Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-11-27 / 48. szám

.. rögtön jövök ..." A munkaidő kihasználása olyan téma, amelyről szinte mindennap lenne mit írni. Egyrészt arról, illetve azokról a dolgozókról, akik kötelességük tudatában értékesen használnak ki minden percet, s kezük nyomán meg is mutatkozik az eredmény. Szerencsére, ők vannak többen. De lép­­ten-nyomon találkozik az ember olyan munkaviszonyban lévő férfiakkal, nőkkel, akik minden magán ügyintézésüket is igyekeznek beleszorítani munkaidejükbe úgy, hogy az annak letelte utáni szabad idő már valóban szabad legyen, ne kelljen semmi, senki után futkosni. Az ő szállóigé­jük a „rögtön jövök", csak leugrom ide, oda, amoda. S ez a „rögtön" néha fél óra, néha egy vagy kettő. De nem ritkaság az olyan eset sem, amikor aznap már elfelej­tenek munkahelyükre visszamenni. Van a munkaidő kurtításának más módja is. Nem tudom, járt-e már rajtam kívül más is úgy, hogy belépve egy üzletbe kérdézés nélkül lemosták a lábbelijét Méghozzá koszos felmosóronggyal, part­visra csavarva, és jó! odavágva az ember­hez hogy akár el is hasaljon. Többször és több helyen megtörtént velem, élelmiszer­­boltban, háztartási és más szaküzletben is. Pedig még csak nem is öt perccel zárás előtt jöttem. Előfordul, hogy az ember kénytelen munkaidejét egy-egy órával megtoldani, s mire bekerül az üzletköz­pontba, már a ny/tvatartás utolsó óráját „fogyasztja" az óramutató. S ha maradt is belőle még negyvenöt vagy harmincöt perc, már csak óvatosan lopakodva oson­hat be az üzletbe, kerülgetve, zergeként átugrálva a már felmosott helyeket. De még ekkor, ennyi igyekezet láttán is rá­mordulnak, lefröcskölik a felmosóvízzel tu­domására adva, hogy mi is sietünk — mármint az eladók —, mi is haza akarunk menni, nekünk is elegünk van a mai napból... Ezt mind elhiszem, de akkor minek •fityeg az üzletajtón, hogy nyitva ettől ed­dig. Persze, ez nemcsak az eladókon mú­lik. Sőt elsősorban a boltvezetőn, aki is­meri a helyzetet hiszen naponta megis­métlődik, mégsem tesz a javulás érdeké­ben semmit Elhallgatja a vevők nemtet­­szés-nyilvánitását vagy sűrű bocsánatkéré­sét a kései „háborgatásért", s beosztottja csípős megjegyzéseit hallva behúzódik az irodájába, hogy ne kelljen közbelépnie. Mert ugye. kit haragítson magára? De legalább kiírná a táblára, hogy: Kiszolgá­lás 18.30-ig, utána bolttakarítás 19.00 óráig. Szóból ért az ember. S ha már belekezdtem e témába, meg­említek még egy esetet Az első hűvösebb napokon döbbentem rá, hogy Pató Pál-módra sok mindent nem vittem el idejében a tisztítóba. Karomra hányva a felfrissítésre szoruló holmit in­dultam a legközelebbi begyűjtőbe. Messzi­ről láttam, hogy az ajtó előtt is állnak néhányan. Annyian vannak, hogy nem férnek be a bolt helyiségbe — gondoltam. De az ok más volt Az ajtón hevenyészve odavetett cédula lógott: „A postára men­tem, húsz perc múlva itt vagyok." Ne menjek el. ő már tizenöt perce itt áll — fordított vissza az egyik sorstársam. Nekitámaszkodtam hát én is a falnak. De amikor már háromnegyed óra is letelt és a sorban kilencen ácsorogtunk, megindult a hangos zsörtölődés: Micsoda dolog, így megvárakoztatni az embert tizenegytől hatig tart nyitva, munkaidő előtt és után is elintézhette volna a postát. Most már azért is megvárjuk, biztatott egyikük. Képviselő léven jól ismerte a rendeleteket és a helyzetre vonatkozó ér­telmében vonta felelősségre a tisztító végül is megérkező dolgozóját. így értesültünk róla, hogy a vevők vára­koztatásával megszegte a paragrafust. A Szlovák Nemzeti Tanács 1981. december 18-án életbe lépett 130. számú, belkeres­kedelemre vonatkozó rendelete alapján ugyanis a nyitvatartási időket a nemzeti bizottság határozza meg a szervezetek javaslata alapján. A nemzeti bizottságok jogkörébe tartozik az üzletek és begyűjtők ideiglenes zárvatartásáról való intézkedés is, akár áruátvételtől van szó, akár leltáro­zásról, természeti csapásról, betegségről, balesetről stb. Tehát az üzletek závartartá­­sa — bármilyen okból, bármilyen rövid időre is — minden alkalommal csakis a nemzeti bizottság jóváhagyásával történ­het főleg ott ahol csak egyetlen dolgozó látja el a teendőket Ezt a törvényerőre emelt rendelet meg­szegőinek is tudniuk kell. mégis hányszor kerül az említetthez hasonló, akár áruátvé­telt leltárt jelző tábla a boltajtóra akkor is, amikor annak ott helye nincs. A napilapokból értesültem róla, hogy fővárosunkban ez évben a népi ellenőrző bizottságok tagjai huszonhárom esetben róttak ki bírságot a rendelet megszegőire, összesen közel kétszázezer korona érték­ben. Szomorú valóság, de egyben figyel­meztetés is. hogy a kihágások elkövetői előbb-utóbb ráfizetnek hanyagságukra. Mint ahogy „a korsó is addig jár a kút­ra". .. Ahhoz azonban, hogy gyökeresen meg­változtathassuk a nem kívánt helyeztet, amellett, hogy gyakoribbá kell tenni az ellenőrzést a népi ellenőrök, a képviselők és a fogyasztók részéről, elsősorban arra van szükség, hogy a munkaidő jó kihasz­nálását mindenütt lelkiismereti, becsület­beli kérdésnek tekintsék — vezetők és beosztottak egyaránt J. HEGEDŰS MAGDA Fotó: NAGY LÁSZLÓ A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja XXXIV. évfolyam Főszerkesztő: HARASZTI-MÉSZÁROS ERZSÉBET Főszerkesztő-helyettes: JANDÁNÉ HEGEDŰS MAGDA Szerkesztőségi titkár: NESZMÉRI RÓZA Grafikai szerkesztő: ORDÓDY DÉNES Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB Z1VENA kiadóvállalata., 812 64 Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség: 812 03 Bratislava, Martanoviíova 20. Telefon — titkárság: 585-19; főszerkesztő: 549 25 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfizetési díj negyed évre 36,40 Kcs. — Külföldi megrendelések: A Posta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálat — PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaíe. 810 05 Bratislava, Gottwaldovo nám. 6. Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1.) Előfizetési dij: évi 180.— Ft — Csekkszámlaszám MNB 215-96 162 — A SÜTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodoslovenské tlaőíame n. p„ 042 67 Koáice, Svermova 47. Indexszám: 49 413 Kéziratokat és képeket nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon: Sládecek Gizella, a földművesek ,Y. kongresszusának gel­let (Holice) küldötte. Könözsi István felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom