Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-02-28 / 9. szám

— Rosszkor érkeztek. Nincs időnk újságí­rókkal foglalkozni, tíz perc múlva kezdődik az értekezlet, amelyen a múlt évi gazdálko­dás komplex elemzését ismertetjük. A veze­tők, technikusok mind ott lesznek. — Ezzel fogad Finta István mérnök, a szövetkezet közgazdásza. — Akkor mégis jókor jöttünk — mondom —, legalább minden szépítés és kertelés nélkül megtudjuk, hogyan dolgoztak tavaly a szövetkezet dolgozói. Persze csak akkor, ha megengedik; iiogy mi is részt vehessünk az értekezleten. Kérésünket udvariatlanság lenne elutasíta­ni. így aztán mi is tanúi lehetünk a kálnai (Kalná nad Hronom) Augusztus 29-e szövet­kezet 1983-as évi gazdasági mérlege érté­kelésének. Ülünk a harmincöt vezető dolgozó között, és figyelmesen hallgatunk. Egyeztetem a számokat, figyelem az érveket, kifogásokat, és úgy tűnik, ebben a szövetkezetben tavaly minden a legnagyobb rendben ment. Az arcok nyugodtak, rezzenéstelenek, a kinti hóesés egyhangúsága átragad a jelenlévőkre is, néhányan egy-egy pillanatra elbóbiskol­nak. Nem a közömbösség jele ez. Tavasztól őszig nem volt megállás. Most a természet­tel együtt ők is pihennek. A számvetés, a mérlegkészítés a könyvelők dolga. kulcsár Zoltán mérnök, főagronómus ma­gyarázattal kezdi az értékelést: — Az utolsó ötven év átlagcsapadékának csak 77 százaléka esett le tavaly. Gabonane­­müekből ugyan 759 tonnával többet takarí­tottunk be, mint amennyit a terv előírt, de kukoricából 5,5 tonna helyett csak 4,8 tonna termett hektáronként. Az olajos növények közül nem lehetünk elégedettek az őszi rep­cével — a járás 13 termelője közül a 8. helyen vagyunk —, ha azonban tavaly ta­vasszal nagyobb gondot fordítottunk volna a trágyázásra és jobban törődtünk volna a növényvédelemmel, a hektárhozam is na­gyobb lehetett volna. A napraforgóval vi­szont jól jártunk. Az új vetőmagkeverék be­vált. A cukorrépa-termelésben a járásban a 7. helyre kerültünk a hektárhozam alapján, a cukortartalom valamivel még jobb is volt a járási átlagnál. Az eredmények itt is kedve­zőbbek lehettek volna, ha mindenki szívü­gyének tekinti a veszteségmentes betakarí­tást. Bogár Imre fögépesítö felüti a fejét, össze­vont szemöldökkel tekint az agronómusra. Szinte olvasok a gondolataiban: most ránk, gépesítőkre hárítanád a felelősséget? Igaz, már az új betakarítógépekkel dolgoztunk, de ez még nem jelenti azt, hogy a földben nem maradhat egyetlen gumó sem .!. Kézzel kel­lett volna összeszedni azt, amit a gép ottha­gyott. De erre már nem volt elég munkaerő, igaz? Benne maradt a tüske, mégsem szól, mert a föagronómus a továbbiakban másokat is bírál. — A zöldségtermesztési tervet csak 71 százalékra teljesítettük. Ennek főleg a para­dicsom volt az oka; a palántákat ritkán ültették, nagyon megnyúltak, elgazosodtak, később egy részüket ki is kellett szántani. Öt hektár paradicsom a kapálás után is nagyon gyomos maradt, betegség is megtámadta, így aztán alig volt termés. Az őszi hideg később állt be, lett volna bőven idő begyűjte­ni a termést, a legmagasabb áron értékesíte­ni, mégsem így történt. Ennek pedig mind­nyájan kárát látjuk, mert a zöldségből szár­mazó pénzbevétel 22 százalékkal kevesebb a tervezettnél. A kertész az őt érintő bírálatot nem hagyja szó nélkül. Rögtön mondja is, amit gondol: — Az a baj, hogy messze vagyunk a köz­ponttól. Ha elromlik a telefon, vagy a gépék, napokig tart, amíg kiküldenek egy villanysze­relőt, gépjavítót. Lejár az ideje a permetezés­nek, mire hozzánk ér a permetezőgép. Meg­fonnyad