak már régóta. HABOS SZELET Engem ki szeret? Némelyek még hivalkodtak is: CITROMOS Szép vagyok és illatos! VANÍLIÁS Hogy jó vagyok, az nem vitás! ALMÁS Jobb vagyok én, mint más. . Egy nagyméretű cukorbárány a követ­kező rigmussal kínálta magát: Szegény árva bárány vagyok, Könyörülj a sorsomon, Csekély nyolcvan koronáért Te lehetsz a pásztorom. Egy kacér sütemény még attól sem rettent vissza, hogy szerelmet valljon: MÉZES Tied leszek édes! Az egyik süteményfajta — nem csekély bátorsággal — a vők és a menyecskék tapintatos figyelmeztetésére vállalkozott: DIÓS Szeret após, anyós. Volt, amelyik csalafinta módon próbált vásárlóra lelni: TÚRÓS Rám a bor is csúszós. Sorolhatnám még az egyes sütemény­fajtákat és a hozzájuk költött versikéket, de bemutatásképpen gondolom ennyi is elég. Frenák Valéria a Szlovák Nőszövet­ség Galántai Járási Bizottságának titkára szintén meglátogatta az édesnapokat, s a látottakról, tapasztaltakról elismerőleg nyilatkozott. (nőzi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom