Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-02-28 / 9. szám
Négyszemközt Kedves Szilvia! Januárban, az iskolai beiratásukra készülve nagy csalódás érte. Nem kapta meg kisfia iskolaérettségiről az orvosi igazolást. Ottjártamkor sírva panaszolta el. hogy ilyen szégyenbe hozták az egész falu előtt, mintha a gyermeke ..hibás’’ lenne, még az elsősök tanító nénije sem értette meg, azt ajánlotta, hogy talán kisegítő iskolába kéne adnia a fiúcskát. Versmondásra noszogatta, számoltatta, beszéltette előttem is, hogy lássam, mindent megért, mindent pontosan megcsinál. Rendbe rakja a játékait. önállóan öltözik, játszik, dicsérte, milyen régen szobatiszta Ez mind igaz, kedves Szilvia. Sajnos, gyermeke mégis fejlődésében visszamaradt, tehát iskolai munkára még éretlen. Miért ? Ezt kérdezte. Mindennel ellátta étel, ital, levegőzés, alvás hiszen csak a családért él, csak velük törődik. Mindezt nekem úgy mondta, mesélte, hogy közben tisztába tette, megetette a féléves öcsikét. Öcsike némán tűrte az anyai gondoskodást; nem is volt mire válaszolnia sem gőgicsélésséI, sem mosollyal. A nyukája nem figyelt rá. Később — már inkább csak kíváncsiságból maradtam — a szomszéd szobában a kiságyba tette. Addig én Danit faggattam. Megkérdeztem tőle, ő hogyan szokott segíteni elaltatni Attikát. Nem tudott semmilyen altatódalocskál, mondókát. Eszembe jutott Judit, aki ilyen korában már József Attila Altatóját mondogatta. Közben a kedves, de energikus „no aludj el szépen kisfiam” után csönd lelt. s mi a kávé mellé ültünk. Nbs, ne haragudjon, hogy most, írásban még egyszer elmondom, amit beszélgetésünk során Kihez forduljunk? „Nem tudom” jeligére Olvasónk 54 éves. négy gyermeket nevelt fel. most már 10 éve egyfolytában dolgozik a szövetkezetben. Régebben az erdészetben dolgozott alkalmilag, azt kérdezi, mit számítanak be a megkövetelt 25 évi alkalmazási időbe, ami az öregségi nyugdíj feltétele. A 10 évi munkaviszonyon — illetve szövetkezeti tagsági viszonyon kívül mint pótidőt beszámítják a négy gyermekéről való személyes gondoskodás idejét akkor, ha ez alatt nem volt munkaviszonyban, s ha az egyes szülések között legalább három év volt. Ez a pótidő ugyanis a gyermekéről való személyes gondoskodás esetén a gyermek hároméves koráig jár, ha ezek a idők nem esnek egybe. így 12 évi pólidőt számíthatnak be. Az erdészetben vagy mezőgazdaságban végzett idény- vagy kampánymunkákat is beszámítják az alkalmazási időbe, ha ezeket rendes munkaszerződés alapján végezte, amely munkaviszonyt meghatározott időre az idénymunkák vagy (cukorrépa, komló, faültetés, fakitermelés stb.) kampány idejére kötötték. Ha ilyen munkákat egy naptári évben legalább 150 napig végzett, és legalább 3 000 Kés bruttó keresetet ért el, akkor az alkalmazási időbe az egész naptári év beszámítódik. (Évi öt-hathavi ' munka esetén az egész naptári évet beszámíthatja). Rövidebb ideig tartó idény- vagy kampánymunkák esetén (például 3 hónapnál), csak ezt a rövidebb időt lehet beszámítani. A nyugdíjigényéhez ezek szerint három naptári évet kellene igazolnia. Ezért kéije ki az erdészettől az igazolást arra az esetre, ha munkaviszonyát és keresetét nem jelentették volna be a nyugdíjhivatalba. » H. B. Komárom (Komámo) Az Oktatásügyi Minisztérium 1980. évi 116. sem hallgattam el. Kérdésemre, hogyan játszik, beszélget gyermekeivel, mit dúdol, dalol nekik, milyen mondókákkal eteti, itatja, öltözteti — vetközteti őket, milyen mesével, verssel, altatóval teszi őket este az ágiba, azt mondta; bizony arra már nincs időm. hiszen annyi a dolgom velük, hogy mindenük meglegyen. Ki érne rá, tente babázni velük, a pici még megvan nélküle, a nagyobbnak ott az óvoda, meg a tévé, hall. tanul ott elég verset, játékot. Lehet, Szilvia, hogy valóban példás háziaszszony és feleség aki ellátja gyermekeit is minden fontos dologgal: tiszta ruhával, táplálékkal. De sajnos, a legfontosabbal, az érzelmekkel, a gyengéd szeretettel, ami a gyerekre figyelés, a neki, a vele beszélgetés születése pillanatától kezdve: bizony fukarul bánik. Az érzelmileg siváran nevelt gyermek, akihez nem szólunk, akit nem kis, mindent érzékelő emberként, hanem „még semmit sem ért” — bábuként kezelnek, nem kapja meg az anyától a világ megismerésének egyetlen biztos módját és lehetőségét. anyja hangja, szava segítségével birtokbavételének alapjait. Ez. s ennyi a baj. ami visszafogta fejlődésében Danit, a ha nem változik meg nagyon erős akarattal és önfegyelemmel, a kisebbet is ugyanúgy hátráltathatja. Az anyanyelv, kedves Szilvia, nem csak gondolataink kifejezésének legpontosabb eszköze. Érzelmi életünk, belső énünk, jelnött emberségünk múlik azon, anyánk — anyjától tanult nyelvén — mit. s hogyan tanít meg velünk. Amit megtanít, egész életre szól. Amit nem, egész életünkben hiányzik. Üdvözlettel számú hirdetménye szerint üzemi ösztöndíjat kaphatnak azok a diákok, akik írásbeli megállapodást kötnek valamely gazdasági, szövetkezeti vagy társadalmi szervezettel, amelyben kötelezik magukat, hogy a tanulmányaik befejezése után e szervezet alkalmazásába lépnek, s itt legalább öt évig munkaviszonyban maradnak. Kötelezik magukat továbbá arra is. hogy az egész ösztöndíjat vagy annak egy részét visszafizetik, ha kötelezettségüket egyáltalán nem, vagy csak részben teljesítik. A szerződésben megállapított időbe — mint ledolgozott időt nem számítják be a tényleges katonai szolgálat idejét és a további szülési szabadságot sem. Az idézett hirdetmény 16. szakasza meghatározza azokat az eseteket, amikor az ösztöndíjas diáknak nem kell az ösztöndíjakat visszafizetnie (pl. akkor, ha orvosi véleményezés szerint nem végezheti a vállalt munkát, vagy ha rokkantjáradékra keletkezett igénye, vagy ha a munkaadó szervezet megszegi a munka- vagy kollektív szerződésből vagy törvényből folyó lényeges kötelezettségeit). Családi okok. pl. a házastárs követése annak lakhelyére, nem lehet mentesítési ok az ösztöndíj visszafizetésére. „Remény” jeligére Ha mint elvált feleség nem képes a saját maga eltartásáról gondoskodni azért, mert kiskorú gyermekeiről gondoskodik, és nem mehet munkába: a községben nincs bölcsőde, sem óvoda, a gyermeke pedig egészségi állapota miatt állandó gondozásra szorul, akkor a Családjogi Törvény 92. szakasza alapján kérheti a járásbíróságon, hogy volt féijét kötelezzék arra, hogy a lehetőségei és képesssége szerint megfelelő eltartásához hozzájáruljon. Minthogy a felnőttek tartásdíját a bíróság csak a bírósági érvényesítés napjától ítélheti meg, mielőbb adja be a keresetet a bíróságon. Dr. B. G. A női orgazmus A nő orgazmusáról már nem nyilatkozhatunk olyan egyértelműen, mint a férfi kielégüléséről. Azt a nő esetében is elmondhatjuk, hogy az orgazmus különféle ingerületek összhatására jön létre. Tudjuk, hogy az orgazmus kialakulásának pszichés és mechanikus okai vannak. A lelki tényezők tudatosak és érzelmi eredetűek. Legfontosabb közülük a partner megkívánása. A mechanikus ingerek közül az orgazmus kiváltásában az idegvégződésekkel sűrűn behálózott csikló ingerlése játssza a legfőbb szerepet. A nő a csikló izolált ingerlésével is eljuthat az orgazmusig (maszturbáció). Freud és követői hatására kristályosodott ki az az elmélet, mely szerint a csiklón keresztül átélt orgazmus a kielégülés fejletlen, kezdetleges formája. Freud szerint a nő igazi nemi szerve a hüvely, és ezért a pszichoanalitikusok csak a hüvelyben átélt orgazmust tartották teljes értékűnek. Ez a felosztás (klitorális és vaginális orgazmus) és értékrend egészen a hatvanas évek közepéig tartotta magát. Elhangzottak ugyan hangos ellenvélemények is. de ezeknek bizonyítékok híján nem sok hitelt adtak. A női orgazmus körül zajló vitában Masters és Johnson kísérletei jelentették a fordulópontot. Kutatásaik egyik legmeglepőbb eredménye ui. éppen a női orgazmus kérdését érintette. Kimutatták, hogy a nő nemi élvezetének íö forrása mindig az érzékeny csikló, nem pedig