Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-02-28 / 9. szám
Moszkvában az SZKP KB rendkívüli ülésén a politikai bizottság javaslatára az SZKP KB új főtitkárává Konsztantyin Usztyinovics Csemyenkót választották meg. Konsztantyin Csernyenko a kommunista párt és a szovjet állam kiemelkedő személyisége. Minden tisztségben, amivel a párt eddig megbízta, tanúbizonyságot tett szervezőképességéről. Nemzetközi tevékenységét az a meggyőződés jellemzi, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élésének, a vitás problémák tárgyalások útján történő megoldásának nincs ésszerű alternatívája. Konsztantyin Csernyenko hatalmas élettapasztalata, kimagasló vezetői képességei eddig is nagy hozzájárulást jelentettek ahhoz a küzdelemhez, amelyet az SZKP, a szovjet nép viv szövetségeseivel együtt az emberi haladásért, a kommunista jövőért, a békéért. Az SZKP KB új főtitkárának erőt, egészséget, sikereket kívánunk a baráti szovjet nép eredményeinek gyarapításában, közös szocialista céljainkért és a békéért folytatott felelősségteljes munkájában. Végső búcsú Jurij Andropovtól 1984. február 14-én kísérte utolsó útjára a szovjet nép a kommunista párt, a szovjet állam és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségét, Jurij Andropovot, az SZKP KB főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét. Jurij Andropov búcsúztatásán a moszkvai dolgozók tízezrei, jelentős államférfiak és a kommunista pártok képviselői vettek részt a világ minden részéből, és ott voltak Andropov legközelebbi munkatársai és barátai is, akik a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában a ravatalnál utoljára álltak díszőrséget. A koporsót ágyútalpra helyezve vitték ki a Vörös térre, a Lenin-mauzóleumhoz, ahol a legfelsőbb párt- és állami vezetők gyászgyülésen búcsúztak elvtársuktól. Tíz óra negyvenöt perckor az elhunyt földi maradványait a Mauzóleum sírkertjében elhelyezték a sírban. Tüzérségi díszlövések kíséretében elhangzott a szovjet himnusz, s egyidejűleg tüzérségi díszlövéseket adtak le a szövetségi köztársaságok fővárosaiban, a Szovjetunió hős városaiban, valamint Kalinyingrádban, Lvovban, Rosztovban, Kujbisevben, Szverdlovszkban, Novoszibirszkben, Csitában, Habarovszkban, Vlagyivosztokban, Szeveromorszkban, Sztavropolban és Petrozavodszkban. Öt percig szünetelt a munka minden vállalatnál és intézménynél, a gyárakban, üzemekben, a vasutakon, valamint a tengeri és a folyami hajókon három percig sziréna szólt. Utána a Mauzóleum előtt zárt sorokban elvonultak a moszkvai helyőrség katonái és utolsó tiszteletadásban részesítették a kommunista párt és a szovjet állam vezetőjét, a Szovjetunió Honvédelmi Tanácsának elnökét. Jurij Andropovnak, aki minden erejét a párt és a nép javára fordította, az emléke örökre megmarad a kommunisták és minden ember szivében. Az elmúlt héten fontos személyi változás történt annak a szocialista országnak az élén, amely a legnagyobb felelősséget viseli mind a társadalmi haladásért, a szocializmus ügyének szolgálatáért, mind pedig az emberiség békéjének védelméért, a nukleáris háború fenyegetésének elhárításáért a leszerelésért vívott küzdelemben. Ilyen jelentős személyi változás esetén felmerül a kérdés, vajon miként alakulnak ezután a Szovjetunió és a szocialista országok külpolitikai kapcsolatai. A Jurij Andropov temetésén részt vevő külföldi politikusok magas rangja és politikai arculatuk sokfélesége — a kegyelet lerovásán kívül — azt is jelezte, hogy nincs olyan tényleges világprobléma, amely a Szovjetunió nélkül megoldható lenne. A tőkés országok magas rangú képviselői, akik a temetést követően tárgyaltak a szovjet vezetőkkel, A béke megóvásához egyetlen út vezet ismételten meggyőződhettek róla, hogy a megegyezéshez, a leszereléshez vezető ajtók a Szovjetunióban változatlanul nyitva állnak. Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB új főtitkára a központi bizottság rendkívüli ülésén hangsúlyozta, hogy a szovjet állam elsőrendű kötelességének tekinti a béke ügyének védelmezését, a háború mentes világ megvalósítását. A Szovjetunió mint szocialista nagyhatalom tökéletesen tisztában van azzal a felelősséggel, amelyet a béke megőrzéséért, megszilárdításáért a népek iránt visel. Ajtót tárunk a békés, kölcsönösen előnyös együttműködés előtt valamennyi földrész államaival. Kiállunk amellett hogy békés úton, komoly, egyenjogú, konstruktív tárgyalásokon oldjunk meg minden vitás nemzetközi problémát A Szovjetunió együtt fog működni minden olyan állammal, amely kész gyakorlati lépésekkel elősegíteni a nemzetközi feszültség csökkentését a bizalom légkörének megteremtését a világban; mindazokkal az országokkal, amelyek valóban a béke alapjainak megszilárdítására törekednek, és nem háborúra készülődnek — mondotta az SZKP KB főtitkára. Gyakorlatilag ugyanez a gondolat fogalmazódott meg azon a találkozón is. amelyen a napokban külügyminiszterünk, Bohuslav Chnoupek a szlovák főváros konzuláris hivatalainak vezetőivel ismertette hazánk és a többi szocialista ország külpolitikájának jelenlegi irányvonalát A nemzetközi helyzetet értékelve, rámutatott a katonai és a politikai feszültség megnövekedésére, de kifejezte azt a meggyőződését hogy még adottak a feltételek a Nyugattal való konstruktív párbeszédhez A politikai józanság életképességét a madridi találkozó zárószakaszának eredményei is bizonyították, főleg az a döntés, hogy Stockholmban összehívják az európai biztonsági és leszerelési értekezletet. Csehszlovákia szövetségeivel együtt jelentős katonapolitikai intézkedéseket javasol, elsősorban azt, hogy a Varsói Szerződés és NATO tagországai szerződésben mondjanak le a katonai erő alkalmazásáról, s kötelezzék magukat békés kapcsolataik megőrzésére. A szocialista tábor egyértelmű elhatározását tolmácsolva külügyminiszterünk is hangsúlyozta: „Készek vagyunk támogatni bárminemű olyan intézkedést amely a bizalom és a biztonság szilárdítására irányul, ha ezek az intézkedések a helsinki Záróokmány szellemében valóban hatékonyan hozzájárulnak a katonai konfrontáció veszélyének reális csökkentéséhez." A tőkés országok képviselőinek is tudatosítaniuk kell, hogy a béke megóvásához, a világkatasztrófa elkerüléséhez ez az egyetlen út vezet. Nem kell más, csupán az ő hasonló szándékuk, s annak elismerése, hogy a világbéke csak a kölcsönös biztonság, az egyenjogú és egyenrangú kapcsolatok, a fennálló erőegyensúly alacsonyabb szinten való megőrzése révén szilárdítható meg. -jm-