a zöldség, amíg elszállítják. Nincs fűtőnk, aki törődne a fűtéssel. Ha ezt a gyűlésen szóba hozom, mindig megkapom az ígéretet, hogy többé nem fordul elő, de ez legtöbbször csak ígéret marad. Javítani kel­lene a vezetők együttműködését a kertészet­tel, mert enélkül idén sem érünk el jobb eredményeket... Pokoracká Júlia, a dohánytermesztő cso­port vezetője már izgatottan mocorog a széken, most az ő ágazata következik. Hogy merre billen a mérleg nyelve, még nem tudja, csak abban biztos, hogy 30 tagú csoportja mindent megtett a jó eredményért. Csak hát az időjárás ... A nagy szárazság miatt a dohányról alig szedtek le tizenöt levelet, holott máskor tizennyolc-huszonkettő is megtermett rajta. — A dohánytermesztésben a szárazság ellenére is jó eredményeket értünk el — folytatja beszámolóját a föagronómus. — Ez elsősorban, a rugalmas munkaszervezésnek köszönhető. Tizenhat hét alatt fedél alatt volt a dohány. Jó volt a minőség, így járási viszonylatban az első helyre kerültünk. Nem hásználtuk ki azonban eléggé a szárítót; idén nagyobb gondot kell fordítanunk a fűtők bérezésére. Őket a jutalmazással is érdekelt­té kell tenni a szárító ésszerűbb üzemelteté­sében. Ez azért is nagyon fontos, mert növel­jük á dohány vetésterületét, és szeretnénk magasabb hektárhozamot elérni. A föagronómus mérlegelve a növényter­mesztés eredményeit kissé irigykedve adja át a szót a főállattenyésztőnek. Az állatte­nyésztésben nem játszik szerepet az időjá­rás, ott az eredmények a dolgozóktól függ­nek. A növénytermesztésben viszont hiába a nagy igyekezet, ha nincs eső vagy éppen sok van belőle, ha jön a hideg vagy a nagy forróság, odavan az emberi munka értékének nagy része. Akárhogyan szorgoskodtak is a múlt évben, a növénytermesztési részleg másfél millió korona hiánnyal zár... Pólya Lajos főállattenyésztő hangjából érezhető az elégedettség; kicsit büszke is, hogy az ő részlegük segített a szövetkezet­nek kiköszörülni a növénytermesztés által ejtett csorbát. Termelési tervüket 3,8 millió koronával lépték túl. Az eredményben az állattenyésztők közötti szocialista verseny is szerepet játszott. A tervezett súlygyarapodás túllépése 2,9 millió korona jövedelmet ho­zott a közösbe. S ez elsősorban azoknak az érdeme, akik lelkiismeretesen gondoskodnak az állatokról. Mint például Svorda Ilona, Cesnak Zsuzsanna, Petrík Magdaléna, Belfi Jozefina, Dékány Lajos, Balogh Károly, Sztruhár József, akik az állatok súlygyarapo­dásában a szocialista versenyben is a leg­jobb eredményeket érték el. A tejtermelésben az elsőség Cesnak Já­­nosnéé és Galambos Magdáé, akik 27 te­héntől átlag napi 10,5 liter tej helyett 13 litert fejtek, s a kifejt tej 97,4 százaléka/első osztályú. A szövetkezet évi tejtermelési ter­vét 270 ezer literrel túlteljesítette. A gazda­sági udvarok közül a legmagasabb fejési átlagot a kiskoszmályi (Maié Kozmalovce) fejők érték el, az átlagos napi tejhozam egy tehéntől itt 10,63 liter volt, a szövetkezeti átlag az 1 113 tehéntől 9 liter. Az eladott tej 83,9 százaléka első osztályú volt, s ez 854 ezer korona jövedelmet hozott a közös kasz­­szába. A beszámolónak ezt a részét mindenki figyelmesen hallgatja. Úgy látom, a konkrét személyeket érintő siker vagy sikertelenség olyan érdeklődést vált ki, aminek ösztönző hatása van. Varsányi György elnök: Az 5,7 millió korona nyereség mutatja legjobban tagságunk szorgalmát Finta István közgazdász: A nagy szárazság megvámolta a termést erre a met A szövetkezet vezetői megvitatják a múlt év gazdasági eredményeit

Next

/
Oldalképek
Tartalom