az idegvégződésekkel szegényesen ellátott hüvely. A közösülés folyamán, az orgazmus elérése előtt kb. 2—3 perccel a megduzzadt csikló visszahúzódik ..hüvelyébe”, abba a bőrredőbe. mely hasonlóképp borítja be. mint a makkot a fityma. A hímvessző mozgásával egyidőben a csikló is hasonló mozgásokat végez ebben a bőrredőben. Mastersék szerint a női orgazmus élettani alapja mindig ugyanaz: a méh, a hüvely és a hüvely körüli izmok (köztük az orgasztikus mandzsettát alkotó izmok) 0.8 másodpercenkénti ritmusok, akarattól független összerándulása. Ezek az izomrángások jelentik a beteljesedés pillanatát. Az összehúzódások (kontrakciók) száma és az orgazmus intenzitása között egyenes arányú összefüggés van. Enyhébb orgazmusnál a kontrakciók száma kevesebb (4—5), erőteljesebb orgazmus esetén a kontrakciók száma 8—12-re növekedik. Mastersék említést tesznek egy olyan nőről is, akinek 43 másodpercig tartott az orgazmus. és eközben 25 kontrakciója volt. A fenti matematikai feladványhoz csak anynyit szeretnénk hozzáfűzni, hogy az orgazmus élményét és milyenségét számokban kifejezni természetesen lehetetlenség. (A felsorolt adatok egyszerűen csak tények.) Untatásul felsorolnánk még néhány mérhető és látható élettani változást, melyek a nő orgazmusfázisának további jellemzői. Bizonyos izomcsoportok akaratlanul összehúzódnak, az arc és a testfelület kb. 75 %-a bíborvörös színben izzik, a pulzusszám a nőnél is eléri a percenkénti 180-at, a vérnyomás kulminál, a méh és az emlő terjedelme lényegesen megnagyobbodik (50. ilL 25 %-kaJ.). Az említett izomösszehúzódások kiteijedhetnek az egész testfelületre, epilepsziás rohamhoz hasonló görcsös rángások is kialakulhatnak. Az arc vonásai eltorzulnak. Ebben az állpotban a nő akaratától függetlenül sokszor karmol, harap és csíp. De téljünk vissza a lényegre. A felsoroltakból Mastersék azt a konklúziót vonták le. hogy élettani szinten csak egyfajta orgazmus létezik. Úgy tűnt, hogy a vaginális orgazmus szelleme fölött végleg eljárt az idő. A dolog mégsem ilyen egyszerű, mert rövidesen megjelent a színen két Singer, egy Fisher, egy Kaplan. Robertiello és Chesser, Termán és Beghard és sorolhatnánk vég nélkül a kutatókat, akik mindmind azon fáradoznak, hogy a női orgazmus ügyét tovább bonyolítsák. Talán Singerék fellépése volt a legjelentősebb, ezért vázlatosan ismertetjük elméletüket Kiindulópontjuk az volt, hogy az orgazmus több szinten szabályozott, bonyolult folyamat. Nézetük szerint laboratóriumi körülmények között képtelenség objektív adatokat szerezni egy olyan intim helyzetről, mint amilyen a női orgazmus. Ennek bizonyítására olyan nőket idéznek (Mastersék egykori kísérleti alanyait), akik arról nyilatkoznak, hogy a kísérletek folyamán kellemetlenül érezték magukat, épp ..csak egy kis. külső, klitorális orgazmust” éltek át, annyira zavarta őket a kínos laboratóriumi helyzet. Tény és való, Mastersék jelentésükben nem említik azokat a nőket, akik határozott különbséget tudnak tenni klitorális és vaginális reakcióik között. Singerék mintaházaspáija úgy oldotta meg a kényes helyzetet, hogy a műszereket saját hálószobájában helyezte el. Egy szó mint száz, Singerék pluralisztikus elmélete már háromfajta orgazmusról beszél. 1. Vulvális orgazmus — a tulajdonképpeni klitorális kielégülés, melyre Mastersék eredményei a jellemzőek. 2. Uterális orgazmus — a hímvessző gyors, energikus, mély mozgásának hatására jelentkezik. Ebben az esetben nincsenek izomkontrakciók, van viszont egy jellemző tulajdonsága, mégpedig a légzésszünet (apnoé). Ezt a rekeszizom feszülése okozza. Az orgazmus akkor következik be. mikor a levegő a tüdőből nagy erővel kiáramlik. Ezt a kiáramlást tipikus, az orgazmusra jellemző hanghatások kísérik. 3. Kevert orgazmus — az előbbi kettő keveréke. Ebben az esetben megtalálhatók a kontrakciók is. apnoé is van, a nő a kielégülést viszont mélyebben érzi. mint a vulvális orgazmus estében. Dr. Hunfík Péter (folytatjuk) (nőn)
